A kriptovaluták jelentős kockázataira hívják fel a befektetők figyelmét az Európai Unió pénzügyi hatóságai. A száz legnagyobb virtuális valutaféle összesített globális piaci tőkeértéke jelenleg meghaladja a 330 milliárd eurót.
Az Európai Bankhatóság (EBA), az Európai Értékpapír- és Piacfelügyeleti Hatóság (ESMA), valamint az Európai Biztosítási és Nyugdíjfelügyelet (EIOPA) felhívása szerint a jelenleg hozzáférhető virtuális valuták olyan digitális értékmegtestesítők, amelyeket nem jegybankok bocsátottak ki. Emiatt nem is áll mögöttük jegybanki vagy egyéb közhatósági garancia, és jogi státusuk alapján nem is számítanak valutának vagy pénznek.
Ezek a digitális eszközök igen kockázatosak, rendszerint nincs mögöttük semmiféle kézzelfogható eszközfedezet, és nem terjed ki rájuk az európai uniós törvényi szabályozás, így nem is kínálnak jogi védelmet a befektetőknek.
A három felügyelet szerint különösen aggasztó, hogy egyre többen vásárolnak Bitcoint és sok már virtuális valutát azzal a várakozással, hogy azok értéke folyamatosan növekedni fog, ám nincsenek tudatában befektetett pénzük elvesztésének magas kockázatával.
A figyelmeztetés szerint a volatilitásra jellemző, hogy például a Bitcoin egységének értéke a tavaly januárban mért ezer euróról decemberre 16 ezer euróig szökött fel, utána február közepéig csaknem 70 százalékkal ötezer euróra zuhant vissza, majd az utóbbi időszakban 40 százalékkal hétezer euróig erősödött.
A három pénzügyi hatóság kimutatása szerint a száz legnagyobb virtuális valutaféle összesített globális piaci tőkeértéke jelenleg meghaladja a 330 milliárd eurót.
A figyelmeztetésben a hatóságok kiemelik: ha valaki virtuális valutát vásárol, magas a kockázata annak, hogy elveszíti befektetett pénzének jelentős részét, vagy akár teljes egészét. Ugyanez érvényes azokra a pénzügyi termékekre, amelyeknek megvásárlásával a befektetőknek közvetlen kitettsége keletkezik a virtuális valutákkal szemben.
A kockázatokat tetézi, hogy ha egy virtuális valutakereskedelmi platform csődbe megy, beszünteti a tevékenységét, kibertámadás éri, vagy a bűnüldöző hatóságok valamilyen okból lefoglalják eszközeit, az európai uniós jogszabályok semmiféle olyan külön védelmet nem nyújtanak, amely fedezné a befektetők veszteségét. Továbbá nincs garancia arra sem, hogy a befektetők ismét hozzáférhetnek virtuális valutában tartott vagyonukhoz.
A felhívás szerint ezek a kockázatok már számos alkalommal valóra váltak világszerte. A virtuális valuták erős árfolyam-ingadozási hajlama, a jövőjüket övező bizonytalanság, az e valutákat forgalmazó platformok megbízhatatlansága alkalmatlan befektetési célponttá teszi ezeket a pénzügyi eszközöket a legtöbb fogyasztó számára, de különösen azok részére, akik hosszú távra, például nyugdíjas korukra szánt megtakarítás céljából keresnek befektetési lehetőségeket – áll a pénzügyi hatóságok hétfői közös felhívásában.
(MTI)
