Hirdetés

Francia függetlenség, felemás német források, lassú Európa – így vélekednek a külföldi startupok az európai ökoszisztémáról

Az első GITEX EUROPE kiállításon beszélgettünk a standoló külföldi startupokkal a megoldásaikról és arról, hogy hogyan látják a saját ökoszisztémájukat.

A Messe Berlin falai május 21-23. között megrendezett GITEX EUROPE technológiai expón aki attól félt, hogy úgy kell majd összeszedegetni a startupokat, az megkönnyebbülhetett: a North Star Europe teremben egymás hegyén-hátán megtalálhatta őket, és kedvére vadászhatta az új kapcsolatokat ország, iparág, piaci szegmens és érettségi szint szerint. A Startup Online is lecsapott a lehetőségre: arra voltunk kíváncsiak, hogy a különböző országokból jövő startupok képviselői hogyan gondolkodnak a saját ökoszisztémájukról.
A francia Xpdeep AI-keretrendszerével segít megérteni az ügyfél által használt modell működését, és az igényekhez igazítva optimalizálni annak működését. Mint azt Stanislas Chesnais, az Xpdeep ügyvezetője elmondta, a francia ökoszisztéma rendkívül támogató mentalitással bír a startupok iránt, ami egyszerre előny és hátrány. Egyrészt megkapják az alapítók a szükséges biztatást, másrészt viszont pont emiatt sokan hibásan azt gondolják: képesek startupot építeni. „Nagy rezilienciával, önismerettel és tanulási készséggel kell rendelkezni a startupper léthez, mert kemény lesz, főleg az első évek, amikor egyik elutasítást kapod a másik után, és semmi sem úgy működik, ahogyan elgondolod. Nem sok ember agya huzalozható be arra, hogy ezt elfogadja.” Az Xpdeep vezetője arra is kitért, hogy nem véletlenül Franciaország az egyik motorja a technológiai szuverenitásnak akkor, amikor vámháborúval fenyegető helyzet alakul ki az USA-val. Szerinte ők azt tanulták meg a történelmükből, hogy nem függhetnek más államoktól, és vagy a függőség elkerülésére, vagy a kölcsönös függésre kell törekedni: ha én veszek valamit, te is vegyél tőlem valamit!
A német RESEARCHPRENEURS több mint 300 nemzetközi iparági szakértőt tartalmazó platformot hozott létre, amely összeköti a startupokat és kkv-kat a számukra releváns humánerőforrással például a termékfejlesztéshez, de a kutatói szféra is ki tudja választani a hozzá illő szakértőt a projektjeihez. A cég ügyvezetője, Alevtina Evgrafova szerint nagy előnye a német ökoszisztémának a nagyon korai szakaszú finanszírozás, amivel az ötletszakaszból könnyen el lehet jutni a pre-seed fázisig. A pre-seed és a seed közötti ugrás ugyanakkor nehézkes, kevés az ezt segítő állami forrás, ami azt eredményezi, hogy jó cégek is elvándorolnak a német piacról. Viszont, ha ezt a szakaszt sikerül átvészelni, és megtalálni a termék-piac illeszkedést, akkor azt a német piac meghálálja, és nagy sikereket lehet elérni.
A spanyol AEInnova értékesítője, Javier Farré a spanyol piacon szükséges gyors alkalmazkodási képességet hangsúlyozta. Cégük egy termogenerátor segítségével és hulladékhővel működő, akkumulátor nélküli IoT-érzékelőt fejlesztett, amellyel az ipari szereplők könnyebben tudják monitorozni gépeik állapotát, és gyorsabban közbe tudnak avatkozni az esetleges meghibásodások esetén. Mint azt Javier kifejtette, versenytársaik sokszor nagyobb mérettel és erőforrásokkal rendelkeznek náluk, ezért kulcsfontosságú, hogy technológiájukat napra készen tartsák, és maradéktalanul kiszolgálják a változó piaci igényeket, másrészt már-már agresszív értékesítési folyamatot kellett kidolgozniuk.
A szlovák Excalibur CEO-ja, Ivan Klimek (a kép jobb oldalán) ezzel szemben nem nagyon törődik a startup hazájával. Mint kifejtette, nem igazán van kapcsolatuk a szlovák ökoszisztémával – kérdésünkre is, hogy miért nem, úgy reagált: „Miért igen?”. A startup célja egyébként, hogy a bonyolult, jelszavakhoz kötött vállalati hitelesítési folyamatot egy megbízható, többfaktoros és okostelefon-alapú hitelesítéssel váltsa fel. Mint azt a jókedélyű Ivan hozzátette: vannak persze szlovák ügyfeleik, de sose a szlovák, hanem a nemzetközi ökoszisztémára lőttek.
Az amerikai LyRise társalapítója és ügyvezetője, Marc Banoub (a kép bal szélén) úgy látja, hogy az európai cégek jóval több idő alatt képesek csak integrálni az aktuális AI-megoldásokat, mint a startup szülőhazájában, az USA-ban. Ehhez hozzájárul az itteni túlszabályozottság is, ami szerinte lassítja az innovációt és az alkalmazkodási képességet. Ezért cégükkel, ami szakértőkkel és AI-ügynökökkel segít a kkv-szektornak idő- és költséghatékonyan AI-eszközöket fejleszteni, pont az európai piacokon való terjeszkedésre koncentrálnak.

KÉPEK: A RESEARCHPRENEURS és a LyRise CEO-jának LinkedIn-oldala

TÖBBI KÉP: Csúri Barnabás / InnoMaker Partners

Magához térni látszik az európai VC-piac: egy évtizede nem volt olyan alacsony a startupok értékcsökkenése, mint most

A PitchBook adatai szerint a lefelé irányuló cégértékelések aránya 2025 első negyedévében csupán 12,39 százalék volt – míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat az összes befektetési kör értékelésének majdnem 18,5 százalékát tette ki.

Bővebben

Miért éri meg magyar startupperként részt venni egy nagy nemzetközi technológiai expón?

Szinte közhelyszámba megy, hogy egy nagy technológiai rendezvényen mennyi kapcsolatra lehet szert tenni – de pontosan milyenekre? Miről beszélgetnek ilyenkor a startupok képviselői, milyen konkrét lehetőségeket vázolnak fel nekik, és mennyi időbe telik, mire a cég ebből tényleges hasznot láthat. Az első GITEX EUROPE kiállítás magyar résztvevőit kérdeztük.

Bővebben

Nem minden arany, ami mesterséges intelligencia: erre figyelmeztet a Builder.ai látványos bukása

Már 2019-ben tudható volt, hogy a pofon egyszerű programozást ígérő Builder.ai-jal valami nagyon nem stimmel. Ennek ellenére maradt meg a befektetői bizalom, és vált a cég unikornissá, hogy aztán hat évvel később, szerződésszegés miatt a saját hitelezője húzza ki alóla a szőnyeget.

Bővebben