Magyar fejlesztők újítása révén lehetővé válik annak tesztelése, hogy az egyes elektronikai alkatrészek és biológiai minták miként viselkednének a világűrben.
A közelmúltban egy 2,5 kilogrammos súlyt elbíró meteorológiai ballont juttattak fel a sztratoszférába a Szent István Egyetem Gödöllői Campusáról, amely egészen 30 kilométeres magasságig emelkedett.
Az, hogy miként viselkedik egy elektronikai alkatrész vagy biológiai minta a világűrben, többféle módon is tesztelhető. Az egyik bevett módja, hogy a mintákat rakéta segítségével juttatják fel az űrbe, de az is lehetséges, hogy laboratóriumi körülmények között mesterségesen állítják elő a kívánt értékeket.
A roppant költséges megoldások mellett, magyar kutatók egy széles körben elérhető megoldással kísérleteznek: meteorológiai ballonok segítségével juttatják fel a mintákat 30-40 kilométer magasra, ahol már űrbéli körülményekhez hasonlót lehet tapasztalni.
„Értelmezéstől függően, 100 km magasságban kezdődik a világűr, így bátran mondhatjuk, hogy a ballon által elérhető magasság annak előszobája. A sztratoszféra tulajdonságai és környezeti tényezői jóformán megegyeznek a világűrben tapasztalható körülményekkel, leszámítva a mikrogravitációt. Ennek köszönhetően kiválóan alkalmas ez a módszer arra, hogy elektronikai alkatrészek és biológiai minták űrbéli viselkedését teszteljük” – mondta el Szing Attila a kutatás végző Stratolab Kutató Fejlesztő és Innovációs Kft ügyvezetője.
„A meteorológiai ballonokat egyébként jellemzően időjárás-előrejelzésekhez használják. Többféle méretben léteznek, attól függően, hogy mekkora súlyt és milyen magasra kell felrepítenie” – fűzte hozzá.
A ballont a Szent István Egyetem Gödöllői Campusáról engedték fel, ezzel is szimbolizálva a tudományos oktatás és munka elengedhetetlen voltát.
„Egyetemünkön az elméleti oktatás mellett a gyakorlatra is nagy hangsúlyt fektetünk, és örömmel állunk az olyan innovatív kutatások mellé, mint amilyen a mostani, meteorológiai ballonos is. A jelen tudományos felfedezései itt történnek, többek között a mi egyetemünk falai között is, így igyekszünk megtalálni minden módot, hogy támogassuk a hallgatókat” – mondta Dr. Káposzta József a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja.
Az ilyen tesztek mezőgazdasági vonatkozásban is hozhatnak érdekes és jelentős eredményeket például arról, hogy mely növények és baktériumok képesek kibírni az ilyen extrém körülményeket, illetve, hogy van-e olyan növény, amit például fel lehetne vinni az űrállomásra, vagy később akár a Marsra is.
