Magyarország idén bekerült a megújuló energia befektetések szempontjából legvonzóbb 40 ország közé. Az EY globális rangsorán elért hazai eredményhez nagyban hozzájárult a napelemes rendszerek állami támogatása. A nemzetközi tanácsadó cég tanulmánya szerint a hálózatok fejlesztése mellett a szénalapú energiatermelés kiváltása is elengedhetetlen a karbonkibocsátás csökkentéséhez és az uniós célok eléréséhez.
Magyarország a korábbi 44-ről idén a 37. helyre lépett előre az EY kétévente megjelenő, az országok vonzerejét a megújuló energia alkalmazása szempontjából értékelő listáján. A kelet-európai régióból egyedül hazánk és Lengyelország került be a legvonzóbb negyven ország közé. A nemzetközi jelentés szerint a magyar piac folyamatosan növekszik, amiben a napelemes rendszerek elterjedésének is komoly szerepe van. Magyarország 2020-ra el is érte a korábban kitűzött célt, és a megújuló energiaforrások mostanra már az áramtermelés 14 százalékát biztosítják. A legutóbbi, állami támogatással indított napelemes program jelentős túljelentkezéssel zárult, így éves szinten 390 GWh energiatermelésre kötöttek szerződést.
„A lakossági napelemes pályázatok hatalmas sikere Magyarországon minden szereplőt arra ösztönöz, hogy más területen is alkalmazzák a megújuló energiaforrások támogatását. Hazánk kifejezetten jól teljesít a régióban, ám az uniós célok eléréséhez az ágazat további támogatásokat igényel” – hangsúlyozta Heinczinger Róbert, az EY adópartnere.
Kelet-Európa is komoly lépéseket tett, hogy elérje a nettó zéró károsanyag-kibocsátást. A régió különböző piacai számára ugyanakkor jelentős feladat a megújuló energiatermelésre való átállás, amit geopolitikai akadályok is hátráltathatnak. Európa célkitűzése, miszerint az üvegházhatást okozó gázkibocsátását 2030-ra az 1990-es szint 55 százalékára kell csökkenteni nehézséget jelent azoknak a gazdaságoknak, amelyek jelentős mértékben függenek a szénalapú energiatermeléstől. A karbonsemleges gazdaságra való áttérés érdekében uniós és kormányzati források egyaránt elengedhetetlenek a hálózatok fejlesztéséhez, illetve a technológiai és pénzügyi eszközök megteremtéséhez.
A megújuló energia térnyerésére már elkezdett megérni a világpiac, azonban az iparági szereplőknek továbbra is fejleszteniük kell az elosztórendszereik infrastruktúráját, hogy lehetővé tegyék a zökkenőmentes átállást. A hálózatokra a következő évtizedben 50 százalékkal többet kellene költeni a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint ahhoz, hogy a globálisan teljesítsék a fenntarthatósági célokat.
