Színház csupán, amit sok nagyvállalat csinál innováció címén – ezen akar változtatni a STRT egy új szolgáltatással

A nagyvállalati innovációs tanácsadás célja, hogy az érintett szereplőket edukálja a kíváncsiságot és kísérletezést elősegítő, a kemény KPI-okat mellőző, fenntartható vállalati kultúra kialakítására, és a gyakorlatban is erősítse az ügyfél innovációs képességeit. A STRT által szervezett háttérbeszélgetésen jártunk.

Sokaknak ismerős lehet a következő szituáció a nagyvállalati szférából: bemegyünk a meetingre, hogy akkor most aztán váltsuk meg a világot, brainstormingoljunk innovatív dolgokon. Születik is pár izgalmas, jó ötlet, mindenki kiörömködi magát, hogy milyen kreatív, értékes gondolatokkal gazdagodhatott, de jaj, menni is kell a következő megbeszélésre – már a negyedikre aznap. Az ötlet pedig vagy az asztal fiókjában, vagy az „innováció iránt elkötelezett” cégvezetés által kihelyezett ötletládák mélyén hever egyedül, magányosan, elfeledve.

Az éves ESG-jelentésbe és a PR-anyagokba viszont így már bele lehet írni a varázsszót: innováltunk!

Valahogy így kell elképzelni az innovációs kultúra állapotát az átlag magyar nagyvállalatoknál Végvári-Gerencsér Dorka, a STRT Holding nagyvállalati innovációs üzletágának vezetője alapján, aki erről a STRT által szervezett háttérbeszélgetésen mesélt. A beszélgetés apropója a STRT újonnan induló nagyvállalati innovációs szolgáltatása volt, aminek kapcsán Dorka mellett a STRT vezetője, Balogh Petya is elmondta a tapasztalatait.

Színház az egész nagyvállalati innovációs világ

Ahogyan Dorka magyarázta, a fent leírt példa egy tipikus esete annak, amit a nagyvállalatok által rendezett innovációs színháznak lehet nevezni.

Az innovációs színház az, amikor mindenki csinál valamit az innováció nevében, de a nap végén úgy igazából semmi érdemi nem történik.

Ahogyan a startupok mentorálásában, a vállalati innováció fejlesztésében és az üzleti ökoszisztémák építésében több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember kifejtette, ennek hátterében sokszor nem a rosszindulat áll, hanem az, hogy egyszerűen nem tudják a nagyvállalatok, hogy hogyan kéne innoválniuk, és valójában mit is jelent az.

Azt érzik, hogy valamit kell csinálni ezzel, meg is próbálnak innovatívak lenni a maguk módján. Csak aztán vagy el se kezdődik a megvalósítás, vagy nem allokálják ehhez a kellő erőforrásokat, vagy menet közben kaszálják el a bevételtermelő projektté faragott ötletet, mert a megtérülés az első évben nem az elvárt KPI-okat hozta.

A STRT befektetési portfólióját megjelenítő fal a STRT irodájában, 2024. januárban. Forrás: STRT Rising together / Facebook

Aztán persze van olyanra is rengeteg példa, amikor a nagyvállalatoknál az innováció fontosságát sem ismerik fel,

inkább csak meg akarják úszni azt pár látszatintézkedéssel, mert „a HR azt mondta, innoválni kéne”.

Ebből születnek a sehova nem tartó brainstorming meetingek vagy a funkciójukat be nem töltő ötleládák.

Miért kell egyáltalán, hogy innováljanak a nagyvállalatok?

A Startup Online felvetésére, hogy teljesen érthető ez a magatartás, hiszen innoválni hosszútávú és kockázatos befektetés, miközben az erőforrásokat a nagyvállalatnak rövidtávon is nyereséget termelő fő tevékenységre is lehet fordítani, Balogh Petya úgy reagált:

mindez így van, egészen addig, amíg a versenytársad elő nem áll egy olyan innovációval, ami lemos téged a pályáról.

Tehát jól felfogott érdeke ma már a nagyvállalatoknak is megtanulni jól innoválni. Ahogyan a STRT vezetője magyarázta: „Az innováció nem kampány vagy projekt, hanem a versenyképesség alapja.”

Ebből ráadásul nemcsak a cégek, hanem úgy alapvetően Magyarország és a magyar nemzetgazdaság is sokat profitálhatna, hiszen az innovációkból születő új technológiák a teljes nemzetgazdaság szintjén fejtik ki a hatásukat. Ezzel szemben azt látjuk, hogy az innováció minden szintjén lemaradásban vagyunk.

