Hirdetés

Mi az a digitális adó, kire vonatkozik és hol?

Digitális adót vetne ki az olyan nagy internetes cégekre, mint a Facebook és a Google a franciák után a cseh kormány is. Itthon mindkét cég szerepel a NAV jelentős összeggel tartozókat nyilvántartó listáján, csak tavaly többmilliárd forintra tehető az az adó, amit nem fizettek be. Elemzők arra figyelmeztethetnek, hogy az érintett vállalkozások az ügyfeleikre háríthatják át a költségeket, ha életbe lép.

A csehek digitális adójáról a két koalíciós párt, az ANO és a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) állapodott meg. Az MTI beszámolója szerint a prágai pénzügyminisztériumnak május végéig kell kidolgoznia a vonatkozó konkrét javaslatot. A pénzügyi tárca konzervatív becslése szerint az adóból, amelyet 2020 közepén vezetnének be, évente mintegy öt milliárd korona folyna be az államkasszába.

A digitális adó a legjelentősebb globális szereplőkre fog vonatkozni.

Ez reagálás arra, hogy az Európai Unió és az OECD szintjén sikertelen és lassú a megoldások keresése – nyilatkozta Alena Schillerová pénzügyminiszter. “A vita nem arról folyik, bevezetjük-e ezt az adónemet, hanem arról, hogy mikor, milyen formában és milyen nagyságban” – szögezte le a tárcavezető. Az új adó azokat a cégeket fogja érinteni, amelyek globális szinten évente több mint 750 millió eurós forgalmat bonyolítanak le.

Az adót nem a nyereségre, hanem az internetes cégek forgalmára vetik ki. Az érintett cégeknek kötelező lesz megnevezni egy képviselőt, aki a csehországi adókötelezettségeiket intézi.

A Facebooknak és a Google-nek elvileg Magyarországon is jelentős összegű reklámadót kellene fizetniük. A két társaság iparági becslések szerint a digitális reklámköltés 55 százalékát tudhatta magának a múlt évben Magyarországon. Ez alapján 2018-ban mintegy 3,7 milliárd forintnyi reklámadót kellett volna befizetniük.

A Marketing&Media magazin áprilisi számában megjelent összeállításunk szerint a Google és a Facebook írországi érdekeltsége is szerepel a NAV huzamosabb ideig, jelentős összeggel tartozókat felsoroló listáján. Azt nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi a tartozásuk, mivel érdeklődésünkre az adóhatóság azt közölte, hogy nem adhat ki adatokat egyes adózókról, viszont az biztos, hogy a meghaladja a százmillió forintot.

Azt viszont elárulták, hogy ha a NAV egy adózónál adótartozást észlel, a behajtási eljárás általános szabályai szerint minden törvényes eszközt igénybe vesz a tartozások behajtására. Az adóhatóság tájékoztatása szerint külföldi vállalkozás esetében – ha az nem rendelkezik Magyarországon végrehajtás alá vonható vagyonnal – behajtási jogsegély vagy nemzetközi egyezmény alapján kezdeményezhető behajtás egy másik államban.

Egyelőre tehát nem lehet tudni, hogy mi lesz a sorsa az elmaradt adónak nálunk, azonban az jól látszik, hogy európai szinten problémát jelent a nagy technológiai cégek adóztatása. Emiatt különösen érdekes lesz, nemcsak az, hogy mit hoznak ki a csehek a digitális adóból, de az is, hogyan alakul majd a franciák kísérlete a „GAFA”-val, vagyis azzal az új adónemmel, amit a globális technológiai vállalatokra rónának ki. Az elnevezés a Google, az Amazon, a Facebook és az Apple első betűinek összevonásából származik, de természetesen jóval több társaságot érintene az új adó. Az elképzelések szerint a franciáknál is azoknak a cégeknek kellene megfizetniük, amelyek globális szinten évente 750 millió eurónál, míg Franciaországban 25 millió eurónál nagyobb bevételre tesznek szert. A már említett 4 társaság mellett egész biztos, hogy érintett lenne az Uber, az Airbnb és a Booking.com, de például az online hirdetési piacon tevékenykedő francia Criteo is fizethetné az extra terhet.

Az adókulcs egyébként 3 százalék lenne, és a franciák számításai szerint éves szinten mintegy félmilliárd eurót hozna a költségvetésnek az új adónem, ami egyébként visszamenőleg, 2019. január elsejétől lenne érvényben.

Persze nagy kérdés, hogy végső soron ki fizetné ki a plusz terhet. A Deloitte hálózatához tartozó francia jogi cég, a Taj elemzése szerint ugyanis a megemelkedett költségek túlnyomó részét a fogyasztókra és a szolgáltatásaikat használó vállalatokra hárítanák át a technológiai óriások. A márciusban nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a többlet terhek 55 százalékát az egyéni, míg 40 százalékát a vállalati ügyfelekre hárítanák át az érintett társaságok és csak 5 százalékát fizetnék maguk. Az új adóra vonatkozó tervezetet idén március 6-án hozták nyilvánosságra, a francia nemzetgyűlés pedig a tervek szerint lapzártánk után, április 8-án tárgyal róla.

Magához térni látszik az európai VC-piac: egy évtizede nem volt olyan alacsony a startupok értékcsökkenése, mint most

A PitchBook adatai szerint a lefelé irányuló cégértékelések aránya 2025 első negyedévében csupán 12,39 százalék volt – míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat az összes befektetési kör értékelésének majdnem 18,5 százalékát tette ki.

Bővebben

Miért éri meg magyar startupperként részt venni egy nagy nemzetközi technológiai expón?

Szinte közhelyszámba megy, hogy egy nagy technológiai rendezvényen mennyi kapcsolatra lehet szert tenni – de pontosan milyenekre? Miről beszélgetnek ilyenkor a startupok képviselői, milyen konkrét lehetőségeket vázolnak fel nekik, és mennyi időbe telik, mire a cég ebből tényleges hasznot láthat. Az első GITEX EUROPE kiállítás magyar résztvevőit kérdeztük.

Bővebben