Hirdetés

Örülhetünk-e egyáltalán a Klarna tőzsdére lépésének?

A svéd BNPL-bajnok jobb időket is látott, mint most, a tőzsdére vezetés megkezdésekor. Ezt tükrözi a visszafogott értékelési célja, ami mögött az európai piacok rossz megítélése húzódhat, valamint az is, hogy a tervezett értékelés meg sem közelíti az unikornis pár évvel korábbi értékelését.

Az már 2024 novembere óta tudható volt, hogy a svéd fintech unikornis, a BNPL (buy now, pay later, azaz vedd meg most, fizess később) koncepcióval sikeressé váló Klarna IPO-ra készül, és tőzsdei bevezetésének helye a New York-i Értéktőzsde lesz – ezzel újabb európai projekt dönt a szélesebb befektetői bázissal rendelkező, egységesebb amerikai piac mellett, az európai tőzsdevilág bánatára.

Az előkészületeket követően a vállalat idén márciusban ténylegesen meg is kezdte a tőzsdére lépés folyamatát, és kiadta az ilyenkor kötelező kibocsátási tájékoztatóját, vagy egyszerűbben prospektust. A prospektus funkciója a tájékoztatás és a marketing: ez a dokumentum tartalmaz minden olyan információt, amit a nyilvános piacra kilépő vállalatról a befektetőknek tudniuk kell. Így megtalálható benne a vállalat története, pontos képet ad az általa felajánlott részvényekről, annak pénzügyi helyzetéről, tőkestruktúrájáról, stratégiai és beruházási tevékenységéről.

Mint az továbbá kiderült, a Klarna több mint 1 milliárd dollárt tervez bevonni a nyilvános piacon, értékelését pedig körülbelül 15 milliárd dollárra kívánja feltornászni. De mennyire reális ez?

Nagyon is visszafogott a belebegtetett 15 milliárd dolláros értékelés

Ennek megválaszolásához el kell mélyedni kicsit a Klarna működésében és pénzügyi számaiban. A cég BNPL modellje lehetővé teszi a vásárlóknak, hogy vásárlásaikat elhalasszák, vagy részletekben, kamatmentesen fizessék ki azokat. Az ebben rejlő kockázat átvállalásáért az unikornis díjat számol fel a kereskedőknek – ebből származik bevételének döntő része.

A kiadott IPO-prospketus szerint a Klarna tavaly 2,8 milliárd dollár bevételt ért el, 33 millió dollár adózás előtti nyereség mellett.

A 2,8 milliárd dollár 75 százalékát, 2,1 milliárd dollárt a kereskedőktől származó tranzakciós és szolgáltatási bevételek teszik ki, a fennmaradó 25 százalék a Klarna platformján megjelenő hirdetésekből, valamint a késedelmi díjakból származik.

A bevételek szempontjából a svédek legnagyobb piaca az Egyesült Államok (850 millió dollár bevétellel) és Németország (755 millió dollárral), őket követi az Egyesült Királyság és Svédország.

A Klarna standja a tavalyi PI LIVE konferencián, Londonban. Forrás: Klarna / LinkedIn

Arról, hogy egy startup/scaleup hogyan fog boldogulni az adott piacon, az egyik leggyakrabban alkalmazott mérőszámként a bevételi többszöröst szokták alkalmazni: ezt úgy kapjuk meg, ha a vállalat  értékelést elosztjuk a bruttó éves bevétellel. A kapott érték nagysága – amennyiben az adott piacon/iparágban ezt elég sok cégnél rendelkezésre áll – jól jelzi az adott vállalkozás elhelyezkedését és erejét a piacon.

A Klarna esetében a 15 milliárd dollárra testálható értékelést kell elosztani a 2,8 milliárd dolláros bevétellel: kerekítve így 5,4-es értékű szorzót kapunk. Ahogyan a Finro Financial Consulting rávilágít,

ez kifejezetten alacsony más fintech cégekhez képest: az iparágban az átlagos bevételi szorzó 12,5-szörös, de még a nyilvánosan jegyzett fintech cégek esetében is 8,8-szoros.

