Hirdetés

Mi oldja fel az álhírek problémáját?

Március 18. és 22. között zajlik az Európai Bizottság friss kezdeményezése, a médiaműveltség európai hete. Az alkalomból a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) fiataloknak szóló infografikákat, és ezekhez is kapcsolódó, iskolai használatra alkalmas óraterveket állított össze az álhírekről, és felnőtt olvasókra számító, támogatott online cikkeket ajánl. A tematikus héten az uniós tagállamok az álhírek felismerését is segítő médiaértés jelentőségére hívják fel a figyelmet.

A médiaműveltség európai hetében az NMHH, és annak médiaértés-oktató központja, Bűvösvölgy az álhírek elleni küzdelmet állítja középpontba. Az álhírek mennyiségét és terjedését több szereplő befolyásolja: a médiatartalom előállítója, a hírek közzétevői és továbbítói mellett meghatározó tényező maga az értő, értelmezni tudó állampolgár.

Fiataloknak és felnőtteknek szóló ismeretterjesztés

A témában elérhető edukációs lehetőségek bővítésére a Bűvösvölgy oktatói az Urbanlegends.hu tényellenőrző oldallal együttműködve fiataloknak szóló segédanyagokat készítettek a téma áttekintéséhez, mélyebb megismeréséhez, otthoni vagy iskolai feldolgozásához. A buvosvolgy.hu/alhirek/ oldalon három életkori szakasz – 10-13 évesek, 14-16 évesek és 17-18 évesek – igényeihez igazított óraterveket lehet elérni, valamint öt infografikát, amelyek különböző szempontok szerint tekintik át az álhírek típusait, motivációit: pl. mi az álhír, miként működik, hogyan ellenőrizhető, mitől számít megbízhatónak a közzétevő. Az oldal tartalmai szabadon felhasználhatók, megoszthatók, amelyeket az NMHH Facebook-kampányban népszerűsít és pedagógusokhoz is eljuttat.

Az NMHH emellett – a felnőtt hírfogyasztók megszólításához – támogatott cikkek írására kért fel több olyan online híroldalt, amelyek szakmai, tematikus irányuk miatt pontosan látják bizonyos típusú álhírek terjedésének logikáját. A cikkek híres álhíreseteket dolgoznak fel, amelyekben megtévesztő, alaptalan információk okoztak kárt a gazdaságban, a gyógyításban vagy mindennapos élethelyzetekben. A cikkek a héten jelennek majd meg, a várakozások szerint több tízezer olvasót edukálva.

A kampány átfogó célja, hogy a keretében készült anyagok segítségével gyerekek és felnőttek egyaránt jobban rálássanak saját sebezhetőségükre, valamint ösztönzést kapjanak a tudatosabb tájékozódáshoz és hírmegosztáshoz.

A médiaértés szerepe a tájékozódásban, uniós kitekintéssel

A médiaműveltség meghatározó szerepet játszik abban, hogy képesek legyünk tájékozottan döntéseket hozni a digitális korszakban. A médiaértés képessége előfeltétele minden eleven, modern demokráciának, és fontos téma a közelgő európai parlamenti választások kapcsán is.

A digitális környezet nagy szereplői és a jogi szabályozás sokat tehetnek a káros hatások enyhítésére, de a hírfogyasztók nélkül, önmagukban nem oldhatják meg az álhírek problémáit.

A médiaműveltség európai hetét az Európai Bizottság első alkalommal szervezte meg, abból a célból, hogy az egész közösségben felhívja a figyelmet a médiaműveltség, médiaértés fontosságára. A bizottság tavaly egy önszabályozó magatartási kódexet is életre hívott – a demokratikus politikai folyamatokat, illetve az EU polgárainak testi és lelki egészségét, környezetét és biztonságát, gazdasági boldogulását veszélyeztető – félretájékoztató kampányokkal szembeni küzdelem megerősítésére. A kódexet aláíró közösségi média platformok (Facebook, Google, Twitter) és a hirdetőket képviselő szövetségek működését a bizottság szigorúan figyeli, és ha az önszabályozás eredménytelennek bizonyulna, szabályozási lépéseket helyezett kilátásba.

Magához térni látszik az európai VC-piac: egy évtizede nem volt olyan alacsony a startupok értékcsökkenése, mint most

A PitchBook adatai szerint a lefelé irányuló cégértékelések aránya 2025 első negyedévében csupán 12,39 százalék volt – míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat az összes befektetési kör értékelésének majdnem 18,5 százalékát tette ki.

Bővebben

Miért éri meg magyar startupperként részt venni egy nagy nemzetközi technológiai expón?

Szinte közhelyszámba megy, hogy egy nagy technológiai rendezvényen mennyi kapcsolatra lehet szert tenni – de pontosan milyenekre? Miről beszélgetnek ilyenkor a startupok képviselői, milyen konkrét lehetőségeket vázolnak fel nekik, és mennyi időbe telik, mire a cég ebből tényleges hasznot láthat. Az első GITEX EUROPE kiállítás magyar résztvevőit kérdeztük.

Bővebben