Az európai defence tech jövőjét két dolog fogja meghatározni: az egyik az orosz-ukrán háború alakulása, a másik Donald Trump éppen kezdődő, második elnöki ciklusa.
A védelmi technológia az egyik olyan iparág, amely magára talált 2024-ben – úgy globálisan, mint európai léptékben, nem függetlenül a 2022 óta tartó orosz-ukrán háborútól. Az Európában realizálódó és védelmi technológiába áramló VC-befektetések száma 2016 óta ötszörösére, értékük pedig több mint hatszorosára nőtt (111,9 millió dollárról 2024-re 676,5 millió dollárra). A Dealroom becslése szerint
az Európában a védelmi technológiákba történő kockázatitőke-befektetések értéke 2024 végére elérhette az egymilliárd dollárt is.
Az orosz-ukrán háború lassan negyedik évébe lépve tovább bonyolódik kép a protekcionista Donald Trump hatalomba visszatérésével az Egyesült Államokban. De milyen hatással lehetnek mindezek a defence techre 2025-ben?
Jelentősen emelkedhetnek a védelmi kiadásokra fordított összegek a NATO-ban
Donald Trump első, 2017-es ciklusának elején egyértelművé tette: a NATO-t egy elavult intézménynek tartja, aminek tagjai nem vállalnak megfelelő részesedést a védelmi kiadásokból, ezzel méltánytalan helyzetbe hozva a katonai szövetség motorját jelentő Egyesült Államokat. Trump már akkor azzal fenyegetett, hogy kilép a szervezetből, amennyiben a tagság továbbra is méltánytalanul bánik országával – a NATO aggregált védelmi kiadásai pedig 2016-tól kezdve folyamatosan nőttek is 2024-ig.
Európában azonban a valódi változást nem Trump szavai, hanem az orosz-ukrán háború hozta meg, leginkább az Oroszországtól fenyegettséget érző balti országok és Lengyelországnak köszönhetően.
Az utóbbi hirtelen kitörése a védelmi kiadások tekintetében volt a leglátványosabb: a 2021-es, GDP-arányos 2,2 százalékos költés környékéről egészen a 2024. évi 4,1 százalékra tornászta fel védelmi kiadásait a lengyel állam. Ezzel Lengyelország a NATO GDP-arányosan legtöbbet költő tagja lett e téren.
2017 év elején Donald Trump még azt kritizálta, hogy mindössze öt tagállam fordítja a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott összeget védelmi kiadásokra. 2024 végére ez a szám 23 tagállamra emelkedett. A vállalást teljesítők között van Magyarország is: hazánk 2024-ben az éves GDP 2,11 százalékát költötte védelmi kiadásokra. Forrás: A NATO hivatalos statisztikája
2017 év elején Donald Trump még azt kritizálta, hogy mindössze öt tagállam fordítja a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott összeget védelmi kiadásokra. 2024 végére ez a szám 23 tagállamra emelkedett. A vállalást teljesítők között van Magyarország is: hazánk 2024-ben az éves GDP 2,11 százalékát költötte védelmi kiadásokra. Forrás: Ennek ellenére a trumpi fenyegetőzés a szövetségből való kilépésről továbbra is ott lebeg az európai döntéshozók feje felett: a régi-új amerikai elnök tavaly decemberben erősítette meg újra, hogy megfontolja ezt a lépést, ha úgy érzi, nem bánnak tisztességesen az USA-val. Sőt, idén már azt is megpengette, hogy az eddigi 2 helyett 5 százalékos GDP-arányos ráfordítást vár el a szövetséges tagállamoktól védelmi kiadásaik tekintetében.
Ez pedig afelé nyomhatja az európai állam- és kormányfőket, hogy tovább emeljék a védelmi kiadásokat: vagy azért, hogy ne kockáztassák az USA kivonulását a NATO-ból, vagy azért, hogy felkészülten nézhessenek szembe azzal, ha ez mégis megtörténik.
A francia elnök, Emmanuel Macron idén januárban már utalt is arra, hogy Franciaország jelenlegi, 2,06 százalékos védelmi kiadása nem elegendő ahhoz, hogy megvédje magát egy jelentősebb konfliktusban. Ahogyan fogalmazott:
„Mit fogunk csinálni Európában holnap, ha az amerikai szövetségesünk kivonja a hadihajóit a Földközi-tengerről? Mi lesz, ha [az USA] áttelepíti a vadászgépeit az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra? Ezek mind olyan forgatókönyvek, amelyekre fel kell készülnünk.”
