Hirdetés

Már hazánkban is egyre több a digitális tanár

Öt év alatt 350 tanár és több mint 5000 diák állt át az internet és a digitális eszközök használatára Magyarországon a HiperSuli program keretében. A pedagógusok közül közel százan vannak már idehaza, akik elmondhatják: hivatalosan is digitális tanárnak számítanak, miután elvégezték a HiperSuli – EMMI által – akkreditált képzését. A program most újra megnyitja kapuit, és várja a padsorokba az érdeklődő pedagógusokat.

Öt évvel ezelőtt indult a Telenor HiperSuli kezdeményezése. Eleinte az volt a cél, hogy javítsanak az iskolák digitális eszközökkel való ellátottságán, de a visszajelzések alapján gyorsan megváltozott a célkitűzés. Kiderült ugyanis, hogy a tanárok közül sokan érdeklődnek az iránt, hogyan tudják az internetet és a digitális eszközöket bevonni az oktatásba – nem beszélve a diákokról, akik szintén örömmel fogadták, hogy a krétaporos táblák helyett tableteken kell megoldani a feladatokat. A HiperSuli padjaiba így csakhamar pedagógusok ültek be diáknak: 2015-ben öt iskolával indult, négy évvel később már 30 intézmény csaknem 300 tanára és több mint 5600 diákja vett részt a programban. 2019-től vált az Emberi Erőforrások Minisztériuma által akkreditálttá a képzés, miután az Oktatási Hivatal is jóváhagyta azt.

„Az új iránynak köszönhetően a kezdeti néhány iskola után most már több mint 30 intézmény vesz részt a kezdeményezésben”

– mondta Koren Balázs, a Telenor Hipersuli szakmai vezetője, aki azt is elárulta: a folytatásban nem csak új iskolákat és még több tanárt szeretnének bevonni, de a szülők képzése is a célok között szerepel.

„A digitális tanárok nem 21. századi tabletnindzsák, akik kizárólag online kommunikálnak a diákjaikkal. Ők azok, akik figyelembe veszik, hogy a gyerekek életének természetes része az internet, és arra törekszenek, hogy a digitális lét az oktatási célokkal összhangban tegyen hozzá a mindennapjaikhoz. Meg tudják ítélni, hogy hol és hogyan van helyük az újdonságoknak, eszközöknek, alkalmazásoknak a tanórákon és azokon túl, miközben a tollakat, füzeteket és tankönyveket vagy éppen azt a bizonyos krétaporos táblát is használják a mindennapokban” – tette hozzá Koren Balázs.

„Ahogy egy évszázaddal ezelőtt az írástudás előnyt jelentett, majd elvárássá vált a munkaerőpiacon, úgy napjainkban a digitális írástudás és az informatikai folyamatok alapvető ismerete biztosíthat előnyt, és válik elvárássá a mai fiatal generáció felé, amikor a munkaerőpiacra lépnek majd. Fontos tehát, hogy a pedagógusok is olyan módszerekkel legyenek képesek oktatni a fiatalokat, amelyekre a közeljövőben az élet szinte minden területén építhetnek. Az bizonyos, hogy a digitalizáció alaposan megváltoztatja a világot, és az tud jobban érvényesülni, aki lépést tart a fejlődéssel és alkalmazza az elérhető új lehetőségeket.” – mondta el a program eredményeire kapcsolódva dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkáraKiemelte, hogy a kormány programjában is évek óta fontos helyen szerepel a digitális írástudás fejlesztése, azaz, hogy minden magyar ember képes legyen élni a digitális világ adta előnyökkel, alkalmazza azokat a mindennapjaiban. Ezért kormány számos programmal segíti a digitális felzárkózást, külön hangsúlyt fektetve a hátrányos helyzetű vagy kevés digitális ismerettel rendelkező lakosság képzésére, egyúttal üdvözli a közös célt támogató kezdeményezések, így a Hipersuli sikereit is.

A HiperSuli tanárképzése most újra megnyitja kapuit. Az oktatás részben azoknak a pedagógusoknak szól, akik már részt vettek a képzésen, de azokat is várják, akik még kezdők a digitális oktatás világában. A program továbbra is azokra a témákra koncentrál, mint hogy miért jó, vagy éppen miért nem jó bevonni a digitális eszközöket az oktatásba, hol kaphatnak ezek helyet a tanórákon, és hol nem érdemes őket használni, vagy éppen hogyan lehet integrálni akár a diákok saját eszközeit, a tableteket, vagy a mobiltelefonokat. Mindezek mellett a képzés nem eszközökről vagy alkalmazásokról szól. Az oktatáson résztvevő pedagógusok módszereket tanulnak, hogyan tudják a 21. századi eszközöket a saját tanóráikba integrálni úgy, hogy ők még hatékonyabb tanárokká, a gyerekek pedig még jobban fejlődő diákokká váljanak.

„A digitális oktatás olyan, mint a matektanár kezében a táblai körző. Kiváló eszköz, ha kört szeretne rajzolni vele. De a négyzet rajzolását nem lehet vele bemutatni. A tabletek, okostelefonok használatának is csak akkor van értelme, ha megvan a helyük, a kontextusuk, ha hozzátesznek a tudáshoz, például interaktívvá teszik az órát vagy megtanítják a gyerekeket, hogyan gyűjtsenek információt egy témában”

– világít rá Koren Balázs.

A szervezők az alábbi linken várják további pedagógusok jelentkezését az akkreditált „HiperSuli digitális oktatási módszertani program”-ra:
https://hipersuli.hu/hipersuli-kepzes-megnyitja-kapuit

Magához térni látszik az európai VC-piac: egy évtizede nem volt olyan alacsony a startupok értékcsökkenése, mint most

A PitchBook adatai szerint a lefelé irányuló cégértékelések aránya 2025 első negyedévében csupán 12,39 százalék volt – míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat az összes befektetési kör értékelésének majdnem 18,5 százalékát tette ki.

Bővebben

Miért éri meg magyar startupperként részt venni egy nagy nemzetközi technológiai expón?

Szinte közhelyszámba megy, hogy egy nagy technológiai rendezvényen mennyi kapcsolatra lehet szert tenni – de pontosan milyenekre? Miről beszélgetnek ilyenkor a startupok képviselői, milyen konkrét lehetőségeket vázolnak fel nekik, és mennyi időbe telik, mire a cég ebből tényleges hasznot láthat. Az első GITEX EUROPE kiállítás magyar résztvevőit kérdeztük.

Bővebben