Hiába voltunk ugyanis tavaly a 36. helyen az országok innovációs képességét vizsgáló Global Innovation Index rangsorában,

innovációs teljesítményünk még így is jóval elmarad a lista elején lévő Szingapúrtól vagy USA-tól, vagy akárcsak az európai listavezetőktől, Svájctól, Luxemburgtól és Svédországtól.

Innovációs alul- és felültejlesítők a 2024. évi Global Innovation Index felmérésében. A körök mérete az adott ország népességének nagyságát jelzi, a görbe pedig az innovációs teljesítmény várható szintjét mutatja az egy főre jutó GDP különböző szintjei mellett. Mint látható, Magyarország az innovációban alulteljesítő országok sorát gazdagítja. Forrás: Global Innovation Index 2024

A közép-európai régióban jelenleg a középmezőnyben helyezkedünk el, vezető helyen pedig Csehország van kiegyensúlyozott K+F kiadásokkal, erős oktatási rendszerrel és stabil üzleti környezettel – amit Magyarország nem mondhat el magáról.

A bejegyzett szabadalmak terén átlagban egy félmillió főt számláló nemzet teljesítményét nyújtjuk, a K&H 2024. második féléves innovációs indexe pedig a hazai vállalatok innovációs teljesítményének aggasztó mértékű visszaesését mutatta ki:

sem a megfelelő mennyiségű tőke, sem a kockázatvállalási és az együttműködési hajlandóság nincs elég magasan a magyar vállalatoknál ahhoz, hogy nagyobb innovációs növekedést érhessünk el.

Amióta a K&H méri az innovációs teljesítményüket, soha nem teljesítettek olyan rosszul a magyar vállalatok, mint 2024 második negyedévében. Forrás: K&H innovációs index, 2024. H2 

Innovációs szemléletformálás és gyakorlati képességfejlesztés

A STRT úgy gondolja, a nagyvállalatokban hatalmas kiaknázatlan innovációs potenciál van: akár már száz cég innovációs edukálása is nagy hatással lehetne az ökoszisztémára. Mint azt Végvári-Gerencsér Dorka elmondta, az új szolgáltatásuk pont ezt célozza: támogatja a nagyvállalatokat innovációs folyamataik kiépítésében és fejlesztésében, olyan megoldásokkal, amelyek hatékony választ adnak a szervezeti és piaci kihívásokra.

Ehhez mindenek előtt innovációs szemléletformálásra van szükség az ügyfelek körében. Ahogy Balogh Petya kifejtette:

„Az innovációt (…) a vezetők viselkedése formálja. Ha a dolgozók nem kapnak támogatást és a vezető a status quo-hoz ragaszkodva nem meri lebontani a rendszerszintű akadályokat, akkor a törekvés már a születése előtt kudarcra van ítélve.”

A STRT tanácsadása éppen ezért arra koncentrál, hogy a nagyvállalati szereplőket edukálja arra a kíváncsiságot és kísérletezést elősegítő, a kemény KPI-okat mellőző, fenntartható vállalati kultúra kialakítására, amiben az innováció teret tud nyerni.

Végvári-Gerencsér Dorka a Startup Online kérdésére hozzátette: az elmúlt években (nem függetlenül a covid világjárvány innovációt kikényszerítő hatásától) nyitottabbá váltak a nagyvállalati szférában is az innovációra, de – mint azt Balogh Petya hozzáfűzte – a covidhoz hasonló újabb nagy változás már el is kezdődött a mesterséges intelligencia elterjedésével, amire időben reagálnia kell annak, aki talpon akar maradni.

Workshop a STRT irodájában, igaz, itt éppen a mesterséges intelligencia gyakorlati használatát tanulják a résztvevők. Forrás: STRT Holding Nyrt. / LinkedIn

Túl az innovációs szemléletformáláson a STRT interaktív, gyakorlati workshopokat is szervez a résztvevőknek, ahol megtanulhatják, hogy hogyan kell jól kitalálni és felépíteni egy innovációs ötletet, továbbá innovációs programokat (mint hackatonok vagy ötletversenyek) is biztosít a gyakorláshoz. A STRT célja továbbá az is, hogy elősegítse a nagyvállalatok és a startupok közötti együttműködéseket.

Arra a kérdésünkre, hogy hány nagyvállalat számára szeretnék értékesíteni a tanácsadást, Balogh Petya úgy válaszolt:

„Idén egyelőre azt szeretnénk megnézni, hogy tudjuk-e skálázhatóan, profitábilisan elvégezni ezt az evangelizációs feladatot, fenntartva az ügyfél-elégedettséget.”

A szolgáltatásról további információkat ide kattintva lehet olvasni, az oktatásban közreműködő, a STRT által megvásárolt KÜRT Akadémiáról pedig itt írtunk.

NYITÓKÉP: Tag Out Theatre / Facebook