Hirdetés

Fetter István: Arra nevelnek minket, hogy ne kérdőjelezzük meg a status quo-t, és ne csináljunk új dolgokat

A CIB Bank Kisvállalkozások Szegmens Menedzsment vezetője szerint részben ebből a kulturális szemléletből vezethető le, hogy nem akarunk vállalkozni, ha meg vállalkozunk, akkor félünk a kudarctól, és a kudarcok elveszik a kedvünket a további vállalkozástól.

Az ökoszisztémának szóló eseményeken és a startupmédiában sok szót ejtünk a pozitív dolgokról: sikeres projektekről, a sikerhez vezető útról, lehetőségekről, tippekről. Mindezek mellett szerencsére már tudunk beszélni a fuck up sztorikról, az ökoszisztémában megjelenő egyenlőtlenségekről, a magyar startup– és médiapiac közel sem rózsás helyzetéről, valamint a felelősökről is. Vannak azonban témák, amik még 2024-ben is tabunak számítanak. Erről kérdeztük a Startup Safarin Fetter Istvánt, a CIB Bank Kisvállalkozások Szegmens Menedzsment vezetőjét.

+ + +

Szerinted a mai magyar innovációs ökoszisztémában mi a legnagyobb tabu, amiről nem, vagy csak félve beszélünk?

Lehet, naiv vagyok, de szerintem már nincs ilyen tabu.

Ami sokszor elhangzik, hogy milyen jó lenne, ha – a balti országokhoz hasonlóan – lenne, vagy több lenne a magyar unikornisok száma. Lehetne még bővíteni a KFI-re fordított kiadásokat, aminek kapcsán beszélünk az állam és a piac szerepéről és a szabályozói környezetről is. Állandó téma az oktatás és az innováció kapcsolata, hogy talán kicsit háttérbe szorultak a piacon fontos készségek, mint a csapatmunka, az előadói készségek vagy az értékesítési képesség.

 

Akkor a probléma gyökere az oktatáspolitika lexikális tudást eszményítő szemlélete?

Inkább én egy általános kulturális szemléletet látok problémának.

Úgy nevelődünk, hogy a velünk szemben támasztott külső elvárásoknak, szabályoknak megfeleljünk: emiatt nem feltétlenül akarjuk még ésszel, etikusan sem megkérdőjelezni a status quo-t, és új dolgokat csinálni, ami az innováció alapfeltétele.

Ebből is levezethető részben, hogy nem akarunk vállalkozni, ha meg vállalkozunk, akkor félünk a kudarctól, illetve a kudarcok elveszik a kedvünket a további vállalkozástól.

 

Konkrétan milyen elvárásaid vannak oktatási területen az állam felé?

Egyrészt, hogy a már meglévő, jó kezdeményezésekből legyen több. Ilyen például a PÉNZ7, ahol a közoktatásban tanulóknak tarthatunk mi, banki képviselők is órákat. Illetve a tanterv részévé lehetne tenni a pénzügyi edukációt.

Másrészt lehetne több a Hungarian Startup University-féle (HSUP) kezdeményezésekből, ami pedig a felsőoktatási hallgatók innovációs szemléletét alakítja, és mentorok segítségével, csapatokban dolgozhatnak a résztvevők egy innovációs projekten.

Harmadrészt a felsőoktatás még inkább gyakorlatközpontú lehetne.

Még több együttműködésre van szükség ennek keretében a felsőoktatás és a hazai cégek között, és nem kell megijedni attól, hogy a hallgatók egy gyorsan pénzzé konvertálható tudást kapnak.

Negyedrészt emelni kell az oktatásban az angol nyelvtudás és a digitalizációs ismeretek szintjét, illetve erősíteni a már említett skilleket, mint a kritikus gondolkodás, az értékesítés, az előadói készség és a csapatmunka.

 

És mégis a diákokat lexikális tudással bombázó Nemzeti Alaptantervünk, illetve a lexikális tudást előtérbe toló magyarérettségink van. A közoktatásban tehát pont nem olyan folyamatokat látunk, hogy gyorsan eljöhetnének az általad kívánt oktatáspolitikai változások.

Lehet jó és kevésbé jó példákat is találni arra, hogy mi a helyzet ma az oktatásban. Mindenkinek törekednie kell arra tudásának, tehetségének és részben pénztárcájának megfelelően, hogy a lehető legszínvonalasabb képzésben részesüljön, akár figyelve már arra is, hogy a skillset-jét a jövőben milyen területen fogja tudni kamatoztatni.

Az biztos, hogy a felsőoktatásban sok minden változott pozitív irányba. Nem kell annyi tárgyi tudást elsajátítani, és erősebb a képességfejlesztés. Például: míg az én időmben kétezer oldalnyi gazdaságtörténelmet kellett megtanulni, addig a mai hallgató jellemzően fel se kell vegye kötelezően a gazdaságtörténelmet.

 

Ha úgy alakulna át az oktatási rendszerünk, ahogyan leírtad, mit nyerne ezáltal a startup-ökoszisztéma?

Egyrészt több olyan ember lenne, aki érthetően, audiovizuális eszközökkel megtámogatva, impozánsan el tudná mondani a projektjét egy percben, öt percben és tíz percben is, attól függően, hogy kinek és milyen célból ad elő.

Így a jó ötletekhez könnyebben meg lehetne szerezni azt, amire éppen szükség van, legyen szó tőkéről vagy a termék értékesítéséről.

Másrészt jobb, a szinergiákat hatékonyabban kihasználó csapataink lennének. Harmadrészt több olyan szereplő lenne, aki meg meri kérdőjelezni azt, amit mások állítanak. Negyedrészt pedig több olyan vállalkozó lenne, akinek van ereje felállni egy-egy bukásból.

NYITÓKÉP: Fetter István a 2024. évi Startup Safari 0. napján. Forrás: Tőkeportál

Magához térni látszik az európai VC-piac: egy évtizede nem volt olyan alacsony a startupok értékcsökkenése, mint most

A PitchBook adatai szerint a lefelé irányuló cégértékelések aránya 2025 első negyedévében csupán 12,39 százalék volt – míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat az összes befektetési kör értékelésének majdnem 18,5 százalékát tette ki.

Bővebben

Miért éri meg magyar startupperként részt venni egy nagy nemzetközi technológiai expón?

Szinte közhelyszámba megy, hogy egy nagy technológiai rendezvényen mennyi kapcsolatra lehet szert tenni – de pontosan milyenekre? Miről beszélgetnek ilyenkor a startupok képviselői, milyen konkrét lehetőségeket vázolnak fel nekik, és mennyi időbe telik, mire a cég ebből tényleges hasznot láthat. Az első GITEX EUROPE kiállítás magyar résztvevőit kérdeztük.

Bővebben