Hirdetés

Mutatjuk az OpenAI alumni európai projektjeit, amikre érdemes figyelni

Automatizált precíziós alkatrészeket gyártó startupot, az AI-megoldások biztonságos használatát és AI-asszisztenseket bevezető céget, sőt, még egy főzni tudó robotot is megalkottak az egykori OpenAI-alkalmazottak.

Amint arra Kerek István AI üzletfejlesztési szakértő és a ChatGPT magyarul Facebook-csoport alapítója korábban rámutatott: az OpenAI hatalmas előrelépést jelentett a mesterséges intelligencia történetében azzal, hogy 2022-ben a ChatGPT 3.5-ös szériájával elérhetővé tette az AI-t a széles tömegek számára is, és radikálisan lecsökkentette a technológia használatához szükséges belépési szintet.

Az, hogy mekkora lehetőség van a mesterséges intelligenciába, és azon belül is most már a generatív AI-ba, a befektetői oldal is visszaigazolja:

a Dealroom adatai szerint 2022-23 között a generatív mesterséges intelligenciába való befektetési összeg globálisan megsokszorozódott a korábbi évekhez képest, és elérte a 25 milliárd dollárt.

Maga az OpenAI mint a ChatGPT megalkotója és a generatív AI egyik zászlóshajója a 2015-ös alapítása óta már 69 befektetőt győzött meg arról, hogy érdemes beléjük tőkét invesztálni, köztük a Microsoftot, ami elképesztő méretű, 10 milliárd dolláros befektetéssel szállt be a cégbe. Mindeközben a globális vállalat most már közel háromezer főt foglalkoztat,

cégértékelése pedig elérte a 90 milliárd dollárt is. Az AI-vonat pedig nem áll meg: az OpenAI legújabb, GPT-4o modelljének mobilapplikációja idén júliusban rekord hónapot hozott: a nettó bevétel 28 millió dollár volt.

Ilyen eredmények után érdemes figyelemmel kísérni az OpenAI alumni tevékenységét: a Sifted szedte össze azokat az egykori OpenAI alkalmazottakat, akik Európában kezdtek bele új projektbe, miután eltávoztak az amerikai vállalattól. (Azokkal nem foglalkoztak, akik gyakornokként vagy szabadúszóként jelentek meg az OpenAI-ban.)

Jonas Schneider projektje, a Daedalus

A németországi Karlsruhei Technológiai Intézetben informatikus végzettséget szerző Jonas Schneider az OpenAI egyik első mérnöke volt. 2016 áprilisától 2019 augusztusáig társalapítója és vezetője volt a vállalat robotikai csapatának, amely a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia kutatását fejlesztette úgy, hogy a gépek interakcióba tudjanak lépni a fizikai világgal. Ennek eredményeképp alkottak meg egy robotkezet, ami képes volt a Rubik-kocka kirakására, és más tárgyakkal is fizikai interakcióba tudott lépni.

Jonas Schneider a kép jobb oldalán, fehér pulcsiban új projektje, a Daedalust munkatársai körében. Forrás: Daedalus / LinkedIn

Jonas nem sokat pihent, miután ott hagyta az OpenAI-t: 2019 novemberében már Karlsruheben meg is alapította új startupját, a Daedalust, ami

automatizálva képes megépíteni és gyártani számos iparág egyedi, precíziós alkatrészeit, az orvosi eszközöktől kezdve, a repülőgépek alkatrészein és a félvezetőiparon keresztül, egészen az energiaiparig.

A startup pedig sikeres: idén februárban 21 millió dolláros Series A befektetést jelentettek be az NPG Capital vezetésével, amihez csatlakoztak befektetők a Khosla Ventures-től és az Addition VC-től.

Margaret Jennings az OpenAI után is a mesterséges intelligencia területén maradt

A menedzsmentből és mérnöki tudományokból a UCL-en mesterdiplomát szerző Margaret Jennings fél évig dolgozott az OpenAI-nál 2022 augusztusától. Feladata az volt, hogy a mesterséges intelligenciát a hétköznapokban használhatóvá tegye, és ügyeljen arra, hogy az AI mindenki javát szolgálja.

Margaret Jennings ma már az OpenAI európai versenytársánál dolgozik, de előbb még társalapított egy saját startupot. Forrás: Margaret Jennings / LinkedIn

Alig egy hónapra rá, hogy 2023. januárban ott hagyta az OpenAI-t, az olaszországi Velencében társalapítója lett a Kindonak, ami

B2B alapon abban segít az ügyfeleknek, hogy a cég és a munkatársak számára is biztonságosan tudját bevezetni és alkalmazni a különböző AI-megoldásokat.

Maga Jennings egyébként már nem dolgozik a Kindoban: idén termékvezetőként csatlakozott az OpenAI francia riválisához, a Mistral AI-hoz.

Stanislas Polu AI-asszisztensekben találta meg a számítását

A szoftvermérnök Stanislas Polu 2019 szeptemberétől két évig dolgozott az OpenAI-nál kutatómérnökként. Ez idő alatt a nagy nyelvi modellek matematikai következtetési képességeit kutatta.

Stanislas Polu egy 2013-as francia konferencián. Forrás: dotConferences / Flickr via François Tancré / Eventpixr

Polu 2022. szeptemberben lett társalapítója a párizsi Dust startupnak, ami

B2B alapon AI-asszisztenseket hoz létre ügyfelei számára a nekik szükséges összes tudással, hogy megkönnyítse a mindennapi munkát.

Befektetőik között van olyan nevek vannak, mint a Sequoia Capital, a Seedcamp és a Connect Ventures – tőlük idén júliusban 15 millió eurós Series A befektetést kapott a startup.

Shariq Hashme megkönnyítené a vásárlóinak a háztartási munkákat

A villamos- és elektronikai mérnökként a Marylandi Egyetemen végzett Shariq Hasme 2017. januártól szeptemberig volt az OpenAI technikai személyzetének tagja. Elsősorban a vállalat DotA projektjén dolgozott, ahol egy AI-t tanítottak be a Dota 2 online játék olyan magas szintű használatára, hogy képes legyen legyőzni az embert.

Hasme 2021 februárjában, Londonban alapította meg a robotikával foglalkozó startupját, a Prosper Robotics-ot, ami 2025-ben tervezi piacra dobni első termékét, az Alfie nevű robotot.

Alfie a háztartás hasznos tagja lehet a jövőben: képes lesz önműködően reggelit készíteni, megágyazni, valamint kimosni a ruhákat.

NYITÓKÉP: Sanket Mishra / Pexels

Magához térni látszik az európai VC-piac: egy évtizede nem volt olyan alacsony a startupok értékcsökkenése, mint most

A PitchBook adatai szerint a lefelé irányuló cégértékelések aránya 2025 első negyedévében csupán 12,39 százalék volt – míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat az összes befektetési kör értékelésének majdnem 18,5 százalékát tette ki.

Bővebben

Miért éri meg magyar startupperként részt venni egy nagy nemzetközi technológiai expón?

Szinte közhelyszámba megy, hogy egy nagy technológiai rendezvényen mennyi kapcsolatra lehet szert tenni – de pontosan milyenekre? Miről beszélgetnek ilyenkor a startupok képviselői, milyen konkrét lehetőségeket vázolnak fel nekik, és mennyi időbe telik, mire a cég ebből tényleges hasznot láthat. Az első GITEX EUROPE kiállítás magyar résztvevőit kérdeztük.

Bővebben