A pár hónapja pivotált startup megnyitotta az első olyan gyárát, ahol tömegesen tudja gyártani a saját fejlesztésű harci drónjait – most éppen Ukrajnának. A Helsing víziója, hogy Európa-szerte hozzon létre még ilyen gyárakat, ahol akár tízezrével gurulhatnak le a gyártószalagról a drónok.
Az európai defence tech jövőjét két dolog fogja meghatározni: az egyik az orosz-ukrán háború alakulása, a másik Donald Trump éppen kezdődő, második elnöki ciklusa.
A közlekedés megreformálásának fókuszában már régóta latolgatják a repülőtaxikban, a személyszállító drónokban rejlő lehetőségeket. A sugárhajtású Lilium Jet és az önvezető Volocopter is sikeresen megtette első teljes értékű tesztrepülését, amivel a légi taxizás csupán egy karnyújtásnyira került.
Az egyéni felhasználók idén várhatóan 1690 milliárd dollárt költenek majd technológiára világszerte – derül ki az IDC előrejelzéséből. A piackutató elemzése szerint a legnagyobb részét mobilszolgáltatásokra fogják költeni a felhasználók.
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán február 14-én elindították az Ipari UAV (Unmanned Aerial Vehicle – pilóta nélküli légi jármű) kezelési és fejlesztési ismeretek tárgyat, mellyel az Európai Unióban az elsők között az Óbudai Egyetem kezdi el felkészíteni hallgatóit valós, kreditpontot érő kurzuson a legmodernebb ipari technológiák elsajátítására.
Jelentősen szigorítja az idén a brit kormány a magánszemélyek által működtetett drónok használatának szabályozását. A szigorítás előkészítése már jó ideje tart, de a tervek összeállítását felgyorsították a második legnagyobb forgalmú brit repülőtér, Gatwick térségében közvetlenül karácsony előtt észlelt drónberepülések.