Az összes munkavállaló 16, míg a szellemi munkát végzők 20%-a dolgozott távmunkában 2021 májusában a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint. Közülük 19% jelezte, hogy a korlátozásokat követően visszatér a munkahelyére a hét minden napján.
A közszférában dolgozó beosztottak 7%-a dolgozott távmunkában, ebből 1% tér vissza az irodába, tehát az összes ilyen munkavállaló 6%-a továbbra is távmunkában marad. A felső- és középvezetők 8%-a dolgozik távmunkában, 7%-uk maradni fog ebben a foglalkoztatási formában. A vállalati irodaterületek kihasználtsága szempontjából leginkább érdekes versenyszférában dolgozó beosztottak közel két ötöde (37%-a) dolgozott távmunkában, ebből 7% hagy fel ezzel végleg, tehát ezen munkavállalók közel harmada részben vagy teljes egészében otthontól fog dolgozni. Ez nagyságrendileg 650 ezer otthonról dolgozót jelent.
Továbbra is távmunkában dolgozni fogók hetente hány napot terveznek így dolgozni. Negyedük az egész munkahetet (öt napot) tervezi távmunkában ledolgozni, 10%-uk 4 napot, 28%-uk pedig 3 napot. Vagyis a távmunkában maradók közel kétharmada (63%-a) a hét többségében otthon marad. Heti egy napot a továbbra is távmunkások 7%-a, két napot pedig 30%-a fog távolról dolgozni.
Ez felveti a kérdést, hogy (ha megvalósulnak a munkavállalók várakozásai) valóban érdemes-e a munkáltatóknak a jelenlegi teljes irodaterületet bérelni/fenntartani, mert a várakozások alapján a jelenleg bérelt/tulajdonolt irodaterület közel 15%-a kihasználatlan marad. Ahogy a bérleti szerződések lejárnak, úgy lesz egyre nagyobb nyomás a bérbeadókon, mivel az üresedési ráta növekedése mellett a rezsiköltségek szinte semmit nem csökkennek, így a bérbeadás profitrátája jelentősen esik majd. Ez pedig kihathat a projekthitelek finanszírozhatóságára éppúgy, mint az új irodaépületek kiadhatóságára.
