Erősen megrengette a vállalkozók jövedelmét a COVID-19 járvány, de nem mindenkinek negatív irányba – derült ki a Budapesti Gazdasági Egyetem friss kutatásából. A digitalizációra viszont sajnos a pandémia sem vette rá a hazai kkv-k jelentős részét.
Sok szó esett arról, hogy a pandémia milyen nehéz helyzetbe hozott számos családot, ugyanakkor a magyar lakosság 61%-a nem érzékelt érdemi változást, és a lakosság mintegy harmada számolt be jövedelemcsökkenésről – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem reprezentatív kutatásából, amelyet a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) magyar partnereként végzett. Ennél valamivel nagyobb hatást gyakorolt a járványhelyzet a vállalkozók jövedelmi viszonyaira. A megkérdezett vállalkozók valamivel több mint harmada (38%) számolt be jövedelmének csökkenéséről, valamivel több mint felüknek (53%) nem változtak érdemben a jövedelmi viszonyaik. 10%-uknak pedig nőtt a jövedelme a pandémia hatására.
A járvány, mint lehetőség?
A járvány jelentősen átalakított számos piacot. Hatalmas lehetőségekhez juthattak korábban réspiacokra szánt termékek, ugyanakkor ellentétes tendencia is jelen van: egyes termékek, szolgáltatások piaca, ha átmenetileg is, de szinte teljesen megszűnt.
A BGE 2020-ban, kkv-k körében végzett reprezentatív felmérésének eredményei alapján a járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban, ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás, az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele, de a kereskedelmi cégek csaknem fele is részben vagy teljesen leállt. Ugyanakkor a szállítás és raktározás, az egyéb lakossági szolgáltatások, valamint a kereskedelem területén a válaszadó cégek nagyobb arányban említették a járvány pozitív gazdasági hatásait is, például a házhozszállításnak és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően.
Azzal, hogy a járvány jelenthet üzleti lehetőséget is, a BGE friss, 2021-es kutatásának eredményei alapján csak a vállalkozók szűkebb köre, mintegy harmada értett egyet: 19%-uk látott új, a járvány alakította üzleti lehetőséget, amelyet megvalósítana. A már működő vállalkozások tulajdonosai negatívabban ítélték meg a helyzetet, mint az induló vagy indulást tervező vállalkozók, akikre inkább jellemző, hogy nyitottak új üzleti ötletek megvalósítására a pandémia teremtette közegben. Hasonló tendencia figyelhető meg a GEM kutatásban részt vevő országok többségében is abban a tekintetben, hogy az újonnan induló vállalkozások a már stabilan működőknél inkább látnak a járványhelyzet teremtette lehetőségeket. Az is látható, hogy a kutatásba bevont, több éve működő magyar vállalkozások közül azok látnak inkább üzleti lehetőséget a koronavírus járványban, amelyek – termékük vagy szolgáltatásuk újszerűsége alapján – egyébként is innovatívabban működnek.
A hazai vállalkozások pandémiában való lehetőségészlelése összességében nemzetközi összehasonlításban sajnos gyengének tekinthető: minden környező országénál és a felmérésben részt vevő 18 európai uniós tagállamban mért eredményeknél alacsonyabb.
„A BGE-n zajló más kutatásokból is látszik, hogy a magyarok vállalkozási hajlandósága nem éppen kiemelkedő. És ha a motiváció meg is van – például az elmúlt évek startup-lázának eredményeként –, a vállalkozni vágyók nehezen látják meg a kínálkozó üzleti lehetőségeket. Gyakran bizonytalanok, vagy épp a bukástól való félelem tántorítja el őket a lehetőségek tettekre váltásától” – mondja Csákné dr. Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos vezetője, a magyar GEM kutatói csapat vezetője.
