Már 2019-ben tudható volt, hogy a pofon egyszerű programozást ígérő Builder.ai-jal valami nagyon nem stimmel. Ennek ellenére maradt meg a befektetői bizalom, és vált a cég unikornissá, hogy aztán hat évvel később, szerződésszegés miatt a saját hitelezője húzza ki alóla a szőnyeget.
Sokáig úgy tűnt, a 2010-es években indult a Builder.ai lesz az AI-hullám egyik legfényesebben ragyogó csillaga. Az ígéret olyan szép volt, hogy arra szinte nem lehetett nem ráharapni: a startup Natasha nevű mesterségesintelligencia-ügynökének segítségével olyan egyszerűvé válik kódolni, mint megrendelni egy pizzát. Másképpen: anélkül lehet applikációkat építeni, hogy az embernek akár csak egyetlen sort is kódolnia kelljen.
Az ajánlaton nemcsak az ügyfelek, hanem a befektetők is kapva kaptak: olyan cégek finanszírozták meg a startupot a piacról, mint az amerikai Microsoft vagy a japán SoftBank, állami oldalról pedig mint a Katari Befektetési Hatóság. 2023 májusában ez utóbbi partner vezetésével húzott be a londoni cég 250 millió dollár értékben egy Series D befektetést, amivel a cég értékelése 1 milliárd dollár fölé emelkedett. A Builder.ai által az évek alatt bevont összes tőke pedig 445 millió dollárra rúgott.
Papíron tehát minden megvolt ahhoz, hogy a Builder.ai az AI-forradalom szimbólumává váljon: úttörő technológia, ami valódi piaci igényt szolgál ki, és amihez a befektetői oldal biztosítja a pénzt-paripát-fegyvert. Aztán 2025 májusában a céget csődvédelmi eljárás alá vonták,
és az ígéretes projekt romjain nem maradt más, mint frusztrált ügyfelek, elbocsátott alkalmazottak, és a nagy kérdés: hogy történhetett ez?
Valótlan adatok, csődvédelmi eljárás és pénzmosás gyanúja
Az AI-startup bukása látványos lett: a cég 2024-re előrejelzett bevételét eredetileg 220 millió dollárra tette, a 2023-as értékesítést pedig 180 millió dollárra könyvelte el. Mindez még a korábbi vezető, Sachin Dev Duggal ideje alatt történt, akit idén márciusban váltott a cég egyik befektetőjének, a szingapúri Jungle Ventures partnere, Manpreet Ratia. A Duggal távozását követő belső vizsgálatból kiderült: a londoni vállalkozás messze túllőtt a valóságon a bevételeit illetően.
Még márciusban a 2024. évi előrejelzést 220 millióról 55 millió dollára módosította a cég, a 2023-as bevételt pedig 180 millióról utólag 45 millió dollárra értékelte le. Ekkorra már egyértelmű volt: itt nem kerekítési hibáról van szó.
Sachin Dev Duggal egy idei dezinformációról és AI-ról szóló panelbeszélgetésen, akkor még a Builder.ai CEO-jaként. Duggal egyébként továbbra is tagja maradt a cég igazgatótanácsának. Forrás: Sachin Dev Duggal / LinkedIn
Sachin Dev Duggal egy idei dezinformációról és AI-ról szóló panelbeszélgetésen, akkor még a Builder.ai CEO-jaként. Duggal egyébként továbbra is A vizsgálat – az arra rálátó források szerint – azt is feltárta, hogy a Builder.ai viszonteladói közül több nem valós vásárló volt. Az indiai hatóságok egyébként Duggalt 2023-ban már pénzmosás gyanújával kapcsolatban emlegették, amit az érintett tagadott.
A sztorihoz hozzátartozik, hogy a startup fokozatosan halmozta fel az adósságait, és 2023 őszén 50 millió dollár értékben vett fel hitelt a Viola Credit hitelezőcégtől. A burning rate azonban hatalmas volt, Manpreet Ratia pedig hiába próbálta egyenesbe rakni a céget a kiadások drasztikus csökkentésével – például a 770 munkavállaló több mint harmadának elbocsátásával –, a baj már megtörtént.
