Közép- és Kelet-Európa globális összehasonlításban is vonzó befektetési területnek számít, Magyarország a tranzakciók értékét tekintve sikeres évet zár tavaly – derül ki a Mazars csütörtökön ismertetett befektetési beszámolójából.
A Mazars budapesti sajtótájékoztatóján kiderült: a közép- és kelet-európai MA-piac (Mergers and Acquisition, vállalati összeolvadások és felvásárlások) 2018-ban elérte a 46,925 milliárd eurót. A befektetett tőke értéke 2017-hez képest Magyarország mellett Ausztriában, Csehországban, Ukrajnában, Oroszországban és az adriai térség államaiban is nőtt, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában kissé csökkent, Bulgáriában pedig jelentősen visszaesett.
A térség egészében ugyan 1 százalékos a befektetési érték csökkenése a tavaly előttihez képest, de Latin-Amerikában 26 százalékos, Afrikában 23 százalékos, Délkelet-Ázsiában 48 százalékos volt a visszaesés, miközben növekedni csak a Közel-Kelet tudott 12 százalékkal, illetve India 81 százalékkal. A Mazars a közép-európai befektetési piacot stabilnak tekinti, és különösen vonzónak értékeli a 3 százalék feletti gazdasági növekedésre képes országokat a kedvező megtérülés és az alacsony kockázat miatt.
A tranzakciók számát tekintve a többség a belföldi befektetéseké, a tranzakciós érték 58 százaléka ugyanakkor a régión kívülről érkezett. A régión belüli trazakciók értéke mindkét összevetésben alacsony. A külföldi tőke értéke 2016-ban tetőzött 41,665 milliárd euróval, 2017-ben 13 milliárd euróra esett vissza, tavaly pedig megközelítette a 27 milliárd eurót.
A tavalyi adatok alapján kiemelkedő befektetési értéket vonzott az energetika, de jól teljesített az ipar és a telekommunikáció is.
Magyarország a tranzakciók számát tekintve az első harmadban, a befektetési értéket tekintve pedig Ausztria és Lengyelország után a harmadik helyen állt tavaly. A 2,8 milliárd eurót meghaladó külföldi tőke jelentős részben a Telenor tranzakciójának köszönhető. Urbán Nóra, a Mazars budapesti irodájának menedzsere a jelentéshez hozzáfűzte, hogy a külföldi tőkebeáramlásokat továbbra is az Egyesült Államok és a nyugat-európai befektető országok uralják mind értékben, mind a tranzakciók számában. A régióban a kínai tőke beáramlása tavaly elmaradt a korábbi évektől, Japán és Katar néhány nagy értékű tranzakcióval jelent csak meg, a távol-keleti érdeklődés pedig egyre jelentősebb – tette hozzá.
Benedek Zoltán, a Mazars budapesti irodájának üzletágvezetője többek között a világgazdaságot befolyásoló fejleményekkel, elsősorban a kereskedelmi háborúkkal, a Brexittel és a jegybanki kamatemelésekkel indokolta, hogy a kelet-közép-európai régiós MA-piac kissé visszaesett a 2015-2016-os csúcshoz képest. A térség – mint mondta – a kis mértékű csökkenés ellenére továbbra is jól teljesíthet a befektetések terén, köszönhetően az EU-átlagot meghaladó gazdasági növekedésnek, az erősödő fogyasztásnak, a viszonylag még mindig alacsony béreknek és a jó infrastruktúrának. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy az év az MA-piacon a várakozásoknál gyengébben, kivárással indult, a folytatást pedig nagyrészt a globális gazdasági folyamatok határozhatják meg.
Magyarországon bizakodásra ad okot többek között az aktív startup-ökoszisztéma, a befektetéseket ösztönző adórendszer, valamint az, hogy a cégek jelentős része generációváltáshoz érkezve új befektetőkre vár – tette hozzá.
A CEE-látkép: külföldi befektetések 2018/2019 című jelentés az 5 millió euró feletti, lezárt és nyilvánosan bejelentett üzleteket összesítette Közép- és Kelet-Európa 21 országában. Tavaly a vizsgált országokban 701 ilyen üzletet kötöttek, 2017-ben 755-öt.
