Megérkeztek az első nemzetközi felhasználók, egy svájci és egy görög kutatócsoport az ELI-ALPS-ba, a szegedi lézeres kutatóintézetbe.
Az ELI-ALPS mintegy 80 milliárd forintból, részben az unió strukturális alapjaiból, részben hazai forrásokból épült föl, és a rövid impulzusú lézerekkel folytatott kutatások egyik központja lesz a világon – nyilatkozta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke.
Az intézet rendelkezésére áll a világ minden részéről érkező kutatói közösségnek, nemcsak a fizika, hanem a biológiai, a kémia, orvos- és anyagtudományok területén is. A kutatóintézetben felhasználói berendezések működnek, amelyek feladata, hogy stabilan biztosítsa a feltételeket a lézerfizikát használó kísérletekhez – mondta az elnök.
Pálinkás József kifejtette, a cél, hogy a központ szolgáltatásait a lehető legjobban ki tudják használni. Az NKFIH egymilliárd forintos kerettel pályázatot ír ki magyarországi kutatócsoport számára, hogy a szegedi intézetben folyó kutatások finanszírozására.
Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, tavaly októberben megérkezett az első három lézerberendezés Szegedre, melyek a beüzemelést és a teszteket követően már élesben működnek.
Osvay Károly, az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatási technológiai igazgatója hangsúlyozta, az első eredmények azt mutatják, hogy a berendezések nemcsak tesztkörülmények között működnek jó, hanem valóban a világ tudományának élvonalába tartozó kísérletek elvégzésére alkalmasak.
Az intézet munkatársai egységes csapatként magas színvonalú szolgáltatást képesek nyújtani. Ahhoz további fejlesztésekre vannak szükségek, hogy a terveknek megfelelően évente 80-90 kutatócsoportot ki tudjanak szolgálni.
Hans Jakob Wörner, a zürichi műszaki egyetem professzora vezetésével a szegedi kutatóintézet nagy ismétlési frekvenciájú lézerével nemesgázokban előállították az első magasharmonikus spektrumot. E magas frekvenciájú impulzusok segítségével folyadék állapotú molekulákban lejátszódó ultragyors fizikai folyamatok vizsgálhatók.
Egy görög kutatócsoport a szegedi szakemberekkel együttműködve az intézet középinfravörös lézerével keltettek magasharmonikusokat kristályokban. A folyamat kvantummechanikai aspektusainak vizsgálatában a keltést követően fotonstatisztikát mérnek a meghajtó lézer terében. A projekt két kutatási területet egyesít: az erősterű fizikát és a kvantumoptikát.
(MTI)
