Hirdetés

Takács Zoltán: Magyarországról el sem lehet képzelni, milyen tempóban működik az ázsiai és közel-keleti piac

A Scale Factory közép-kelet-európai régióért felelős tanácsadójaként Takács Zoltán azon dolgozik, hogy a magyar scaleupok sikerrel lőjenek ki a keleti piacokra. Hogyan lehet bekerülni egy olyan nemzetközi akcelerátorba, mint a Scale Factory? Mit csinál most pontosan, és milyen tanulságokat tud hasznosítani a megboldogult Telenor Accelerate programból? Erről kérdeztük a magyar szakembert.

Hogyan kerül be egy magyar szakember egy olyan nemzetközi projektbe, mint a Scale Factory?

Ez nagyon egyszerű: kapcsolatokkal. Pierre Martenssonnal, a Scale Factory társalapítójával van egy közös ismerősünk korábbi munkákból. Ő mutatott be minket egymásnak, majd tartottunk néhány megbeszélést. Beszélgettünk a Scale Factory-ról és más témákról is, és sok hasonlóságot fedeztünk fel egymás között: hasonló a gondolkodásmódunk, hasonló tapasztalataink vannak a startup-ökoszisztémában. Ezek után természetesnek tűnt, hogy csatlakozzak a Scale Factory csapatához.

 

Akkor a nemzetközi karrierépítésben minden vagy majdnem minden a kapcsolatépítésen múlik?

Nem.

A kapcsolatrendszerből jövő ajánlás abban tud segíteni, hogy találkozhasson az ember a számára érdekes lehetőségekkel, de ez csak az első lépés. Ha ez nem párosul a megfelelő tudással, akkor nem lesz belőle közös munka.

Mondhatjuk ezt szerencsének is, amire a kedvenc idézetem Senecatól: „A szerencse az, amikor a felkészültség találkozik a lehetőséggel.”

 

Te voltál a Telenor Accelerate program alapítója, aminek hasonló akcelerációs céljai voltak, mint most a Scale Factory-nek. Milyen tanulságokat hoztál onnan, amiket a jelenlegi munkádban is tudsz hasznosítani?

A Telenor Accelerate programban az volt az értékajánlatunk egyik eleme, hogy ha a startupok sikeresek voltak Magyarországon és a régióban, akkor elvisszük őket Ázsiába a Telenor hasonló, ázsiai startupprogramjain keresztül. Már akkor is megvolt bennem az az elképzelés, hogy

a magyar projekteket az ázsiai piacra kellene segíteni, mert ott egy innovációbarátabb szabályozási környezet kapcsolódik össze egy nagy létszámmal és megfelelő vásárlóerővel bíró népességgel.

Az egyik tanulság a Telenor Accelerate programból számomra az, hogy a korai fázisú startupok és a nagyvállalatok együttműködése sokkal nehezebb feladat, mint azt gondoltuk, és ezt más modellben kell megvalósítani, mint ahogyan tettük.

 

Mit értesz ez alatt?

Kulturálisan túl nagy volt a távolság a szereplők között, aminek áthidalására nem volt elég pusztán összekötni őket.

A nagy cégek bonyolult, folyamatközpontú beszerzési rendszert működtetnek, míg a kis startupok agilis módon működnek – ez a kettő pedig nehezen összeegyeztethető.

A startupok például nem értették, miért nem lehet már másnap aláírni egy szerződést. Azt mondták: „Szóban mindenben megegyeztünk, akkor rajta, csináljuk meg a szerződést, itt egy minta!”. Nehéz volt számukra megérteni, amikor a nagyvállalat erre azt mondta: „Ez nem így megy, mert ezt a jogi osztályunknak is át kell néznie, ami legalább két hétbe fog telni.”

Pierre Martensson, a Scale Factory társalapítója (bal oldalon) és Takács Zoltán, a Scale Factory közép-kelet-európai régióért felelős vezető tanácsadója (jobb oldalon). A Pierre-rel készült interjúnkat arról, hogy mire kell figyelned, ha a scaleupoddal kelet felé akarsz terjeszkedni, és mivel kell rendelkezned, ha a Scale Factory segítségével akarsz külföldön skálázódni, ide kattintva olvashatod. Forrás: The Scale Factory / LinkedIn

A másik oldalról pozitív tanulság volt, hogy a Telenor Accelerate programban együtt dolgoztunk az ökoszisztéma szereplőivel annak érdekében, hogy segítsenek kiválasztani nekünk a legjobb startupokat, akiknek mentorai is lettek a program során.