Európai védelmi technológia – szponzorálja az amerikai VC-piac
Ezzel párhuzamosan kérdéses, hogy vajon az európai VC-ökoszisztéma meglépi-e, hogy nagyobb arányban szálljon be az európai védelmi technológiák finanszírozásába. Jelenleg ugyanis azt látjuk, hogy
az európai defence techet az USA-ból tőkésítik fel: az Európában realizálódó kockázati tőke kétharmada amerikai VC-ktől érkezett 2024 első felében, míg az európai kockázati tőke aránya a 30 százalékot is alig érte el ebben az iparágban.
Az Európán belülről érkező VC-tőke mennyiségének aránya csak 2018-ban volt alacsonyabb az európai defence techben annál, mint amit 2024 első félévében láthattunk. Forrás: A Dealroom és a Resilience Conference védelmi befektetések helyzetéről készített elemzése
Az Európán belülről érkező VC-tőke mennyiségének aránya csak 2018-ban volt alacsonyabb az európai defence techben annál, mint amit 2024 első félévében láthattunk. Forrás: A Dealroom és a Resilience Conference védelmi befektetések helyzetéről készített A Project A VC igazgatója, Jack Wang szerint ez annak köszönhető, hogy ellentétben az USA-val,
az európai kockázati tőke sokkal tartózkodóbb a katonai, valamint a katonai és civil célokra is használható (dual-use) technológiák finanszírozásától – és ez nem feltétlen a befektetőkön, hanem az ő finanszírozóikon, a limited partnereken (magántőkéseken, nyugdíj- és állami alapokon, alapítványokon, nagy családi vagyont kezelő cégeken) múlik.
Amíg az orosz-ukrán háború miatt közvetlenül fenyegetett balti államokban és Lengyelországban a kockázati tőke nagy arányban megjelenhetett például a fegyvergyártásban, addig nyugatabbra a kockázati alapokat feltőkésítő LP-k még mindig a defence tech finanszírozását tiltó szerződéseket kötnek a VC-kkel.
Ha ezen a gyakorlaton nem változtatnak a nyugat-európai szereplők, akkor Jack Wang szerint tovább folytatódik az amerikai VC-k térnyerése az európai védelmi technológiák feltőkésítésében.
Mi lesz az európai startupokkal, ha véget ér az orosz-ukrán háború?
Mindazonáltal nem árt észben tartani, hogy az európai defence tech felpörgése leginkább az orosz-ukrán háborúnak szól. A háború remélhetőleg 2025-ben bekövetkező végével – mondja Jack Wang – az USA figyelme viszont Ukrajnáról az ázsiai-csendes-óceáni térségre fog terelődni, és ezzel azok az európai védelmi startupok járhatnak jól, akik megrendeléseikkel nem csak az ukrajnai piacot szolgálják ki.
„[A háború vége] jó hír lenne a tengeri dróngyártóknak és a diverzifikált szerződéses bázissal rendelkező startupoknak, de rossz hír azoknak az európai startupoknak, amelyeket nemzeti kormányzati költségvetéseken keresztül arra ösztönöznek, hogy Ukrajnába küldjenek fegyvereket, például drónokat.”
Konszolidáció várható a drónpiacon
Az orosz-ukrán háború nemcsak bebikázta, egyes vélemények szerint még túl is pörgette az európai defence techet. Mint arra William McManners, a védelmi célú befektetéssel foglalkozó MD One Ventures alapítója és ügyvezető partnere felhívja a figyelmet,
a drónpiac már most túlzsúfolt lett, és 2025-ben konszolidációra számít: az igazán jók fognak csak a felszínen maradni, az alacsonyabb minőségű szolgáltatók pedig ki fognak kopni a piacról.
Az amerikai hadsereg jövőbeni modernizálásáért felelős Egyesült Államok Hadseregének Jövőparancsnokságának (United States Army Futures Command) tagja a Ghost-X pilóta nélküli drónt készíti elő egy kísérletre. Forrás: Army Futures Command / LinkedIn
Az amerikai hadsereg jövőbeni modernizálásáért felelős Egyesült Államok Hadseregének Jövőparancsnokságának (Ezt a várakozást erősíti meg Loïc Mougeolle, az AI-alapú harctéri szoftverekkel foglalkozó Comand AI startup társalapítója és vezérigazgatója, aki a konszolidáció idejét 2-3 évre teszi.
NYITÓKÉP: Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke (középen) 2022 áprilisában ukrán katonák körében. Forrás: Rawpixel