Nem dobta meg a digitalizációt
A járvány okozta változásokkal kapcsolatos kevés pozitív várakozás egyike volt, hogy jó hatással lehet a vállalkozások digitalizációjára. Az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója, a Digital Economy and Society Index (DESI) 2021-es eredményei alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 23. helyen áll. Magyarország számára a DESI egyik legnagyobb kihívást jelentő dimenziója továbbra is a digitális technológiák vállalati integrációja.
Azt feltételezhetnénk, hogy a pandémiát kísérő lezárások a vállalkozások digitális fejlődésére kényszerítő erővel hatottak. Valójában a digitális technológiáktól elzárkózó vállalkozások aránya továbbra is magas, ebben a koronavírus járvány sem hozott jelentős változást. A vállalkozások mindössze 14%-a mondta azt, hogy a koronavírus járványra reagálva változtatott a digitális technológiák használatán a terméke vagy szolgáltatása értékesítése érdekében. 15% fejlesztett a már meglévő digitális technológiákon, 30% pedig már a pandémiát megelőzően számos digitális technológiát bevezetett. 41 % azok aránya, akik úgy gondolják, vállalkozásuk elboldogul digitális technológiák nélkül is.
„A GEM kutatásban részt vevő országok átlagaihoz képest lemaradásban vannak a kutatásba bevont magyar cégek abban is, hogy mennyire vezettek be a pandémia hatására digitális technológiákat az értékesítési folyamat támogatására. Ezt az átlagot azonban jelentősen torzítják a fejlődő országok, ahol feltehetően a kezdeti lemaradás miatt a digitális fejlesztések nagyobb ütemben zajlottak” – hangsúlyozza Csákné dr. Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos vezetője. A hazai fejlődés az értékesítés digitalizációja terén a pandémiás időszakban meghaladta a Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában tapasztalt mértéket, ugyanakkor alatta maradt a Romániában és Horvátországban mért ütemnek, és a felmérésben részt vevő Európai Uniós országok átlagának is.
Az egyébként is innovatívabban működő, válaszadó magyar cégek e területen is élen járnak: nagyobb arányban vezettek be a pandémia hatására digitális technológiákat az értékesítésben, és a következő hónapokban további fejlesztéseket terveznek ezen a területen.
Nyitottak a home office felé a hazai kkv-k
Ugyanakkor a GEM kutatás részét képező szakértői interjúk eredményei szerint, ha a digitalizáció terén nem is hozott jelentős előrelépést a pandémia, abban igen, hogy miképp viszonyulnak a vállalkozások az otthoni munkavégzéshez. Már a BGE 2020-as, a járvány első hulláma alatt készült adatfelvételből látható, hogy azon munkakörök esetében, ahol a távmunka megoldható volt, a kkv-k többé-kevésbé éltek is ezzel a lehetőséggel. A friss kutatásban megkérdezett szakértők megerősítették, hogy az egyébként számos kutatás által alátámasztottan hatékonyságnövelő home office lehetőség szélesebb körben való elterjedéséhez Magyarországon a COVID-19 jelentősen hozzátett.
A kutatásról
A világ számos országában zajlik 1999 óta minden évben a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) adatfelvétele, amelynek eredményeként rengeteget megtudhatunk az emberek vállalkozási hajlandóságáról, motivációiról, attitűdjéről, a még csak fejben létező és a már működő cégek és azok alapítóinak magatartásáról, az üzleti lehetőségek, és a vállalkozói karrier észleléséről, vagy éppen a fiatal generációk vállalkozási motivációiról. 2020-tól a Budapesti Gazdasági Egyetem a GEM magyarországi partnereként csatlakozott a kutatói közösséghez, így sok év szünet után 2021-től ismét vannak magyar adatok is a világ legnagyobb vállalkozás kutatásában. A hazai kutatást a BGE Budapest LAB vezeti. A jelen elemzés alapjául szolgáló adatfelvétel 2021.05.04. és 2021.06.11. között zajlott. A magyar 18-64 év közötti felnőtt lakosság körében végzett, életkor, nem és régió tekintetében reprezentatív felmérésben 2014 fő lekérdezésére került sor.
