A venture debt, azaz a kockázati adósság egy olyan finanszírozási forma, ami a tulajdonosi szerkezet hígulása nélkül ad rövid távon likviditást a vállalkozásoknak – amire kifejezetten nagy igény van olyan időkben, amikor a kockázatitőke-piac beszűkül.
Soha nem volt még olyan kedvelt finanszírozási forma a kockázati adósság, azaz a venture debt, mint 2024-ben. Az Atomico 2024. évi State of European Tech felmérése szerint
Európában csak 2024 első három negyedévében 4,7 milliárd dollár összegben vettek fel ilyen hitelt a startupok és scaleupok, ami az összes kockázatitőke-finanszírozás 14 százalékát teszi ki.
Mint azt az Atomico kiemeli, a grafikonon ábrázolt adatok csak a jéghegy csúcsát jelenthetik, ugyanis egyes bankok, alapok vagy kormányzati finanszírozási szervek nem hozzák nyilvánosságra a tranzakcióikat. Forrás: Az Atomico 2024. évi State of European Tech felmérése
Mint azt az Atomico kiemeli, a grafikonon ábrázolt adatok csak a jéghegy csúcsát jelenthetik, ugyanis egyes bankok, alapok vagy kormányzati finanszírozási szervek nem hozzák nyilvánosságra a tranzakcióikat. Forrás: Az Atomico 2024. évi Ezzel szemben a Sifted által publikált jelentés szerint – ahol az adósságfinanszírozás magában foglalja a kölcsöntőkét és az átváltható kötvényeket is – az Európában felvett venture debt összege elérte a 25,2 milliárd eurót, ami a tavalyi európai kockázatitőke-finanszírozás közel 35 százalékát teszi ki.
Mi fán terem a venture debt?
Akármit is értsünk pontosan a venture debt alatt, annak karakterisztikája jól megfogható. A venture debt egy olyan hitelalapú finanszírozási forma, amit főleg korai fázisú projekteknek adnak likviditásnövelésre. Hitelről van szó, tehát vissza kell azt fizetnie a felvevőnek egy-két éven belül.
Ami a venture debt különlegessége, az a felhasználási módja: ez egy viszonylag egyszerű módja annak, hogy a startup kiegészítse a saját tőkéjét, és arra fordítsa a nyereség maximalizálása érdekében, amire éppen szüksége van.
Lehet ez – a teljesség igénye nélkül – K+F tevékenység, infrastruktúra-bővítés, csapatbővítés, akár egy felvásárlás vagy cégösszeolvadás anyagi menedzselése.
A másik jellegzetessége a venture debtnek, hogy – ellentétben egy equity alapú tranzakcióval – a hitelezők nem kérnek tulajdoni hányadot a befektetésért cserébe.
Így az alapítók a tulajdonosi szerkezet higítása és a saját tőkéhez való hozzányúlás nélkül jutnak hozzá olyan finanszírozáshoz, amivel a növekedést tudják serkenteni. A harmadik jellegzetessége ennek a finanszírozási formának, hogy felvételéhez nincsen szükség a cég értékelésére.
Mindezek miatt szokták a venture debtet előszeretettel arra használni a startupok, hogy megalapozzanak a következő körös tőkebevonásnak, és impozánsabb eredményekkel állhassanak a VC-k elé. Ennek kifejezetten nagy szerepe lehet akkor, amikor – főleg korai fázisban – a vállalkozás elégette már az előző körös összeg nagy részét, de kellene még neki valamennyi áthidaló tőke ahhoz, hogy sikerrel és nagyobb értékelés mellett tudja bevonni a következő befektetését.
Ez persze nem törvényszerű: vannak cégek, akik a saját tőke és az equity alapú tőkebevonás alternatívájaként használják a venture debtet, mert képesek ezzel is a fenntartható növekedésre. Emellett a legfőbb érv, hogy – mivel a tulajdonosi szerkezet változatlan marad – a menedzsment képes megtartani azt a stratégiai mozgásteret, amire szükség van az egyes üzleti döntések (például a felvásárlások) hatékony meghozatalához.
2025 a venture debt éve lehet
Így már érthetővé válik, hogy miért pörgött fel tavaly a venture debt. Mint azt Jean Hamon, a Hivebrite alapítója és vezérigazgatója elmondta,
egy olyan piaci környezetben, ahol a kockázati tőke elérhetősége csökken, és a befektetők alacsonyabb értékeléseket adnak a vállalatoknak, kifejezetten megnő az igény az olyan rugalmas megoldásra, ami likviditást biztosít, és amivel pont azt lehet elősegíteni, ami a mai befektetőknek fontos: a kiszámítható növekedést.
„A venture debt továbbra is versenyképes finanszírozási lehetőség marad, különösen a saját tőke megőrzésére törekvő startupok számára” – fejtette ki Hamon.
Slava Kremerman, a Zen Educate társalapítója és vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy –
mivel a késői szakaszú finanszírozás nagyon megnehezült – a venture debt kifejezetten jó alternatíva lehet az érettebb fázisban lévő cégek számára is.
„Rengeteg nagyszerű vállalkozás van, amelyeknek további tőkét kellene szerezniük a növekedéshez, de a tőkepiacok jelenlegi állapotában nem feltétlenül kapják meg ezt.”
Peter Aschmoneit, a Quantilope fogyasztói intelligencia platform társalapítója és vezérigazgatója mindezt azzal egészítette ki, hogy a kockázatitőke-hiányos elmúlt két év jótékony hatással volt a piacra, hiszen szétválasztotta a búzát az ocsútól:
most aztán tényleg jól láthatóvá válik, hogy ki képes megfelelő mértékben növekedni, és a venture debt is a megbízható adósokhoz áramlik.
Amiben a fenti megszólalók egyetértettek: a venture debt legitimitása mint finanszírozási eszköz nagyot nőtt az elmúlt évben, és 2025-ben sem fog ez gyökeresen megváltozni.
NYITÓKÉP: ChatGPT / Startup Online
