A Slush kutatási jelentése rámutat arra, hogy mennyire fordítva gondolkodik az alapító és a befektető: amíg az előbbi tőkét és ügyfeleket akar szerezni, hogy rövid távon levegőt kaphasson, addig az utóbbi inkább a startup hosszútávú növekedéséről akar megbizonyosodni, hogy ő is profitálhasson.
A világ egyik legjelentősebb startup- és technológiafókuszú rendezvénye, a Helsinkiben november 20-21-én tartandó Slush csapata nemrég hozta nyilvánosságra felmérésük eredményét, amelyben több mint 1000 startupalapítót és több mint 250 befektetőt kérdeztek meg arról, hogy ma mitől kell leginkább tartania egy startupnak.
A Slush az adatokat európai és amerikai válaszadóktól szerezte be, és mivel most először végezte el a felmérést, idősoros összehasonlító adatok nem állnak rendelkezésre. Az eredmények azonban így is érdekesek, és rámutatnak az alapítói és a befektetői gondolkodás különbségeire.
Eltérő gondolkodás a startup életét leginkább megnehezítő problémákról…
A kutatási jelentés tanúsága szerint az alapítók központi problémái a tőke- és az ügyfélszerzésre összpontosulnak.
A startupok 63 százaléka említette a top 3 probléma között a tőkebevonást. A második legtöbbet említett probléma az ügyfélszerzés volt – ezt a válaszadók 49,6 százaléka jelölte meg az előtte álló 3 legnagyobb kihívás egyikeként.
Ezután jön a skálázódás és a növekedés nehézségei 38,1 százalékkal, és a bevétel növelésének problémája 36,8 százalékkal.
A startupok előtt álló top 3 legnagyobb kihívás a megkérdezett alapítók szerint. Forrás: A Slush kutatási jelentése alapján a Sifted grafikonja
A startupok előtt álló top 3 legnagyobb kihívás a megkérdezett alapítók szerint. Forrás: Ehhez képest a befektetők kevésébé tartanak leendő portfóliócégeik tőkeszerzési képességétől, sokkal inkább aggódnak azok bevételnövelési potenciálja miatt:
a megkérdezettek 46,5 százaléka ezt jelölte meg a startupok előtt álló legnagyobb kihívásnak, ami őket is elriaszthatja a befektetéstől. 40,8 százalék mondta legjelentősebb problémának a skálázódási és növekedési nehézségeket,
33,7 százalék az ügyfélszerzést, és csak 25,1 százalék a tőkebevonást.
A startupok előtt álló legnagyobb kihívások, amik elriaszthatják a befektetőket egy-egy dealtől. Forrás: A Slush kutatási jelentése alapján a Sifted grafikonja
A startupok előtt álló legnagyobb kihívások, amik elriaszthatják a befektetőket egy-egy dealtől. Forrás: Azaz a startupok előtt álló legnagyobb kihívások tekintetében pont fordítva gondolkoznak az alapítók és a befektetőik:
amíg az előbbi tőkét és ügyfeleket akar szerezni, hogy rövid távon levegőt kaphasson, addig az utóbbi inkább a startup hosszútávú növekedést biztosító üzleti modelljéről akar megbizonyosodni, hogy ő is profitálhasson a befektetésből.
Egyúttal itt csúszhat el egymás mellett a két szereplő: a szűkös erőforrásait a tőkebevonásra fordító alapító pont azzal a szemponttal, a bevételnöveléssel foglalkozhat kevésbé, ami a befektetőt leginkább meggyőzhetné tőkéje kihelyezésére.
Amiben ugyanakkor egyezik a két oldal, hogy nagyságrendileg ugyanolyan kevéssé érzékelik jelentős problémának a tehetséges munkaerő felvételét és megtartását.
… és a jogszabályi korlátok fontosságáról is
Különbség mutatkozik abban is alapítók és befektetők között, hogy mekkora hatását érzik a projektre a szabályozási környezetnek, mint például a GDPR- és munkaügyi szabályoknak, a szellemi tulajdonvédelmi és piaci szabályozásnak, vagy éppen az adózásnak.
Az eredmények alapján az alapítói oldal konzekvesen kisebb jelentőséget tulajdonít ezeknek a tényezőknek a startupjuk életében, mint a befektetők.
Mekkora hatással van a jogi szabályozás a startupok életére egy 1-től 5-ig terjedő skálán, a startupalapítók és a befektetők szerint? Forrás: A Slush kutatási jelentése alapján a Sifted grafikonja
Mekkora hatással van a jogi szabályozás a startupok életére egy 1-től 5-ig terjedő skálán, a startupalapítók és a befektetők szerint? Forrás: A különbség a Slush jelentése szerint arra utal, hogy az alapítók jóval kevésbé veszik figyelembe a szabályozási környezet hosszútávú hatásait, jobban lefoglalja őket az orruk előtt lévő, aktuális termékfejlesztési ügyek menedzselése.
Ezzel szemben a befektető inkább a jövőbeli növekedési kilátásokat akadályozó tényezőkre összpontosít, például arra, hogy mekkora plusz költségekkel járhat majd később, ha a szabályozási körülmények bonyolultsága, azok fel nem mérése vagy be nem tartása miatt lelassul a projekt, váratlan plusz tőkeigény vagy büntetési tétel keletkezik.
A Slush teljes kutatási jelentését az alábbi linkre kattintva lehet elolvasni.
NYITÓKÉP: Andrea Piacquadio / Pexels
