Harmadik éve stagnál a magyar startup-ökoszisztéma a StartupBlink jelentése szerint

A StartupBlink 2024-es ökoszisztéma-jelentésében az 50. legfejlettebb startup-ökoszisztéma a magyar. Hazánk legnagyobb előnye az üzleti tevékenységekkel kapcsolatos alacsony rezsiköltségek és az alacsony megélhetési költségeket, míg a legnagyobb hátránya az IT szakemberek kivándorlása. Mutatjuk a részleteket.

2022 és 2023 után idén is a világ 50. legfeljettebb startup-ökoszisztémája lett Magyarország – ezt mutatta ki a globális startupökoszisztéma-kutatóközpont, a StartupBlink 2024-es startupökoszisztéma-jelentése.

Európán belül úgyszint harmadik éve a 31. helyet foglalja el hazánk. Mind globális, mind regionális értelemben elmarad a magyar ökoszisztéma a korábbi eredményeihez képest: 2020-ban a globális rangsor 37., az európai rangsor 25. helyén álltunk.

Mit mér a StartupBlink?

A StartupBlink 2017 óta készíti el éves szinten a maga startupökoszisztéma-indexét. Ez az index három, alapvetően mennyiségi adatokat tartalmazó kategóriából tevődik össze:

• az egyik az ökoszisztéma legfontosabb szereplőinek mennyiségét mutatja meg, például hogy az adott évben hány startup, befektető, akcelerátor vagy coworking space volt azonosítható;
• a másik az ökoszisztéma szereplőinek tevékenységét szedi össze különböző szempontokból. Így a StartupBlink méri például azt, hogy a piac összesen mekkora tőkét fektetett be startupokba, mennyien dolgoznak a startupszektorban, mennyi startup került be globális akcelerátorba, hány K+F központttal rendelkeznek multinacionális technológiai vállalatok, mint a Microsoft vagy a Meta, vagy éppen mennyi globális startup-rendezvényt jegyzett az adott ökoszisztéma;
• a harmadik az üzleti környezet indikátorait méri, például az internet elérhető sávszélességét, a technológiai szolgáltatások (mint a kártyás fizetés vagy a kriptovaluta) elérhetőségét, az angolnyelvtudás szintjét, társaságiadó-kulcs mértékét, vagy az észlelt korrupció szintjét.

Ezeket az adatokat egyrészt gyűjti maga a StartupBlink is, de mellette támaszkodik olyan globális szereplők adataira is, mint a Crunchbase, a SEMrush, a Statista, vagy a BrightData. Ezen felül a StartupBlink lokális szereplőkkel is köt partnerségeket

– 2023-ban a magyar partner az állami Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) volt, az idei jelentésben viszont már nem találunk magyar partnert. Az így kapott adathalmazt a StartupBlink algoritmusa dolgozza fel, és kreál belőle két rangsort. Az egyikben a top száz legfeljettebb startup-ökoszisztémával bíró országot találjuk, a másikban a top ezer legfejlettebb ökoszisztémával rendelkező várost.

Budapesttől fejnehéz a magyar ökoszisztéma

Így válik érthetővé Magyarország 50. helyezése a globális és 31. helyezése az európai rangsorban. Hazánk előtt közvetlen olyan országok szerepelnek, mint Görögország (49. hely), Horvátország (48.), Lettország (47.), Ukrajna (46.) és Ciprus (45.). Utánunk következik a rangsorban Szlovénia (51.), a Dél-afrikai Köztársaság (52.), Szerbia (53.), Thaiföld (54.) és Málta (55.).

A Startup Hungary jelentésével összhangban itt is látszik az a globális trend, hogy a covid válság után emelkedő infláció és kamatlábak, valamint a nehezen kiszámítható gazdasági környezet miatt drasztikusan csökkennek a startupokba befektett pénzügyi források, Magyarországon főleg a korai szakaszban. Forrás: A StartupBlink 2024-es startup-ökoszisztéma jelentése

A jelentés Magyarország kapcsán kiemeli, hogy Kelet-Európában tavalyhoz képest egy helyet előrébb lépve a 12. helyen állunk, míg a közép-európai régióban Szlovéniát megelőzve a 3. legjobb helyezést értük el. Ami a multinacionális technológiai vállalatok helyi fióktelepeinek számát illeti, hazánk a globális ranglista 23. helyén helyezkedik el.

A városok tekintetében egyértelműen látszódik a magyar startup-ökoszisztéma fejnehézsége és centralizáltsága: míg Budapest a városok globális rangsorának 135. helyén áll, addig a 2. legfeljettebb Szeged csupán a 816. helyen. Az ezres rangsorba rajtuk kívül még Debrecen (901. hely), Székesfehérvár (928.) és a listába újonnan bekerülő településként Miskolc (991.) fért fel. Pécs idén csak a 1040. helyet érte el, míg tavaly a top ezer település között szerepelt.

A jelentés a magyar ökoszsiztéma legnagyobb előnyének az üzleti tevékenységekkel kapcsolatos alacsony rezsiköltségeket, az alacsony megélhetési költségeket, az európai piacokhoz való közelséget, valamint a digitális nomádok (akik nem helyhez kötötten a világ különböző pontjairól dolgoznak) bevonzási képességét emeli ki.

A legnagyobb hátrányként a politikai és gazdasági kihívásokat, valamint a helyi IT szakemberek alacsony szintjét említi – ez utóbbi oka a képzett szakemberek kivándorlása más ökoszisztémákba.

A StartupBlink az elmúlt időszakból az önvezetőautó-technológiát fejlesztő AImotive sikerét emelte ki, amelyet a nemzetközi járműipari konszern, a Stellantis vásárolt fel.

2024-ben sem került be európai ökoszisztéma a top 5-be

Ami a nemzetközi látképet illeti, nem meglepő módon a top 4 startup-ökoszisztémát tekintve nincsen változás 2020 óta: 1. helyen az USA, 2. helyen az Egyesült Királyság, a harmadikon Izrael, a negyediken pedig Kanada áll. A fejlettségbeli különbség azonban a britek és Izrael között trendszerűen csökken a 2022-es jelentés óta. Az 5. helyre Szingapúr jött fel, megelőzve ezzel tavalyhoz képest a vezető európai ökoszisztémát, Svédországot.

A top 20 legfejlettebb ország a StartupBlink 2024-es jelentésében, 2020-ig visszamenőleg. Forrás: A StartupBlink 2024-es startup-ökoszisztéma jelentése

Az európai államok közül érdemes kiemelni még Németország és Franciaország, Hollandia és Svájc – ők fértek még bele a top 10 legfeljettebb ökoszisztémába.

A top 5-be azonban sem ebben az évben, sem korábban nem jutott be egyszer sem európai ökoszisztéma a StartupBlink ökoszisztéma-indexe alapján.

A StartupBlink 2024-es startup-ökoszisztéma jelentését teljes terjedelmében, angolul ide kattintva érheted el.

NYITÓKÉP: Wilfredor / Wikimedia Commons