Hirdetés

Miért kulcsfontosságú a szakmai gyakorlat?

A cégek közel fele kínál státuszt a gyakorlati időt náluk eltöltő diákoknak – derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem közel 300 hallgatójának tapasztalatait vizsgáló felméréséből. A munkaadók a nyelvtudás mellett elsősorban olyan készségeket várnak el a pályakezdőktől, mint az önállóság, az együttműködés, illetve a fogékonyság új képességek elsajátítására.

A vállalatok több mint 44 százaléka rendelkezik kidolgozott, folyamatosan működő gyakornoki programmal, harmaduk pedig tervezi ennek kialakítását – derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) kutatásából. Az egyetem a kérdőíves kutatással a szakmai gyakorlaton részt vett, közel 300 hallgatójának tapasztalatait mérte fel, illetve ezzel párhuzamosan megkérdezte azokat a cégeket is, amelyek a gyakorlati helyet biztosították a diákoknak.

Tízből több mint nyolc fogadó vállalat interjún választ gyakornokot, volt olyan jelentkező, aki három körös személyes, kétnyelvű próbatételről számolt be. A cégek ma már a gyakornokoktól is elvárják a nyelvtudást: a jelentkezők közel 40 százalékát a felvételin tesztelték ilyen szempontból, a szakmai gyakorlat során azonban már a válaszadók kétharmadának kellett idegen nyelvet használnia. Szinte az összes munkaadó magas színvonalúnak vagy megfelelőnek tartotta a gyakorlatra érkezők nyelvtudását (előbbit 35, utóbbit 59 százalék jelölte meg).

A szakmai gyakorlat során a hallgatók elsősorban általános képességeikben – a munkához való hozzáállásban, önálló munkavégzésben, precizitásban, csapatmunkában, együttműködési készségben – éreztek személyes fejlődést.

A gyakornoki tapasztalat fontos lépés a karrier szempontjából: a felmérésben részt vevő fogadó szervezetek többsége ugyanezeket a képességeket várja el az ideális pályakezdőtől. A munkaadók értékelik a METU-hallgatók felkészültségét és hozzáállását: a válaszadók majdnem fele (44 százaléka) a gyakorlat lezárultával állásajánlatot is kapott az őt fogadó cégtől.

A diákok hasznosnak találták a gyakorlatot az információk megszerzése és rendszerezése, valamint problémamegoldási képességük fejlesztése szempontjából is. A szakmai gyakorlatot a hallgatók összességében hasznosnak ítélik meg, közel 90 százalékuk másoknak is ajánlaná gyakorlati helyét. Ebben véleményük egybeesik a fogadó vállalatokéval, amelyek 88 százaléka továbbra is szívesen fogadna gyakornokokat a METU-ról.

„Egyetemünk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy hallgatóink a munkaadók számára értékes tudással, képességgel és a megfelelő attitűddel kezdjék karrierjüket. A szakmai gyakorlat ennek lényeges állomása” – mondta Major Szilvia, a Budapesti Metropolitan Egyetem KarrierCentrumának vezetője. „Ezért is örülünk, hogy a felmérés szerint a cégek várják a METU hallgatóit, nem csak gyakornokként, hanem munkavállalóként is” – tette hozzá.

Július 26-án kezdődik a pótfelvételi időszak, amely újabb esélyt jelent a felsőfokú tanulmányok megkezdésére azoknak, akik nem jutottak be a normál felvételi eljárás során a megcélzott szakra, vagy csak most döntöttek a továbbtanulás mellett. A 2018-as pótfelvételi időszakban a METU 17 alapszakra (BA), 12 mesterszakra (MA), 4 felsőfokú szakképzésre, valamint számos szakirányú továbbképzésre várja a felsőoktatásban továbbtanulni vágyókat.

Magához térni látszik az európai VC-piac: egy évtizede nem volt olyan alacsony a startupok értékcsökkenése, mint most

A PitchBook adatai szerint a lefelé irányuló cégértékelések aránya 2025 első negyedévében csupán 12,39 százalék volt – míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat az összes befektetési kör értékelésének majdnem 18,5 százalékát tette ki.

Bővebben

Miért éri meg magyar startupperként részt venni egy nagy nemzetközi technológiai expón?

Szinte közhelyszámba megy, hogy egy nagy technológiai rendezvényen mennyi kapcsolatra lehet szert tenni – de pontosan milyenekre? Miről beszélgetnek ilyenkor a startupok képviselői, milyen konkrét lehetőségeket vázolnak fel nekik, és mennyi időbe telik, mire a cég ebből tényleges hasznot láthat. Az első GITEX EUROPE kiállítás magyar résztvevőit kérdeztük.

Bővebben