Hirdetés

Egyre élesebb a verseny a magas színvonalú AI-szakemberekért – a Microsoft és az ElevenLabs is új szakemberekkel erősíti csapatát

Az egyik Európából, a másik az USA-ból csábított át magához magas minőségű AI-kutatókat és -mérnököket. De mi hajtja fel a szakemberek iránti keresletet, és mikor szűnhet meg a tehetséghiány?

A 2021-ben alapított, londoni Haiper startupot az AI videógenerálás egyik nagy reménységeként tartották eddig számon, mint ami felveheti a versenyt a többi nagy, amerikai szereplővel (például a Runway AI-jal vagy az OpenAI Sorával) ezen a piacon. A szöveges és képi anyagokból videókat készítő projekt 2023-ban lépett a nyilvánosság elé megoldásával, amit megfejelt egy 13,8 millió dolláros seed befektetéssel az Octopus Ventures vezetésével.

Az amerikai Microsoft Európából…

A Sifted információi szerint azonban a Haiper idén februárban leállította fogyasztói üzletágát, és a körülbelül 20 fős csapat éppen a B2C-ből B2B modellre való átálláson dolgozik.

A lépés hátterében az állhat, hogy a Szilícium-völgy techóriása, a Microsoft a cég három korábbi munkatársát is elcsábította, köztük annak két társalapítóját is, Yishu Miaot és Ziyu Wangot.

Az elszipkázott emberek mindegyike erős kutatói múlttal és tudással rendelkezik, a két társalapító ráadásul a Google DeepMind kutatói is voltak – ezért is csaphatott le rájuk korábbi munkatársuk, a DeepMind társalapítója, Mustafa Suleyman, aki jelenleg a Microsoft AI-részlegét vezeti.

… az európai ElevenLabs az USA-ból csábította el az AI-szakembereket

A világ másik felén is hasonló jelenet zajlódott le:

az AI-alapú adatanalitikában utazó, amerikai Palantir négy mérnökét is sikerült kötelékébe vonnia a londoni alapítású ElevenLabsnek, ami AI alapú hanggeneráló eszközt fejleszt.

Az európai gyökerű cég megoldását kiadók és tartalomgyártók használják arra, hogy az írott anyagokat hang formájában is elérhetővé tegyék – így például a Spotify oldalán is megtalálhatóak az ElevenLabs segítségével készített hangoskönyvek.

„A Palantir mérnökei olyan megoldások építésében szereztek tapasztalatot, amelyek a világ legnagyobb vállalatait szolgálják ki” – kommentálta az átigazolást az ElevenLabs, amelynek társalapítója és vezérigazgatója, Mati Staniszewski korábban maga is a Palantirnál dolgozott.

Az ElevenLabs standja a 2024. évi Londoni Könyvvásáron. Forrás: ElevenLabs / LinkedIn

Az ElevenLabs egyébként nemcsak a Palantir munkatársaira utazik:

a startup az elmúlt évben jelentős összegeket fordított arra, hogy mérnöki csapatát felduzzassza, amelynek létszáma tavaly március óta megháromszorozódott, így már eléri a 80 főt.

Az európai cég nem is titkolja, hogy a csapatbővítés hátterében a megoldásukra való magas kereslet mellett az is áll, hogy fel tudják venni a versenyt az olyan nagy audiotechnológiai vetélytársaikkal, mint az OpenAI vagy az úgyszint amerikai Otter.

Mitől lett hirtelen ilyen nagy az AI-szakemberek iránti kereslet?

A két közelmúltban történt példa nem véletlen: az AI-kutatók és -mérnökök iránti egyre élesedő versenyt több dolog hajtja.

Egyrészt: miközben a globális kockázatitőke-piac még mindig nem tért magához a covid világjárvány tőkebummját követő drasztikus visszaesésből, az AI a recesszió, az emelkedő kamatlábak és csökkenő likviditás ellenére is a VC-pénzek hívószavává vált:

csak önmagában a generatív AI-modell piaci szegmense 80 százalékkal több tőkét vonzott 2024 harmadik negyedévével bezárólag, mint a második legtöbb tőkét kapó szegmens, az önvezető technológia.

Az első nem AI piaci szegmens, a félvezető-tervezés és -gyártás csupán a negyedik helyen áll, amire még feleannyi tőkét se adtak a befektetők tavaly, mint a generatív AI-modellek fejlesztésére.

Forrás: A Dealroom A VC-piac globális helyzetképe című elemzése

Ha az AI alapmodelleket és a tisztán AI-fókuszú startupokat nézzük, tavaly a globális kockázatitőke-piac megduplázta befektetési összegét, és 2024-re 40 milliárd dollárra emelkedett az ezen projektek kockázati finanszírozása.

A nagy tőkeellátottság pedig nagy elvárásokhoz, azok pedig nagy munkaerőigényhez vezetnek – miközben az AI még annyira új területnek számít a szakemberképzésben, hogy nagyobbá vált a valódi, jó minőségű szakemberek iránti kereslet, mint amekkora a kínálat.

Másrészt: nem segít az európai szereplőknek az sem, hogy az AI-verseny fokozódásával az amerikai szereplők is egyre inkább megvetik a lábukat az európai piacon, ezzel még magasabbra nyomva az (európai) AI-szakemberek iránti igényt.

Harmadrészt tovább fokozza a versenyt az is, hogy az egyre felkapottabb AI-piacon sok kompetens szakember és szoftvermérnök saját startup alapítására adja a fejét, mintsemhogy egy már létező vállalat kötelékébe lépjen – és bizony a tudásukkal el is tudnak jutni a tőkeszerzésig a mostani, AI-ra harapó kockázatitőke-piacon.

Ahogyan Alberto Rizzoli, az AI-rendszereket tanító V7 platform alapítója és vezérigazgatója rávilágított: nagyon hasonló jelenségnek lehetünk tanúi, mint az okostelefonok 2000-es évekbeli forradalmakor, aminek a kezdeti időszakában a mobilfejlesztő szakemberek váltak ideiglenes hiánycikké. Mint kifejtette:

„A tehetséghiány az AI területén valószínűleg rosszabb lesz, mielőtt javulna. (…) Most vagyunk a kereslet csúcsán (…) – és ez még legalább egy évig így is marad.”

NYITÓKÉP: ChatGPT / Startup Online

Magához térni látszik az európai VC-piac: egy évtizede nem volt olyan alacsony a startupok értékcsökkenése, mint most

A PitchBook adatai szerint a lefelé irányuló cégértékelések aránya 2025 első negyedévében csupán 12,39 százalék volt – míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat az összes befektetési kör értékelésének majdnem 18,5 százalékát tette ki.

Bővebben

Miért éri meg magyar startupperként részt venni egy nagy nemzetközi technológiai expón?

Szinte közhelyszámba megy, hogy egy nagy technológiai rendezvényen mennyi kapcsolatra lehet szert tenni – de pontosan milyenekre? Miről beszélgetnek ilyenkor a startupok képviselői, milyen konkrét lehetőségeket vázolnak fel nekik, és mennyi időbe telik, mire a cég ebből tényleges hasznot láthat. Az első GITEX EUROPE kiállítás magyar résztvevőit kérdeztük.

Bővebben