Összehasonlításképpen: a Klarna egyik közeli versenytársa, az amerikai Affirm 2021-ben hasonló, 14 milliárd dolláros értékeléssel lépett tőzsdére, miközben a cég veszteséges, 20 százalékkal kevesebb bevételt termel, és majdnem 70 millióval kevesebb ügyfele van, mint a Klarnának.

Nem ujjonghatunk olyan nagy hévvel a Klarna sikerének akkor sem, ha hozzátesszük: a céget 2021-ben még 45 milliárd dollárra értékelték, rá egy évvel azonban ez 6,7 milliárd dollárra esett vissza,

miután – az iparág más szereplőihez hasonlóan – a BNPL-bajnok is megszenvedte a befektetési bummot követő, hirtelen tőkehiányt, és nem tudott további befektetőket behúzni a finanszírozásába.

Az európai piacok rossz megítélése is szerepet játszik

A PitchBook szakértője, Nalin Patel szerint az összességében elég visszafogott értékelési cél annak is szólhat, hogy a Klarnát a piac európai cégként ítéli meg amellett is, hogy legnagyobb piaca mára már pont az USA. Ahogyan Patel összegezte:

„A vállalat értékelése valószínűleg az európai piac rosszabb helyzetét, megítélését tükrözi.”

A szakértő szerint azonban még így is sokan jól járhatnak a Klarna tőzsdei bevezetésével: annak egyik fő célja minden bizonnyal az, hogy jó lehetőséget teremtsen a korai befektetők kilépésére, akik még úgy is jelentős megtérülést realizálhatnak, hogy a cég értéke pár éve még a most tervezett háromszorosa volt.

Klarna, ahol az AI elvette az emberek munkáját

A másik oldalról a Klarna sikerrel lovagloja meg az AI-hullámot: a kiadott prospektusban nagy hangsúlyt fektet a cég arra, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásával mennyivel növelte a működési hatékonyságát és csökkentette a költségeit. Ennek jegyében hajtott végre nagy létszámú leépítéseket az svéd unikornis: a prospektus szerint a Klarna a 2022-es 5527 főről 3422 főre csökkentette alkalmazottainak számát a tavalyi év végére.

Azaz a cég két év alatt az alkalmazottainak több mint 38 százalékától megvált.

Martin Elwin egy tavalyi prezentációja közben. Martin 2024 augsztusáig töltötte be a Klarna AI vezetői pozícióját. Forrás: Klarna / LinkedIn

Ennek fényében nem meglepő az sem, hogy a Klarna három kisebb irodáját is bezárni tervezi, hogy csökkentse az adminisztratív költségeket és növelje a hatékonyságot. Így 2025 végéig be fog zárni az amszterdami (Hollandia) és a mannheimi (Németország) Klarna-iroda, az USA-beli Columbusban lévő iroda bérlését pedig annak 2027 márciusi lejártát követően nem hosszabbítja meg.

Charles Kerrigan, a CMS ügyvédi iroda fintech partnere szerint mindezzel

a Klarna meg akarja nyugtatni a nyilvános piacokat a tőzsdére lépés előtt, és azt akarja üzenni: tudja, hogyan kell kihasználi az AI adta lehetőségeket, ami megkülönbözteti őt a versenytársaktól.

NYITÓKÉP: Klarna / LinkedIn

Magához térni látszik az európai VC-piac: egy évtizede nem volt olyan alacsony a startupok értékcsökkenése, mint most

A PitchBook adatai szerint a lefelé irányuló cégértékelések aránya 2025 első negyedévében csupán 12,39 százalék volt – míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat az összes befektetési kör értékelésének majdnem 18,5 százalékát tette ki.

Bővebben

Miért éri meg magyar startupperként részt venni egy nagy nemzetközi technológiai expón?

Szinte közhelyszámba megy, hogy egy nagy technológiai rendezvényen mennyi kapcsolatra lehet szert tenni – de pontosan milyenekre? Miről beszélgetnek ilyenkor a startupok képviselői, milyen konkrét lehetőségeket vázolnak fel nekik, és mennyi időbe telik, mire a cég ebből tényleges hasznot láthat. Az első GITEX EUROPE kiállítás magyar résztvevőit kérdeztük.

Bővebben