Bedő Beatrix szerint nem szabadna, hogy tabu legyen a befektetések pénzügyi és egyéb feltételeit összefoglaló dokumentum, a term sheet. Ha erről nyíltabban beszélnénk, olyan vállalkozókat nevelnénk, akik tájékozottabbak és nem kiszolgáltatottak a befektetőknek.
Az angyalbefektető szerint a Hiventures egy, a nemzetközi gyakorlatban szokványos gazdaságélénkítő eszköz, ami betölti a funkcióját: megtanítja a vállalkozónak, hogy milyen az, amikor van pénze, és hozzájárul a tapasztalatot szerző vállalkozói réteg gyarapításához. Azt a szellemi munkát ugyanakkor nem spórolhatja meg az ökoszisztéma, hogy hogyan születhet minél több magyar sikersztori.
Ahogy Balogh Petya a Startup Safarin elmondta: akkor érdemes egy startupnak befektetés után néznie, ha azt úgy tudja felhasználni, hogy még több pénze legyen belőle. Tudnia kell a vállalkozónak azt is, hogy a befektető nem a cég építésére, hanem arra ad pénzt, hogy profitja legyen – és ha ebből konfliktus születik, azt asszertíven, a befektető
A CIB Bank Kisvállalkozások Szegmens Menedzsment vezetője szerint részben ebből a kulturális szemléletből vezethető le, hogy nem akarunk vállalkozni, ha meg vállalkozunk, akkor félünk a kudarctól, és a kudarcok elveszik a kedvünket a további vállalkozástól.
A Tuxera alapítója szerint mi, magyarok azt tanultuk meg a történelmünkből, hogy bizalmatlannak és paranoiásnak kell lennünk ahhoz, hogy túléljünk, ami a startup-ökoszisztémában is kifejti a hatását. A finn és a magyar ökoszisztémát egyaránt jól ismerő angyal óvatosabb is lett, miután Magyarországra érkezett, de azt mondja, emiatt nem szomorkodik.
Balogh Petya szerint nagy szükség lenne arra, hogy ne csak zárt ajtók mögött beszéljünk arról, hogy vannak jobb és rosszabb befektetők, és minőségi javulást érnénk el azzal, ha tételesen látnánk, hogy melyik befektető milyen deal-eket kötött, és azokból hogyan jöttek ki. Györkő Zoltán szerint azonban egy ilyen kimutatást nagyon nehéz lenne alátámasztott információkkal kivitelezni.