Hirdetés

Bátrabb vállalkozókat nyernénk azzal, ha nyíltan beszélnénk a term sheetekről

Bedő Beatrix szerint nem szabadna, hogy tabu legyen a befektetések pénzügyi és egyéb feltételeit összefoglaló dokumentum, a term sheet. Ha erről nyíltabban beszélnénk, olyan vállalkozókat nevelnénk, akik tájékozottabbak és nem kiszolgáltatottak a befektetőknek.

Az ökoszisztémának szóló eseményeken és a startupmédiában sok szót ejtünk a pozitív dolgokról: sikeres projektekről, a sikerhez vezető útról, lehetőségekről, tippekről. Mindezek mellett szerencsére már tudunk beszélni a fuck up sztorikról, az ökoszisztémában megjelenő egyenlőtlenségekről, a magyar startup– és médiapiac közel sem rózsás helyzetéről, valamint a felelősökről is. Vannak azonban témák, amik még 2024-ben is tabunak számítanak. Erről kérdeztük a Startup Safarin Bedő Beatrix angyalbefektetőt, az Impact Hub Budapest társalapítóját.

+ + +

Szerinted ma a magyar startup-ökoszisztémában mi a legnagyobb tabu, amiről nem vagy elkendőzve beszélünk?

A term sheet. (Azaz a befektetés alapvető pénzügyi és egyéb feltételeit összefoglaló dokumentum, amely tartalmazhat a felekre vonatkozó kötelezettségeket – a szerk.) Nem szabadna, hogy ez tabu legyen. 

A befektetővel való kapcsolat tulajdonképpen egy házasság, amit a befektető és a befektetést igénylő vállalkozás köt. A különbség az emberek közötti házassághoz képest, hogy itt ismert a házasság vége:

a felek megállapítják, hogy egy ponton tervezetten el fognak válni. Ahhoz, hogy ezt meg lehessen tenni, kellenek a célok, a feltételek, amiket a vállalkozásnak el kell érnie. A term sheet pont ezeket tartalmazza:

mekkora tulajdonrészt kér a befektető, milyen cégértékelés mellett? Milyen hozamot vár el a befektető a vállalkozástól, és azt hogyan kell elérnie?

 

Mit nyerne azzal az ökoszisztéma, ha tudnánk a term sheetek részleteit?

Nyitottabb és bátrabb vállalkozókat, akik tisztában vannak a jogaikkal és az érdekeikkel, illetve nem kiszolgáltatottak a befektetőknek.

Akik mernek megkeresni minden befektetőt annak érdekében, hogy tájékozódjanak, és nyíltabban mernek beszélni arról, amit csinálnak. Külföldi impact hubokban azt tapasztalom, hogy a startupok sokkal kommunikatívabbak, sokkal inkább beszélnek egymással, mint itthon. Sokkal több erőforrást is kéne biztosítani arra, hogy a szereplők merjenek beszélni egymással.

 

Miért alakult ki ez a szemérmesség akár a term sheetekkel kapcsolatban, akár a vállalkozói bátorság kapcsán?

Nagyon remélem, hogy a fiatalokba ez már nincsen kódolva. Szerintem generációs különbség lehet a tekintetben a fiatalok és az idősebbek között, hogy ezekről mennyire beszélünk. Fontos ugyanakkor, hogy az új generációkban a bátorság mellett meglegyen a kellő alázat is.

NYITÓKÉP: Vörös Éva, az Impact Hub által rendezett Social Impact Award (SIA) projektkoordinátora (balra), valamint Bedő Beatrix, az Impact Hub Budapest társalapítója (jobbra). Forrás: Impact Hub Budapest / Facebook

Magához térni látszik az európai VC-piac: egy évtizede nem volt olyan alacsony a startupok értékcsökkenése, mint most

A PitchBook adatai szerint a lefelé irányuló cégértékelések aránya 2025 első negyedévében csupán 12,39 százalék volt – míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat az összes befektetési kör értékelésének majdnem 18,5 százalékát tette ki.

Bővebben

Miért éri meg magyar startupperként részt venni egy nagy nemzetközi technológiai expón?

Szinte közhelyszámba megy, hogy egy nagy technológiai rendezvényen mennyi kapcsolatra lehet szert tenni – de pontosan milyenekre? Miről beszélgetnek ilyenkor a startupok képviselői, milyen konkrét lehetőségeket vázolnak fel nekik, és mennyi időbe telik, mire a cég ebből tényleges hasznot láthat. Az első GITEX EUROPE kiállítás magyar résztvevőit kérdeztük.

Bővebben