A generatív AI szárnyal, a startupok az applikációk világában keresik a mesterséges intelligencia felhasználását, az európai befektetések pedig az AI által optimalizált működést, a robotikát és a gyógyszerkutatást részesítik előnyben. Mutatjuk a Dealroom friss statisztikáit.
2016 óta kitartóan növekszik a mesterséges intelligenciába való kockázatitőke-befektetés –
az viszont, hogy az AI mely szegmense a sláger, kik kapják a legnagyobb befektetéseket, vagy hogy Európa mennyire van lemaradva az USA-tól AI befektetések tekintetében, változik az évek alatt.
Erről készített kimutatást Yoram Wijngaarde, a Dealroom alapítója, aki a Dealroom és annak partnereinek adatait, valamint nyilvános forrásokat használt ehhez.
Globális trend a generatív AI szárnyalása – de meddig?
Jól látható a grafikonon az AI befektetések három hulláma a világban: az önvezető járművek és az egészségügyi mesterséges intelligencia felívelő szakasza – némi intenzitásbeli különbséggel – 2021-ig tartott, megközelítve az évi 20 milliárd dolláros összebefektetési összeget. A kétfajta AI-ba való befektetések összértéke körülbelül akkortól kezdett bezuhanni, amikor a generatív AI felfutott, és meghódította a befektetési piacot: 2022-23 között a generatív mesterséges intelligenciába való befektetési összeg globálisan megsokszorozódott, és elérte a 25 milliárd dollárt is.
Jól látható a grafikonon az AI befektetések három hulláma a világban: az önvezető járművek és az egészségügyi mesterséges intelligencia felívelő szakasza – némi intenzitásbeli különbséggel – 2021-ig tartott, megközelítve az évi 20 milliárd dolláros összebefektetési összeget. A kétfajta AI-ba való befektetések összértéke körülbelül akkortól kezdett bezuhanni, amikor a generatív AI felfutott, és meghódította a befektetési piacot: 2022-23 között a generatív mesterséges intelligenciába való befektetési összeg globálisan megsokszorozódott, és elérte a 25 milliárd dollárt is.
A covid idején tapasztalt befektetési bumm idején volt az AI befektetések csúcsa, akkor azonban a technikai fejlődés és az idő próbáját – egyelőre úgy tűnik – kiállni nem képes AI technológiákba fektettek be a világon. Jelenleg az látszik, hogy az új sláger a generatív AI, ami egyre nagyobb szeletet hasít magának az AI-ba történő összbefektetési értékből. 2024-ben előreláthatólag ez a trend fog erősödni: a várhatóan 65 milliárd dollár összbefektetési érték lassan felét ez a fajta AI fogja kitenni. Kérdés persze, hogy ez tartós trend lesz-e, vagy ahogy az önvezető autók és a health AI esetében, a generatív AI lángja is felemészti önmagát pár éven belül.
A covid idején tapasztalt befektetési bumm idején volt az AI befektetések csúcsa, akkor azonban a technikai fejlődés és az idő próbáját – egyelőre úgy tűnik – kiállni nem képes AI technológiákba fektettek be a világon. Jelenleg az látszik, hogy az új sláger a generatív AI, ami egyre nagyobb szeletet hasít magának az AI-ba történő összbefektetési értékből. 2024-ben előreláthatólag ez a trend fog erősödni: a várhatóan 65 milliárd dollár összbefektetési érték lassan felét ez a fajta AI fogja kitenni. Kérdés persze, hogy ez tartós trend lesz-e, vagy ahogy az önvezető autók és a health AI esetében, a generatív AI lángja is felemészti önmagát pár éven belül.
Az mindenesetre egyértelműen látszik, hogy az AI befektetés a kisebb-nagyobb időszakos megingások ellenére tartósan egyre nagyobb arányt tesznek ki az összbefektetésekből. 2024-ben már várhatóan az összes befektetési érték csaknem ötödét fogja kitenni az AI, és meg fogja haladni a 8 százalékot a generatív AI-ba való befektetés.
Az mindenesetre egyértelműen látszik, hogy az AI befektetés a kisebb-nagyobb időszakos megingások ellenére tartósan egyre nagyobb arányt tesznek ki az összbefektetésekből. 2024-ben már várhatóan az összes befektetési érték csaknem ötödét fogja kitenni az AI, és meg fogja haladni a 8 százalékot a generatív AI-ba való befektetés.
A legtöbb AI startup, ezernél is többen a Dealroom adatai szerint AI applikációkat fejleszt. Ennél jóval kevesebb a már meglévő alkalmazásokhoz ún. operatív mesterséges intelligenciát fejlesztő startupok száma, ami csak a 70-et haladja meg. Ezt követik 50 plusz startuppal a gépi tanulási alapmodellek, amelyeket nagy mennyiségű adat feldolgozásával képeznek, és végül alig több mint 20 startup van a piacon, amik a gépi tanulás algoritmusának fejlesztésére koncentrálnak. Ez jól jelzi azt is, amiről már januárban írtunk a Startup Online-on: a startupok számára elsősorban az applikációk piacán teremnek babérok, ha mesterséges intelligenciáról van szó.