Nem azt mondtuk nagyvállalatként, hogy mi magunk is elég okosak vagyunk kiválasztani a legjobbakat, hanem behoztuk a piac legjobb befektetőit, és közösen válogattuk ki az ideális jelölteket. Azóta sem láttam ezt a modellt itthon.

Egy másik tanulság az volt, hogy a nagyvállalatoknak szükségük van egy elhivatott, országos vezetőre, aki hajlandó bevállalni a startupokkal járó kockázatokat, és harcolni azért, hogy nagyvállalatként befektessünk startupokba. És itt tényleg kis összegű befektetésekről beszélünk – olyan pénzekről, amik egy nagyvállalat könyvelésben alig látszanak. De ha vállaljuk a kockázatot, hogy olyan dologba fektetünk be, ami nem hoz azonnali megtérülést, sokkal jobb eredményt realizálhatunk, mint azt eredetileg becsültük.

 

Mi történt egyébként a Telenor Accelerate programmal? 2016-ban indult, két évig futott, aztán mintha nem is létezett volna, eltűnt a radarról.

Új tulajdonosa és vele együtt új menedzsmentje lett a Telenornak, és már nem gondolták úgy, hogy ez a program beilleszthető a cég stratégiájába. Így azt nem folytatták tovább. 

 

Mi pontosan a szereped a Scale Factory-nél mint a közép-kelet-európai régióért felelős vezető tanácsadónak?

Én képviselem a Scale Factory-t a régióban, kapcsolatokat építek az ökoszisztémában, összekötöm a megfelelő szereplőket, illetve VC-kkel és a scaleupokkal dolgozom azon, hogy megtaláljuk a programunkhoz leginkább illő cégeket.

 

Látsz már most olyan magyar scaleupot, akit be szeretnél hozni a Scale Factory-be?

Most kezdtem a munkát ebben a szerepben, szóval még túl korai lenne erre válaszolni. Meglátjuk, mit hoz a jövő. 

Nemrég megtartottuk a Scale Factory budapesti nyitóeseményét, és elkezdtük a beszélgetéseket az ökoszisztéma szereplőivel. A cél az, hogy megtaláljuk az első olyan hazai scaleupot, akivel elkezdjük a közös munkát. Ezért fontos az, hogy az ökoszisztéma része legyünk: minél többen tudjanak erről a lehetőségről, kapcsolatokat építsünk, és beszéljünk arról, hogy mit csinálunk, illetve mit kínálunk a magyar és régiós ökoszisztémának.

A Scale Factory skálázási módszertanát az adott termék/szolgáltatás új piacokon történő kereskedelmi hasznosítása köré építi, amivel a szolgáltató az ügyfél kiszervezett piacra lépési motorjává válik. A Scale Factory működéséről bővebben bemutató cikkünkben olvashatsz. Forrás: A Scale Factory honlapja

Úgy gondolom,

a magyar scaleupok számára sokat tudunk nyújtani, mert az ázsiai és a közel-keleti piac olyan tempóban működik, amit innen nézve el sem lehet képzelni. Fantasztikus lenne, ha Magyarországon is lennének olyan scaleupok, amelyek képesek ebben a tempóban működni, és sikert aratni az ázsiai és közel-keleti piacokon.

Azon fogok dolgozni, hogy ez megvalósuljon.

NYITÓKÉP: Takács Zoltán, a Scale Factory közép-kelet-európai régióért felelős vezető tanácsadója. Forrás: ICT Global

Magához térni látszik az európai VC-piac: egy évtizede nem volt olyan alacsony a startupok értékcsökkenése, mint most

A PitchBook adatai szerint a lefelé irányuló cégértékelések aránya 2025 első negyedévében csupán 12,39 százalék volt – míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat az összes befektetési kör értékelésének majdnem 18,5 százalékát tette ki.

Bővebben

Miért éri meg magyar startupperként részt venni egy nagy nemzetközi technológiai expón?

Szinte közhelyszámba megy, hogy egy nagy technológiai rendezvényen mennyi kapcsolatra lehet szert tenni – de pontosan milyenekre? Miről beszélgetnek ilyenkor a startupok képviselői, milyen konkrét lehetőségeket vázolnak fel nekik, és mennyi időbe telik, mire a cég ebből tényleges hasznot láthat. Az első GITEX EUROPE kiállítás magyar résztvevőit kérdeztük.

Bővebben