Magyarországnak nagy szüksége van a kvantumkommunikációs infrastruktúrát érintő fejlesztésekre, és arra, hogy ezek itthon valósulhassanak meg – jelentette ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter kedden Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tartott kvantuminformatikai bemutatón.
A bemutatón az ELTE informatikai kar kutatói kvantumalapú kulcsszétosztás módszerével demonstrálták az egyetem Lágymányosi és Trefort-kerti kampusza között a titkosítási kulcsok fizikailag biztonságos megosztását, hagyományos üvegszálas távközlési hálózaton. Csák János üdvözölte és gratulált a kutatóknak a bemutatott kvantumtechnológiai alkalmazásokhoz. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a nyilvános tudományos együttműködésekből termék legyen.
„Ha a tudás nem válik termékké, akkor le fogunk maradni”
– fogalmazott, hozzátéve: a végén mindig az nyer, aki a termék feletti kontrollal rendelkezik. A kvantuminformatika és kvantumkommunikáció jelenleg a világ élen járó technológiái – mutatott rá.
Borhy László, az ELTE rektora azt mondta, hogy az ország a kvantumtechnológiában a szoftverfejlesztéshez tud csatlakozni, ahol meghatározó szerepet érhet el. Az ELTE informatikai és természettudományi karai a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratóriumban folyó kutatómunkához beszereztek egy Közép-Európában egyedülálló, a világ élvonalát képviselő fotonikus processzort. Ez a versenyképes alap- és alkalmazott kutatások egyik fő eszköze lesz, támogatva az ELTE tudományos súlyának a növelését, nemzetközi láthatóságát a kvantuminformatikában – mondta.
Az ELTE informatikai karon Kozsik Tamás és kutatócsoportja által fejlesztett, szabadon hozzáférhető Piquasso szimulátor hatékonyságát tekintve a világ legjobbjai közé tartozik. Az alkalmazás bizonyos számításokban akár négyszer gyorsabb, mint a jelenleg piacvezető Xanadu kanadai startup által fejlesztett szimulátor – közölték.
Kozsik Tamás egyetemi docens elmondta: az adatainkat védő jelenlegi titkosítási eljárások egy része a kvantumszámítógépek megjelenésével egy csapásra elavulhat, feltörhető lesz, a kvantumos titkosítás kiemelt jelentőségű például a pénzügyi-gazdasági hálózatok szempontjából is. Emlékeztetett arra is, hogy az EU 2019-ben indította el az Európai Kvantumkommunikációs Infrastruktúra (EuroQCI) kezdeményezését, amelyhez Magyarország is csatlakozott. Az ennek keretében kiírt pályázaton nyertes QCIHungary konzorcium célja a nemzeti kvantumkommunikációs infrastruktúra alapjainak lerakása Magyarországon. A konzorcium tagjai a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), a Wigner Fizikai Kutatóközpont, az ELTE informatikai kara, és a BME-VIK. A magyarországi kvantuminformatikai kutatásokat a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium fogja össze – ismertette Kozsik Tamás.
Nyitókép: Facebook