A legtöbb AI startup, ezernél is többen a Dealroom adatai szerint AI applikációkat fejleszt. Ennél jóval kevesebb a már meglévő alkalmazásokhoz ún. operatív mesterséges intelligenciát fejlesztő startupok száma, ami csak a 70-et haladja meg. Ezt követik 50 plusz startuppal a gépi tanulási alapmodellek, amelyeket nagy mennyiségű adat feldolgozásával képeznek, és végül alig több mint 20 startup van a piacon, amik a gépi tanulás algoritmusának fejlesztésére koncentrálnak. Ez jól jelzi azt is, amiről már 
Mindazonáltal 2023-tól a legnagyobb, 23,8 milliárd dollár értékben a befektetések a gépi tanulási alapmodelleket fejlesztő startupok kapják, akik ezeket az összegeket nagyrészt arra fordítják, hogy számítástechnikai kapacitást vásároljanak a modellek fejlesztéséhez.
Mindazonáltal 2023-tól a legnagyobb, 23,8 milliárd dollár értékben a befektetések a gépi tanulási alapmodelleket fejlesztő startupok kapják, akik ezeket az összegeket nagyrészt arra fordítják, hogy számítástechnikai kapacitást vásároljanak a modellek fejlesztéséhez.Európában szemeteket New Palo Alto-ra vessétek
Vezető ökoszisztémák fordultak világszerte a mesterséges intelligencia felé: Európában a legjelentősebb növekedést a brit mellett a francia és német ökoszisztéma mutatja. Ezeknél az országoknál az AI-ba való kockázatitőke-befektetés aránya a legkiemelkedőbb – mindemellett az utóbbi két állam növekedése az elmúlt évben gyorsabb volt az Egyesült Királyságnál.
Vezető ökoszisztémák fordultak világszerte a mesterséges intelligencia felé: Európában a legjelentősebb növekedést a brit mellett a francia és német ökoszisztéma mutatja. Ezeknél az országoknál az AI-ba való kockázatitőke-befektetés aránya a legkiemelkedőbb – mindemellett az utóbbi két állam növekedése az elmúlt évben gyorsabb volt az Egyesült Királyságnál.
Mindazonáltal az európai AI cégekbe történő befektetések meg sem közelítik az amerikai mértéket: az USA-ba irányuló, AI-ba fektetett kockázati tőke egymaga háromszor akkora, mint az európai társa, és közel tízszer akkora, ha generatív AI-ról van szó. Érdemes megjegyezni, hogy a kimutatást jegyző Yoram Wijngaarde Izraelt is európai ökoszisztémához sorolja.
Mindazonáltal az európai AI cégekbe történő befektetések meg sem közelítik az amerikai mértéket: az USA-ba irányuló, AI-ba fektetett kockázati tőke egymaga háromszor akkora, mint az európai társa, és közel tízszer akkora, ha generatív AI-ról van szó. Érdemes megjegyezni, hogy a kimutatást jegyző Yoram Wijngaarde Izraelt is európai ökoszisztémához sorolja.
Az Európába irányuló AI befektetések leginkább a cégek operatív működésének optimalizálást, a robotikát és a gyógyszerkutatást célozzák. Szembetűnő, hogy ezzel szemben a gépi tanulási alapmodellekre szánt befektetéseknél az USA-ba irányuló tőke előnye hatalmas, ami 2021-től kezdődően 85 százalékát fedi le a globális befektetési összegnek. Ezzel szemben Kínára az összbefektetési értéknek csak 8, Európára pedig mindösszesen 5 százalék jut.
Az Európába irányuló AI befektetések leginkább a cégek operatív működésének optimalizálást, a robotikát és a gyógyszerkutatást célozzák. Szembetűnő, hogy ezzel szemben a gépi tanulási alapmodellekre szánt befektetéseknél az USA-ba irányuló tőke előnye hatalmas, ami 2021-től kezdődően 85 százalékát fedi le a globális befektetési összegnek. Ezzel szemben Kínára az összbefektetési értéknek csak 8, Európára pedig mindösszesen 5 százalék jut.
Ami viszont az európai térség számára biztató, hogy a világ 20 legnagyobb technológiai klasztere közül 11 Európában található (igaz, azok közül 2 izraeli a kimutatás szerint).
Ami viszont az európai térség számára biztató, hogy a világ 20 legnagyobb technológiai klasztere közül 11 Európában található (igaz, azok közül 2 izraeli a kimutatás szerint).
Az európai ökoszisztéma központja egyértelműen a több, technológiailag fejlett várost (mint a több mint 20 uniornissal büszkélkedő Londont, Párizst, Amsterdamot, továbbá az úgyszint unikornissal rendelkező Cambdridge-et, Oxordot, Leuven-t) magába tömörítő New Palo Alto, ami legfőképp a felsőoktatási intézményeivel és kapcsolataival tud versenyelőnyt szerezni magának a világ legfejlettebb régiójával, a Silicon Valley-t is magába foglaló Bay Area-val szemben.
Az európai ökoszisztéma központja egyértelműen a több, technológiailag fejlett várost (mint a több mint 20 uniornissal büszkélkedő Londont, Párizst, Amsterdamot, továbbá az úgyszint unikornissal rendelkező Cambdridge-et, Oxordot, Leuven-t) magába tömörítő New Palo Alto, ami legfőképp a felsőoktatási intézményeivel és kapcsolataival tud versenyelőnyt szerezni magának a világ legfejlettebb régiójával, a Silicon Valley-t is magába foglaló Bay Area-val szemben.A kimutatás teljes terjedelmében, angolul ide kattintva érhető el.
CIKKÖZI KÉPEK: A Yoram Wijngaarde által készített Dealroom-elemzés
NYITÓKÉP: ChatGPT / Startup Online
