Nem volt zökkenőmentes, de újabb lépést tett az EU a mesterséges intelligencia szabályozása felé

Európa vezető gazdaságainak kellett érte kedvezni, de átment az Európai Unió Tanácsán a mesterséges intelligencia használatát szabályozó AI Act. A labda most az Európai Parlamentnél pattog.

Február 2-án került az uniós tagállamok minisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának illetékes szerve elé az a politikai megállapodás és törvénytervezet, ami uniós szinten kívánja szabályozni a mesterséges intelligenciát.

Az úgynevezett AI Act-et a tagállamok képviselői egyöntetűen elfogadták, így újabb jelentős akadályt sikerült elgördíteni a törvénytervezet elől.

Ez azonban közel sem volt magától értetődő.

De előbb: mit tartalmaz az AI Act?

Ahogy arról a mesterséges intelligencia jövőjét boncolgató cikkünkben is írtunk, több évnyi előkészítés után tavaly decemberben egy jogi kötőerővel egyelőre még nem rendelkező politikai megállapodás született az EU-ban, aminek általános célja, hogy biztosítsa a mesterséges intelligencia használatának jogi kereteit, szolgálva az uniós állampolgárok érdekeit.

A megállapodás értelmében az EU a mesterséges intelligenciát használó technológiákat különböző kategóriákba tervezi sorolni az alapján, hogy mekkora potenciális veszélyforrást jelentenek az állampolgárok számára:

• A minimális kockázatú AI-rendszerek, mint a felhasználó fogyasztása alapján tartalmakat ajánló vagy spamszűrő alkalmazások megkötések nélkül működhetnének a jövőben is.
• A magas kockázatú AI-rendszerek, mint a közszolgáltatásokat javító megoldások, az állami feladatok (mint a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás vagy a határellenőrzés) ellátását segítő rendszerek, az egészségügyi vagy a biometrikus azonosítást szolgáló eszközök már komoly korlátozás alá esnének.

Az ilyen innovációt fejlesztőknek a jövőben fel kellene mutatniuk kockázatcsökkentő rendszereket, részletes naplótevékenységet, egyértelmű felhasználói tájékoztatást kellene adniuk, és biztosítaniuk kéne a rendszerük emberi felügyeletét.

• Az elfogadhatatlan kockázatú AI-rendszereket egyáltalán nem lehetne használni. Érti ez alatt az EU az alapvető emberi jogokat sértő megoldásokat, amelyek alkalmasak az emberi szabad akarat egyértelműen ártalmas befolyásolására (például játékok helytelen használatára buzdítja a gyerekeket), a biometrikus azonosítás lehetőségét a hatóságok számára távolból, nyilvános helyeken, vagy éppen az emberi érzelmeket olvasó AI-rendszereket a munkahelyeken.
• A specifikus átláthatósági kockázatú AI-rendszereken pedig az Unió azokat a megoldásokat érti, amelyeknél fontos körülménynek számít a mesterséges intelligenciával való interakció.

Így a jövőben valamilyen formában fel kell hívni rá a felhasználó figyelmét, ha például egy chatbot-tal beszélget, ha AI által generált képet lát, ha biometrikus kategorizálást vagy az érzelmek felismerését szolgáló rendszerrel kerül kapcsolatba.

Azok a cégek, akik a fenti szabályozást megsértik, több millió eurós bírsággal is számolhatnak.

A franciák és a németek a saját AI stratupjaikat féltik

Mindez papíron persze jól hangzik, de aki ismerős a brüsszeli berkekben, az tudhatja, hogy egy-egy törvény létrejötte az egymást keretszbe-kasul metsző nemzeti érdekek közötti egyensúlypolitika eredménye. Nem kivétel ez alól az AI Act sem: az elmúlt hetekben az Unió vezető gazdaságai, Franciaország, Németország és Ausztria is belengette, hogy jelenlegi formájában nem fogják támogatni a törvénytervezetet.

Míg az utóbbi adat- és fogyasztóvédelmi aggályokat fogalmazott meg az AI Act kapcsán, addig Párizs és Berlin pont hogy puhítani akarta a részletszabályokat.

Tették ezt azért, hogy a szabályozás ne korlátozza a vezető európai AI-cégek – mint például a francia Mistral AI, vagy a német Aleph Alpha – fejlődését.

Jonas Andrulis, az Aleph Alpha vezérigazgatója a DLD München 2023. évi konferenciáján. Forrás: Hubert Burda Media / Flickr

Tegyük hozzá, hogy Olaszország is fogalmazott meg – a franciákkal és a németekkel egyetemben – kritikát azzal kapcsolatban, hogy az AI Act nem támogatja eléggé az európai AI-modellek fejlesztését, és máris kialakulhatott volna a tanácsi szavazáson egy négy jelentős tagállamot magába foglaló blokkoló kisebbség, ami úgy ahogy van, elkaszálhatta volna a törvénytervezetet.

Létrejön az EU Mesterséges Intelligencia Hivatala

Látva a veszélyes helyzetet, az Unió jogi keretek biztosításáért felelős szerve, az Európai Bizottság lépett:

másfél héttel a tanácsi szavazás előtt, január 24-én fogadta el azt az innovációs csomagot, aminek intézkedései a mesterséges intelligenciában érdekelt európai startupokat és innovatív kkv-kat hivatott támogatni.

A csomag egyrészt megkönnyíti a fenti szereplők számára az AI-rendszerekhez való hozzáférést, tesztelést és fejlesztést, ösztönzi és plusz forrásokkal támogatja az ilyen vállalkozásokba történő befektetést, valamint támogatja a mesterséges intelligencia fejlesztését és alkalmazását végző szakértők képzését.

Másrészt a csomag február 21-ével létrehozza az AI Act végrehajtásával megbízott szervet, az EU Mesterséges Intelligencia Hivatalát (AI Office),

ami segíteni és felügyelni fogja a közigazgatási szerveket az uniós törvény alkalmazásában, valamint támogatja az AI-t használó vállalatokat is ugyanebben. Ennek keretében a Hivatal konkrétumokat tartalmazó nyilatkozatokat fog tenni az AI Act alkalmazásáról.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Forrás: Európai Parlament / Wikimedia Commons 

Ahogy azt a Politico-nak nyilatkozó források elmondták, az AI Act elfogadását veszélyeztető tagállamokat – túl azon, hogy a csomag kedvez az AI-t használó vállalatoknak – azzal sikerült végül rábírni a törvény támogatására, hogy ígéretet kaptak:

a Hivatal támogatni fogja a számukra fontos ügyeket.

Mikor lesz uniós AI törvény?

A labda a továbbiakban az Európai Parlamentnél pattog: a február 2-án véglegesített szöveget február 13-án fogja tárgyalni a Parlament illetékes bizottságai (a Belső Piaci és Állampolgári Jogi Bizottság, illetve az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság). Itt még elakadhat a jogalkotási folyamat, amennyiben a parlamenti képviselők további módosításokat terjesztenek be – erre azonban nem sok esély látszik, hiszen a törvényen dolgozó EP-képviselők javaslatait is tartalmazza már a mostani szöveg.

Módosító indítványok hiányában az Európai Parlament április 10-11-én fogadhatja el az AI Act-et, ami a Tanács utolsó körös támogatása után emelkedhet jogi kötőerővel bíró törvénnyé.

Azonban ha ez megtörténik, még az sem jelenti azt, hogy minden egyből megváltozik: a jogszabály kihirdetését követően a tagállamok kormányainak 2 év fog rendelkezésre állni, hogy harmonizálják jogrendszerüket az új szabályozáshoz.

MONTÁZS: sujins / pixabay.com alapján