Kínában talált gazdára minden második elektromos autó 2018 első felében, egyre inkább kiépül a töltési infrastruktúra és új utakat nyitottak meg az önvezető járművek tesztelésére. A kínai fogyasztók támogatják a technológiai fejlődést és előszeretettel használják a különböző mobilitási szolgáltatásokat, mint a közösségi autózás vagy az itthon uberezésként ismert ride-hailing.
„Nincs még egy olyan ország, amelyik ennyire fejlett és ennyire nyitott lenne az új technológiák és mobilitási szolgáltatások iránt, mint Kína. A legtöbb hagyományos autóipari nemzet megrekedt egy ponton, vagy a legjobb esetben is csak lassú fejlődésen megy keresztül” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.
„Kína nem csupán a világ legnagyobb autópiaca és fontos gyártási bázis. Tulajdonképpen, már régen levetkőzte az ipar munkaasztalának szerepét és a K+F laborjává lépett elő.”
Kína vezető szerepét bizonyítja az elektromos járművekhez szükséges infrastruktúra növekedése: annak ellenére, hogy hatalmas úthálózattal rendelkezik, az elmúlt 12 hónapban sikerült megdupláznia az adott kapacitás mennyiségét: korábban 100 km-re 2,5 töltőállomás esett, ez a szám mára 5,7. (Németországban 4,5, Franciaországban 2,3, az Egyesült Államokban pedig 0,3 töltőállomás esik 100 km-re.) Ez jó befektetésnek tűnik, tekintve, hogy a kínai fogyasztók más nemzeteknél jobban hisznek az e-mobilitásban: a kínai válaszadók 65%-a lát esélyt arra, hogy következő járműveként egy elektromos autót vásároljon. Ezzel messze meghaladják a nyugat-európai rátát, ahol a fogyasztók érdeklődése mintegy 30%-on stagnál.
A politikai döntéshozók komoly hatást gyakorolnak a fejlesztésekre
A mobilitás innovációja egyre fontosabb a politika számára is, az egységes irányelvek és Kína alapvető nyitottsága az önvezető járművekre azt eredményezik, hogy az ország az önvezető autók globális tesztüzemévé és a nagy külföldi autógyártók fontos potenciális piacává válik: a német autógyárak nemrégiben kaptak engedélyt önvezető járműveik Peking és Sanghaj utcáin való tesztelésére. A kormány emellett támogatja a „vehicle-2-everything (v2x)” kezdeményezéseket, amelyekben nemcsak más járművekhez, de mobil eszközökhöz és elektromos jelzőtáblákhoz is kapcsolódhatnak a járművek. Peking egyértelműen vezető szerepet kíván betölteni a technológiában, versenyre kelve a vezető amerikai technológiai cégekkel.
Ez a lendület azonban nem csak a politika irányából ered. A kínai ipar tevékenysége – OEM-eket és tech vállalatokat is beleértve – ugrásszerűen megnövekedett az utóbbi hónapokban, új együttműködési megállapodásokat kötöttek vagy a már meglévőket terjesztették ki.
Egy márka sem uralja a globális piacot
Habár a tech óriások és OEM-ek keményen dolgoznak a forradalmi mobilitás koncepciókon, a Roland Berger szakértői egyelőre még nem látnak egyetlen, a globális piacot egyedül uraló mobilitási márkát:
„Általánosságban nézve, nemzetközi szinten a köztudatban erősen jelen van az önvezető autók, a csatlakoztathatóság és az e-mobilitás kérdése, ennek ellenére, egyetlen márka sem emelkedett még ki és állt a globális piac élére”
–magyarázta Schannen Frigyes.
A legfrissebb rangsorokat az amerikai Uber vezeti, habár a szavazók “csupán” 46%-a ismeri, majd következik a francia BlaBlacar 20%-kal és végül a német Daimler car2go szolgáltatása 9%-kal. „Jól látható, hogy még mindig megéri versenybe szállni a vezető szerepért az innovatív mobilitási szolgáltatások területén” – összegezte Schannen.
