Az Aleph Alpha a pivotálással gyakorlatilag kiszáll a saját LLM-modell fejlesztés versenyéből, és helyette a meglévő modellek használatának támogatására építi fel üzleti modelljét. A lépésre az szoríthatta rá a startupot, hogy nem volt képes kilépni a nemzetközi piacra, és így lemaradt a modellfejlesztők versenyében.
„A világ megváltozott. Az, hogy legyen egy európai LLM (nagy nyelvi modellen alapú mesterséges intelligencia – a szerk.), nem egy hatékony üzleti modell. Ez nem indokolja a befektetést”
– így mutatott rá Jonas Andrulis, a német AI-bajnok Aleph Alpha társalapítója és vezérigazgatója, hogy miért gondolták újra az üzleti modelljüket, és döntöttek a pivotálás mellett.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A németek egyik legjelentősebb AI-cégének alapvetése nem változik: a mesterséges intelligencia korában szeretné biztosítani Európa számára a technológiai szuverenitást, és elérhetővé tenni az itteni szereplőknek is az AI-megoldásokat. Az viszont változik, hogy ezt hogyan kívánja elérni. Eddig a startup – hasonlóan a ChatGPT-t fejlesztő, amerikai OpenAI-hoz, vagy a francia Mistral AI-hoz – saját LLM AI-modell fejlesztésével kívánt hozzájárulni ehhez a célhoz.
Agusztus utolsó hetében azonban a cég új stratégiát jelentett be, amely egy olyan termék köré összpontosul, ami elüt a korábbi irányvonaltól. A PhariaAI egy olyan szoftver, ami segíti a vállalati és kormányzati ügyfeleket a mesterséges intelligenciát használó chatbotok és egyéb eszközök integrálásában és használatában, függetlenül attól, hogy az adott modellt az Aleph Alpha vagy valamelyik riválisan készítette. A PhariaAI így például segíthet a fájlok kezelésében, a dokumentumok átnézésében, vagy levelek írásában.
Azaz az Aleph Alpha a pivotálással gyakorlatilag kiszáll a saját LLM-modell fejlesztés versenyéből, és helyette a meglévő modellek használatának támogatására építi fel üzleti modelljét.
Ez nem jelenti, hogy a startup teljesen leáll a saját LLM-modelljének fejlesztésével, azt viszont igen, hogy a kereskedelmi startégiájában ez visszaszorul: azt a nem csekély tőkét és erőforrást, amit eddig a saját modelljük fejlesztésébe öltek a németek, az új stratégia felvirágoztatására fordíthatják.
Mi áll a háttérben?
A döntés mögött húzódó ok első látásra egyértelmű:
működött a piac, és az Aleph Alpha kénytelen volt szembenézni azzal, hogy nem tudja tartani a tempót az olyan versenytársakkal, mint az OpenAI, az Anthropic vagy a Mistral AI.
Ezt jól mutatja, hogy annak ellenére, hogy a startup tavaly novemberben hatalmas, 500 millió dolláros (közel 177 milliárd forintos) Series B befektetést húzott be, modellje érdemi frissítés nélkül maradt. Mindeközben európai riválisa, a Mistral AI iszonyat gyorsan, kevesebb mint egy év alatt felfutott: még a német vetélytársnál is nagyobb (640 millió dolláros, átszámítva 226 milliárd forintos) Series B kört vont be, és sorra adta ki az újabb és újabb modelljeit.
A Bloomberg forrásai szerint azonban más is van a háttérben, és ez jól látszódik, ha megnézzük az Aleph Alpha befektetőit: olyan neveket találunk, mint a német Park Artificial Intelligence, a német Bosch Ventures, a német Schwarz csoport, a német szoftvergyártó SAP, vagy a német Burda Principal Investments. Pepitában a startup ügyfélköre is szinte kizárólag német cégekből és szervekből áll: maga Jonas Andrulis nyilatkozta, hogy jelenleg 30-40 ügyfelük van, és üzleti tevékenységük 90-95 százaléka Németországon belül realizálódik.
Az Aleph Alpha tehát minden bizonnyal azért sem volt képes a globális (vagy legalább európai) piacra lépni, és felvenni a kesztyűt a versenytársakkal, mert egész egyszerűen nem akart, nem mert. Andrulis ki is fejezte, hogy a cég tervei közt van a nemzetközi terjeszkedés, de „nem okozhatunk csalódást a német partnereinknek”.
A Bloomberg információi szerint a cég határokon belül tartása sok feszültséget szült a startup berkein belül és környezetében, főleg akkor, amikor lehetséges befektetőként bejött a képbe az Intel. Az amerikai technológiai óriás ajánlatát Andrulis azzal utasította vissza, hogy olyan befektetőket preferál, akik nem követelik meg, hogy tőlük vegye meg a startup a szükséges informatikai erőforrásokat, és nem szabnak startégiai korlátokat.
Ahogy a német üzleti vezető, Thomas Odenwald fogalmazott, aki öt hónapot töltött az Aleph Alpha kötelékében: nemzetük számos vállalkozása alacsony hajlamot mutat a kockázatvállalásra és a gyors döntéshozatalra.
„A »bukjunk el gyorsan« koncepciót internalizálni kell startupként. Ez azonban ellentétes a hagyományos német gondolkodásmóddal.”
NYITÓKÉP: Jonas Andrulis, az Aleph Alpha társalapítója és CEO-ja a 2023. évi DLD AI Summit-on. Forrás: Hubert Burda Media / Flickr
