Egy jól átgondolt IP-stratégia nemcsak a termék / szolgáltatás értékesítésekor fejtheti ki pozitív hatását, hanem a befektetők előtt is. Adunk pár tippet, hogy hogyan csináld.
Nem jó, de nem is tragikus – nagyjából így lehet jellemezni Magyarország teljesítményét a szellemi tulajdonjog-védelem területén a tulajdonjogok szerepét és erősségét nemzetgazdasági szinten összehasonlító International Property Rights Index (IPRI) 2024-es jelentése szerint. Az IPRI többek között a Világgazdasági Fórum és más kutatások adatait gyúrja egybe, kiegészítve helyi interjúkkal a tulajdonjogok védelmének érzékelt erősségéről.
Az IPRI egy 1-től 10-es skálán értékeli az adott állam tulajdonjogi rendszerét három alkategóriára bontva. Ezek: a jogi-politikai környezet erőssége, valamint a fizikai és a szellemi tulajdonjogok védelmének erőssége.
A tavalyi kutatás szerint hazánk az elmúlt években stagnál a szellemi tulajdonjogok tekintetében: átlagban 6,3-as erősségű az IP-védelem Magyarországon egy 10-es skálán, amivel a vizsgált 125 ország közül a 29. helyen állunk.
Összehasonlításképpen: az IP-védelem terén a legerősebb az USA, a 10-ből 8,6-os értékkel – utána következik az Egyesült Királyság és Ausztria egyaránt 7,7-tel, majd Németország 7,6-tal. A közép-kelet-európai térségben nálunk jobban teljesít Csehország (6,6) és Románia (6,5), viszont rosszabbul Szlovákia (5,8) és Lengyelország (5,7).
Magyarországon egy 10-es skálán (kerekítve) 5,2-es a szellemi tulajdonjogok védelmének percepciója, 6,7-re értékelik a szabadalmak védelmét, 6,3-ra a szerzői jogi védelmet, és 7,3-ra a védjegyek védelmét. Forrás: Az IPRI 2024 kutatásának magyarországi weboldala
Magyarországon egy 10-es skálán (kerekítve) 5,2-es a szellemi tulajdonjogok védelmének percepciója, 6,7-re értékelik a szabadalmak védelmét, 6,3-ra a szerzői jogi védelmet, és 7,3-ra a védjegyek védelmét. Forrás: Az IPRI 2024 kutatásának A szellemi tulajdonjog-védelem már csak azért is kiemelten fontos, mert – mint arra a Startup Genome cikke rámutat – az IP-val rendelkező vállalatok 3,6-szor nagyobb eséllyel képesek skálázódni, mint akik nem rendelkeznek bejegyzett szellemi tulajdonjoggal.
Az IP-védelem tehát fontos összetevője lehet egy startup / scaleup versenyképességének és piaci erejének. De hogyan lehet jól rátapintani arra, hogy mit és hogyan érdemes IP-ként kiaknázni?
A Startup Genome cikke alapján hozunk pár tippet.
Azonosítsd, hogy mit kell védened!
Fontos tudatosan végiggondolnod, hogy a vállalkozásod mely elemében rejlik az az egyedi innováció, az a plusz, ami az igazi hozzáadott értéket jelenti az értékesítés során, és aminek a versenytársaid nincsenek birtokában.
Ezek azok az elemei egy-egy terméknek vagy szolgáltatásnak, amik nélkül azok nem lennének sikeresek. Mielőtt bármit tennél, érdemes minél konkrétabban megválaszolnod a következő kérdéseket:
- Ez az innováció pontosan hogyan biztosít nekem versenyelőnyt? Milyen piaci igényeket elégít ki?
- Az azonosított szellemi tulajdon hogyan illeszkedik a vállalkozásom céljaihoz, üzleti tervéhez és termékportfóliójához?
- Milyen erőforrások állnak rendelkezésemre az IP-védelem megteremtéséhez, legyen az anyagi (például az IP fenntartásával vagy jogi képviseletével kapcsolatban) vagy más természetű?
- Ha releváns: hogyan tudom az IP-védelmet más országokban, régiókban is érvényesíteni?
Döntsd el, hogy milyen védelem illik az innovációdhoz!
