Egy vállalkozó szellemű finn házaspárról bármelyikünk példát vehetne: döcögősen menő sertésfarmjuk kudarcos vállalkozásnak tűnt. De mertek nagyot álmodni. Tücsöktenyésztésbe fogtak.
A 500 éves tanyán él Dél-Finnországban Kirsi és Jouko Siikonen, akik a sertéstenyésztésről a hat lábú állatok tenyésztése felé fordultak – minden jel arra mutat ugyanis, hogy ez a tuti üzlet, sőt ez segíthet a világot fenyegető élelmiszerválság megoldásában.
A sertésfarm egyre kevesebb bevételt hozott a számukra, így be kellett látniuk, hogy rossz úton járnak. Fél évvel ezelőtt aztán a sáros dagonyákat és disznóólakat, melyben 1200 állatot neveltek átalakították egy modern, klimatizált tücsökfarmmá.
Mi az üzlet a tücsökben?
A mai reformétkezés a fejledt társadalmakban nagy hangsúlyt fektet a protein-bevitelre. Már egyre több termék csomagolásán látjuk – a reggeli granolától a müzliszeleteken át a tésztaételekig, – hogy hozzáadott proteint tartalmaz. Erre jó a tücsök: porított, tiszta és egészséges állati fehérje állítható elő belőle.
Egy kilogramm tücsökből való fehérje előállításához ugyanakkor ötöd annyi táp és lényegesen kevesebb víz kell, mint ugyanennyi marhahúshoz. Előnye továbbá, hogy nem kell antibiotikum és hormonkezelés a hatékony tenyésztéshez, és ezred annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár a tücsök.
A tücsökfarmon a munkakörülmények is sokkal barátságosabbak. „Az embernek nem kell trágyát lapátolnia, és persze a kellemetlen szagoktól is megszabadultunk” – mondja Kirsi, akinek a családja a 16. század óta ezen a tanyán gazdálkodott. „Fizikailag is sokkal kevésbé megterhelő, és a tücskök nem harapnak!” – viccelődik a Bloomberg riportjában Kirsi.
Forrás: Bloomberg
Photo Editor: Gina Turner, Bloomberg
