Az OXO vezetője szerint mindenki titkolja, hogy milyen értékelés mellett mekkora befektetést kapott, és hogy egy exitnél kinek mennyi jutott. Pedig ha transzparensen beszélnénk a pénzügyeinkről, segíthetnénk a szereplőknek abban, hogy jobb döntéseket hozzanak.
Az ökoszisztémának szóló eseményeken és a startupmédiában sok szót ejtünk a pozitív dolgokról: sikeres projektekről, a sikerhez vezető útról, lehetőségekről, tippekről. Mindezek mellett szerencsére már tudunk beszélni a fuck up sztorikról, az ökoszisztémában megjelenő egyenlőtlenségekről, a magyar startup– és médiapiac közel sem rózsás helyzetéről, valamint a felelősökről is. Vannak azonban témák, amik még 2024-ben is tabunak számítanak. Erről kérdeztük a Startup Safarin Oszkó Pétert, az OXO vezetőjét.
+ + +
Mi a legnagyobb tabu ma a magyar startup-ökoszisztémában, amiről nem beszélünk, vagy csak félve merünk beszélni?
Ebben nem különbözik a startup-ökoszisztéma a gazdaság többi részétől és az országtól: arról, hogy ki mennyit keres, nagyon szégyenlősen beszél mindenki.
Amennyire forradalmi hangulata van a startup vállalkozásnak, valójában annyira nem transzparens a pénzügyeket tekintve a startupvilág. Mindenki titkolja, hogy milyen értékelés mellett mekkora befektetést kapott. Az egyes befektetési körök paramétereit is nagyon korlátozottan és szégyenlősen mondják csak el a szereplők, hogy kinek mennyit jutott belőle.
Ezt problémának gondolom, mert emiatt a startupalapítók kevésbé tudják, hogy ez az út mekkora küzdelmekkel jár, és hogy mikor, milyen eséllyel és döntésekből milyen anyagi következmények származnak.
Érdekes, hogy az a szféra, aminek az egyik mozgatórugója a tőke, a pénz, pont az beszél szégyenlősen a pénzről. Miért alakult ez így?
Azért, mert abból a félreértésből indulnak ki az emberek, hogy ha valamit nem mondanak el, akkor jobb döntési helyzetbe kerülnek, jobb ajánlatokat tudnak adni vagy kapni. Ez azonban hosszú távon nincs így.
De ez a titkolózás nem magyar sajátosság: a világon sehol nem szokás elmondani, hogy mondjuk egy exitből kinek mennyi jutott, vagy hogy egy befektetési körben mekkora pénzt és milyen értékeléssel rakott be a befektető. Furcsa ez, valószínűleg gyerekcipőben jár az ezzel ellentétes gondolkodás a startup-ökoszisztémában.
Mit nyerne az ökoszisztéma azzal, ha nyíltan mernénk beszélni a pénzügyeinkről?
Transzparenciát, ami pedig jobb döntéseket eredményezne éles helyzetben.
Fel tudnák mérni a szereplők, hogy ha adott feltételekkel történik egy tőkebevonás, annak milyen következményei lehetnek, később milyen exit szituációkra lehet számítani, és minek mi az ára.
Más téma: a héten jelentette be lemondását Csák János innovációért is felelős miniszter, akinek helyét az eddigi innovációs államtitkára, Hankó Balázs veszi át. Mint korábbi pénzügyminiszter kommentáld kérlek a hírt.
Az volt a benyomásom, hogy ez a döntés várható volt: Csák János szerintem korábban is fontolgatta a lemondást, nem akarta a 4 éves ciklust kitölteni, de meg kellett várnia vele az idei európai parlamenti és önkormányzati választásokat. Ezt személyes okokból meghozott karrierdöntésnek gondolom, és nem látok mögötte politikai relevanciát: nem gondolom, hogy ennek érdemi befolyása lesz az innovációs szakpolitika irányaira.
Akkor nem Orbán Viktor miniszterelnök káderpolitikáját látjuk megnyilvánulni? Nem arról van szó, hogy a miniszterelnök akart megszabadulni Csák Jánostól hatalompolitikai vagy teljesítménybeli okokból?
Nem gondolom, hogy erről lenne szó.
NYITÓKÉP: Oszkó Péter, az OXO Technologies Holding alapítója és vezérigazgatója, Bajnai Gordon kormányának pénzügyminisztere 2009-2010 között. Forrás: OXO Holdings / Facebook
