Az identity.vc által végzett felmérés azt is vizsgálta, hogy az LMBTQ+ identitású startupalapítók miért nem nyílnak meg szexuális hovatartozásukról a befektetők előtt.
A legalább egy LMBTQ+ identitású alapítóval rendelkező startupok aránya Európában jelenleg 17,6 százalék
– erre az eredményre jutott friss kutatásában a kifejezetten az LMBTQ+ alapítók támogatására létrejött berlini kockázatitőke-cég, az identity.vc.
A cég 2025. április-májusban végezte az adatfelvételt névtelen online felmérés formájában. Ennek során összesen 504 válaszadótól gyűjtöttek adatokat az Európai Unió országain túl az EFTA-államokból (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc), valamint az Egyesült Királyságból.
Az 504 fő 55,1 százaléka vallotta magát melegnek, 20 százalék biszexuálisnak, 16,5 százalék leszbikusnak, 11,9 százalék queernek, 1,4 százalék aszexuálisnak, illetve 3,9 százalék másmilyen szexuális irányultságúnak. A válaszadók több opciót is bejelölhettek, így az egyes identitások között vannak átfedések.
Ha szektorálisan nézzük, a válaszadók közül a legtöbben, 28,8 százalék a B2B SaaS területen dolgozik, a legkevesebben pedig, 4,3 százalék a fintechben helyezkedett el.
Vannak gyengeségei az identity.vc kutatásának
A kutatás eredményeit érdemes fenntartásokkal kezelni: sem szexuális identitás, sem területi alapon nem beszélhetünk reprezentativitásról, így olyan kijelentéseket nem lehet tenni, hogy en bloc az európai LMBTQ+ alapítók így vagy úgy vélekednek. További érdekesség, hogy a fenti 17,6 százalékos adatot a VC több más kutatási eredmény alapján számolta ki:
- hivatkozik a European Startup Monitor (ESM) kutatás azon eredményére, hogy egy korai szakaszú startupra átlagban 2,5 alapító jut – csakhogy ez adat már majdnem 10 éves;
- a Gallup 2023-ban folytatott kutatására, ami alapján a felnőtt lakosságban 7,6 százalék a szexuális kisebbségek aránya – az Egyesült Államokban, nem Európában;
- valamint az Ipsos tavalyi, globális LMBTQ-kutatására, ami szerint a Z generáció magasabb arányban azonosítja magát szexuális kisebbség tagjaként, mint a korábbi generációk.
Mindezek alapján prognosztizálja azt a kutatás, hogy 2030-ra a legalább egy LMBTQ+ alapítóval rendelkező startupok aránya Európában 26,1 százalékra fog emelkedni.
A felmérésnek tehát vannak gyengeségei, azonban a válaszadók számossága és a terület nehéz kutathatósága (egy eleve niche területen, az európai startup-ökoszisztémán belül kell vizsgálni a szexuális kisebbségeket) miatt érdemes megnézni, miket talált az identity.vc.
Mennyire használják az alapítók a vállalkozásépítésben az LMBTQ+ közösséget?
Érdekes adat, hogy a válaszadók döntő többsége, több mint 86 százaléka lát valamekkora értéket az ökoszisztémán belül az LMBTQ+ közösségben, és keresi is ennek mentén a lehetőségeket például a globális és a szakértői kapcsolatépítésben, vagy éppen a tehetségek felkutásában és a tőkeszerzésben.
Ugyanakkor 14 százalék alatt marad azok aránya, akik nemi identitás alapon gyakran és hatékonyan keresik ezeket az előnyöket.
A legtöbben, a válaszadók közel 47 százaléka potenciálisan hasznosnak találja az LMBTQ+ közösséget a lehetőségek felkutatása és kihasználása terén, de ritkán veszi azt igénybe, míg átlagban 25,5 százalék néha teszi ezt meg.
Az LMBTQ+ közösség leginkább (a válaszadók 89,5 százalékánál) a globális networképítésben játszik szerepet, a legkevésbé pedig (81,1 százalékban) az ügyfélkör bővítésében.
Miért nem osztják meg az alapítók szexuális irányultságukat a befektetőkkel?
A felmérésben részt vevő LMBTQ+ csoportba tartozó alapítók közel kétharmada, 64,2 százaléka valamekkora mértékben megnyílik szexuális identitásáról a befektetőknek, abban azonban nagy eltérések vannak, hogy pontosan mikor és kiknek: 18,3 százalék minden befektetőnek elmondja ezt, 10,8 százalék viszont csak azoknak, akik megjelennek a cégük tulajdonosi szerkezetében. A válaszadók 35,1 százaléka középutas taktikát követ: néhány egyeztetést követően nyílik csak meg szexuális identitásáról, ha úgy érzi.
Külön érdekes annak a 35,8 százaléknak a gondolkodása, akik úgy döntenek, nem osztják meg ezt az információt a befektetőikkel.
Ennek a csoportnak a döntő többsége, 77,6 százaléka irrelevánsnak tartja a szexuális kisebbséghez való tartozását, és ezért nem beszél erről a befektetőknek. 32,7 százaléknak ez nem lenne kényelmes, 20,3 százalék pedig attól tart, hogy negatív hatással lenne ez a befektetésszerzésre.
A csoport tagjai több választ is bejelölhettek, így az egyes opciók között vannak átfedések.
Nemi alapú különbség is megfigyelhető egyébként abban, hogy ki mondja el szexuális irányultságát egy befektetőnek: az LMBTQ+ identitású női válaszadók nagyobb arányban (41,1 százalékban) tartják meg ezt az információt maguknak, míg a férfiaknak csak 33,3 százaléka tesz ugyanígy.
Kétélű fegyver a szexuális identitásodról megnyílni
Az, hogy valaki elmondja a szexuális hovatartozását az ökoszisztémában, kétélű fegyver lehet. Mint arra Til Klein, az identity.vc alapító partnere rávilágított, egy olyan bizalmon alapuló területen, mint a startup- és kockázatitőke-piac, sokat nyomhat a latba, ha valaki megosztja magáról ezt a szenzitív információt,
ami a kölcsönös bizalomépítés egyik pillérévé is válhat. Ráadásul a coming outtal az alapító annak is elejét veheti, hogy egy olyan befektetőre vesztegesse az idejét, akivel értékrendi alapon nem passzolnak össze.
Ezzel szemben Mark Pearson, a Fuel Ventures ügyvezető partnere már a szexuális identitást olyan témának tartja, amelyet nem egy befektetői megbeszélesen kell megvitatni. „Ahogy a heteroszexuális alapítók sem hirdetik a szexuális irányultságukat, én sem érzem szükségét, hogy az enyémet felhozzam” – fejtette ki, hozzátéve: üzleti környezetben inkább azt szeretné, ha a teljesítménye és az eredményei alapján ítélnék meg.
Hasonló véleményen van Yola Jones, a medtech Seluna társalapítója, aki szerint
nőként ebben a férfiak dominálta világban már így is van rajta egy címke, és nem hiányzik neki pluszban az LMBTQ+ címke is.
Ahogyan Jones fogalmazott: „Azt szeretném, ha azért ismernének el, mert jó vagyok a munkámban – nem azért, mert biszexuális nő vagyok, és ezért a kisebbséghez tartozom a területemen.”
Az identity.vc kutatása teljes terjedelmében ide kattintva tölthető le.
GRAFIKONOK: Az identity.vc kutatása
NYITÓKÉP: Az identity.vc és az Antler VC közös szervezésű programja Bridge to Inclusive Capital címmel, 2025. május végén. Forrás: Henning Dohrmann-Zhang / Alef / LinkedIn
