A robotika kora elkezdődött: az önálló működésű, sokszor emberformájú, az intelligencia és a tanulás képességével rendelkező gépek hamarosan a mindennapok részeivé válnak. Egyebek mellett a fenti kérdésre keresi a választ a Brain Bar, amelynek idén is stratégiai partnere a Telekom, segít megtapasztalni a jövőt, miközben közös gondolkodásra és párbeszédre is alkalmat teremt.
A világ leghíresebb robotja lesz az idei budapesti Brain Bar egyik díszvendége. Sophia, a hongkongi Hanson Robotics alkotása Audrey Hepburn arcvonásait viseli, oldottan beszélget az emberekkel, képes szemkontaktusra, és szórakoztató vicceket mesél. Fellépett már a Tonight Show-ban, Szaúd-Arábiában pedig állampolgárságot kapott. Sophia mellett Vandával, a T-Systems digitális asszisztensével is találkozhatnak a fesztivál látogatói, aki mesterséges intelligenciájával jelenleg a Telekom ügyfélszolgálatát segíti.
Sophia valódi világsztár, de nemcsak miatta érdemes kilátogatni a Brain Barra. A robotika és a mesterséges intelligencia témakörén belül sok szó esik arról is, hogyan változtatják meg a robotok az emberi társadalmakat, milyen hatással lesznek ránk, és hogy nagy lehetőségeket, vagy inkább ismeretlen veszélyeket hoz a most induló új korszak.
Néhány éve körbejárták a világot a hadászati fejlesztéseikről ismert Boston Dynamics ijesztően kitartó katonai robotkopójáról készült felvételek – ma a gépesített négylábú alaposan megszelídített változata már az ajtót is ki tudja nyitni, sört hoz, kipakolja a mosogatógépet, jövőre pedig már a boltokban is kapni. Az amerikai állampolgárok 70 százaléka attól fél, hogy a robotok miatt túlságosan gépesített, lelketlen és embertelen környezetben lesz kénytelen élni, és ezt a mai generációk nehezen fogják megszokni. A Pew Research felmérése szerint ennél is többen (72 százalék) aggódnak amiatt, hogy a robotok elveszik a munkájukat.
Ugyanakkor az eddigi tapasztalatok nem támasztják alá az elsősorban érzelmi alapú fenntartásokat. Az autóipar az egyik leginkább robotizált ágazat Európában és Magyarországon is, ám régóta a munkaerőhiány jellemzi. Az International Federation of Robotics adatai szerint 5400 ipari robot dolgozik a magyar iparban, azaz nagyjából minden kétszázadik ipari alkalmazottra jut egy robot. Az egyik magyarországi kórházban pedig gyógyszerszállító robot dolgozik, és a páciensek kifejezetten kedvelik.
A robotok egyelőre főként olyan munkákat vesznek át, amelyek túlságosan monotonok, veszélyesek vagy megterhelők az embereknek. Az Amazon és az Alibaba raktáraiban a targoncásokat és a polctöltőket is robotok váltották le. A fukusimai atomerőmű-baleset sugárszennyezett helyszínét robotok tisztítják meg, és az óceánok aljzatát is robotok kutatják olyan mélységben, ahol a nyomás nem tenné lehetővé az emberi közreműködést. Kína és Japán kórházaiban a legnagyobb precizitást kívánó műtéteket – orvosok felügyelete mellett – robotsebészek végzik, és küszöbön áll a betegápoló, időseket gondozó robotok tömeges elterjedése is. A kihívást most leginkább az ember-robot együttműködés, a kooperatív robotok kifejlesztése jelenti, amelyeknek szintén az egészségügy lehet a fő alkalmazási területük.