Ha a fentieket letisztáztad, már sokkal világosabban ki fog rajzolódni, hogy milyen típusú védelemre van szükséged.
Ezek közül a szabadalom az, amire először gondolhatsz:
szabadalommal tudod megteremteni a találmányod, terméked vagy eljárásot új, innovatív jellegének kizárólagos használati jogát.
Tehát ha te egy újfajta kapásjelző készüléket fejlesztesz a horgászoknak, hiába jön rá a versenytársad az innovációd technikai részleteire, azt nem másolhatja le vagy nem használhatja alapjául a saját termékének fejlesztéséhez.
Üzleti titokkal lehet szabályozni azoknak a know-howknak a használatát, amelyeket szabadalom révén nem lehetne megóvni.
Beszélhetünk itt akár egy korai fejlesztés még nem egyedi, de fontos lépésének mikéntjéről, a gyártási folyamatok részleteiről, beszállítók és ügyfelek jegyzékéről – igazából bármilyen belsős információról vagy adatról, ami ha kikerülne vagy illetéktelenül felhasználnák, az a piaci pozíciódat gyengíthetné.
A védjegy ezzel szemben nem magát az innovációt, hanem a márkaépítést támogatja meg:
segítségével a brand elemeit (például a nevét, kinézetét, logóját, színvilágát, animációját, narrációját, szlogenjét) védheted meg, ezzel biztosítva, hogy a márka valóban egyedi, jól azonosítható és csak rád jellemző értéket képviseljen a piacon.
A védjegyet egészítheti ki a szerzői jog, amivel nemcsak kulturális és tudományos művek, de szoftveres dokumentációk és adatbázisok, továbbá egyedi tartalmak is védelmezhetők.
Így például az engedélyed nélkül nem lehet felhasználni a vállalatod egyedi hangvételében készített reklámanyagokat. A szerzői joggal egyúttal azt is demonstrálhatod a külvilág felé, hogy tudatosan figyelsz a szellemi tulajdonod védelmére.
Tervezz IP-stratégiát!
A fenti eszközökből is látszik, hogy az IP-védelem nem csupán a szabadalmat takarja, az egy több elemből álló arzenált jelent, amit változatosan lehet használni. Érdemes végiggondolni, hogy az IP motorját jelentő szabadalmat hogyan tudod körülbástyázni más IP-védelmi eszközökkel, összhangban a vállalkozásod céljaival és üzleti stratégiájával.
Egy jó IP-stratégia nemcsak megakadályozhatja, hogy a versenytársad lemásolja az innovációdat, de bevételnövelő előnyökhöz is hozzásegítheti a terméked / szolgáltatásod.
Így termelhet az IP-védelemre allokált tőke bevételt ahelyett, hogy csak szükséges rosszként kifizesd a költségeket.
Továbbá az IP-stratégia nem olyan dolog, amit egyszer kitalálsz, és nincs vele többé dolgod: azt időről időre újra kell értékelned, illeszkedve a vállalatod, a terméked / szolgáltatásod és a piaci helyzet változásaihoz.
Alkalmazz professzionális jogi tanácsadót!
Habár alapítóként sok választ tudsz tisztázni az IP-stratégia tervezésekor, azért
nem árt igénybe venni egy jogi tanácsadót, aki segít navigálni a bürokrácia útvesztőjében, fel tudja hívni a figyelmet az IP-beadvány jogi hiányosságaira, és képes megelőzni azokat a hibákat, amik később komoly költségeket róhatnának rád.
Érdemes a jogi képviselettel olyan szolgáltatót megbízni, aki nemcsak hogy jártas az IP-ügyek intézésében, de van releváns ismerete arról az iparágról is, amiben tevékenykedsz, ezzel is meggyorsítva a közös munkát.
Tedd magad vonzóvá az IP-ddal!
Egy jól átgondolt, effektív IP-stratégia nemcsak a termék / szolgáltatás értékesítésekor fejtheti ki pozitív hatását, hanem a befektetők előtt is. Már önmagában az IP megléte felkeltheti a figyelmet egy befektetőnél,
de még vonzóbb lesz számára, ha azt látja: az IP-stratégiáddal tudatosan törekszel a bevételmaximalizálásra.
NYITÓKÉP: Nick Youngson / Alpha Stock Images / The Blue Diamond Gallery