A Viola a túlárazott bevételi előrejelzéseket felhasználva szerződésszegést kiáltott, és kihúzta a pénzügyi dugót: az 50 millió dolláros kölcsön döntő részét visszavonta, korlátozta a startup tőkéhez való hozzáférését, és így végsősoron 5 millió dollárnyi mozgásteret hagytak a Ratia által kormányzott vállalkozásnak.
Innentől pedig nem volt mit tenni, csődvédelmi eljáráshoz kellett fordulni, hogy most a kijelölt felszámoló vizsgálja meg a lehetőségeket a Builder.ai üzletágainak értékesítésére. A cég már a weboldalát is lenullázta, azon csak egy szűkszavú tájékoztatás szerepel, hogy az ügyfelek és partnerek milyen mailcímre írhatnak kérdéseikkel (lásd a nyitóképet).
Úgy lett unikornis a Builder.ai-ból, hogy már 2019-ben lebukott: a megoldása nem több egy ügyes marketingfogásnál
A plot twist, hogy az, hogy valami nem stimmel a Builder.ai-jal, nem új információ: a Wall Street Journal már 2019-ben arról írt, hogy az AI-marketing tulajdonképpen egy cukormázba csomagolt megtévesztés csupán. Azt a munkát ugyanis, amit a marketing szerint mesterséges intelligenciával végzett el a startup, valójában kiszervezte húsvér indiai és ukrajnai programozóknak.
Az ügyfelek tehát megkapták azt az eredményt, amit vártak, csak éppen tudtukon kívül a kódírás és -építés oroszlánszérét nem az AI végezte el számukra, hanem az erre szerződtetett szakemberek. És mindennek ellenére nemcsak hogy talpon tudott maradni a londoni vállalkozás, hanem egészen az unikornis státuszig emelkedett.
A Builder.ai standja idén májusban, a 2025. évi MENA InsurTech Summiton. Forrás: Builder.ai / LinkedIn
A Builder.ai standja idén májusban, a 2025. évi MENA InsurTech Summiton. Forrás: Builder.ai / A sztori pedig – ahogy arra Daniel Levi a TechStartups.com-on rámutat – kísérteties hasonlóságot mutat a dotcomlufi kidurranásához vezető úttal. Ahogyan a 2000-es évek elején, úgy most is egy aktuális technológiai áttörést próbálnak meglovagolni a szereplők – akár úgy is, hogy a tényleges teljesítmény hiányát az ügyes marketinggel próbálják leplezni.
És akár csak a dotcomlufi idején, úgy a befektetői oldal most is hajlamos szórni a pénzt a nagy nyereség ígéretére, és félrenézni, ha valami nem klappol a történetben.
Elhozza-e a Builder.ai bukása az AI-korszak végét?
Mindez nem jelenti, hogy az AI-megoldások mögött ne lehetnének valódi eredmények – ezt bizonyíták az olyan példák, mint az OpenAI, a Mistral AI, az ElevenLabs, és még sorolhatnánk. Ráadásul ellentétben a dotcom-korszakkal, most a startupok mögött olyan vállalatóriások állnak, mint a Microsoft, az Amazon vagy a Google, akik közvetlenül építik be működésükbe a startupinnovációkat, fenntartják és finanszírozzák őket.
Különbség továbbá a 2000-es évekhez képest az is, hogy egy gyorsabban alkalmazkodó szabályozási környezet rajzolódik ki például az olyan jogszabályokkal, mint az uniós AI Act, ami fokozza a startupokra nehezedő nyomást, hogy a marketinget tényekkel is bizonyítsák.
A Builder.ai látványos bukása tehát nem jelenti az AI-korszak végét, de mindenképpen egy intő jel lehet a piac és a befektetők számára: nem minden arany, ami mesterséges intelligencia.
NYITÓKÉP: A Bulider.ai tartalmilag lenullázott honlapjáról készült képernyőkép, amin csak az ügyfelek és partnerek számára szolgáló mailcímeket tartalmazza. Forrás: a Builder.ai honlapja
