A bankszektor, mint az egyik legkonzervatívabb iparág, sokáig ellenállt a felforgató fintech cégek újításaival szemben, ma azonban egyre többen választják az együttműködést. Az biztos, hogy óriási átalakulás előtt áll a pénzügyi szektor, de messze még a vége, továbbra sem lehet tudni, ki nevet a végén.
A globális bankok, biztosítok és pénzügyi alapkezelők 88 százaléka immár valódi fenyegetésként éli meg a fintech cégek előretörését. A PwC 2017-es globális felmérése alapján, amelyet 1300 interjúalany válaszai alapján állítottak össze, a megkérdezettek úgy vélték, bevételük közel negyede lehet veszélyben az új szereplők miatt. Ezt jól mutatja az az óriási összegű befektetés, amely a piacra áramlott: az elmúlt öt évben tízszeresére nőtt a fintech cégekbe fektetett magántőke.
Ennek következtében egyre nagyobb nyomás alá kerül a pénzügyi szektor. Természetesen az új jövevények a legjövedelmezőbb üzleteket próbálják meg elhappolni, nem véletlen, hogy sokan már azt vizionálják, hogy ha a pénzügyi cégek nem veszik fel a kesztyűt, az egész üzleti modelljük veszélybe kerülhet. Ma már nemcsak a szakértők, hanem maguk az érintettek is belátták, alapvető változásra van szükség.
Új barátok?
A PwC felmérése alapján a megkérdezettek 82 százaléka szándékozik növelni fintechpartnerségeit, 77 százaléka fogja adaptálni a blockchain technológiát 2020-ig és kiemelkedően magas, 20 százalékos ROI-mutatót becsülnek a fintechhel összefüggő projektjeiknél. De persze ahhoz, hogy mára a pénzügyi szektor hozzáállása együttműködővé vált, kellett az is, hogy jó néhány csatát veszítsen. Elég csak a Transferwise történetét megnézni. Az észt alapítású startup a nemzetközi utalások területén csinált forradalmat.
Lényegében összegyűjti, párosítja a különböző devizákban leadott megbízásokat, így a pénz nem lépi át a határokat, emiatt a felhasználók sokkal olcsóbban tudnak más devizában pénzt küldeni, mint a banki rendszerekben. A példa azt is jól mutatja, hogy a fintech cégek egyik nagy fegyvere, hogy attraktív részpiacokra tudnak fókuszálni a hagyományos bankokkal szemben. A bankszektor régi, patinás szereplői pedig a tradicionális, sokszor elavult nagy rendszereikkel olyanok, mint egy kamion, amely a technológiai szektorból érkező motorokkal akar versenyezni.
A helyzet azonban közel sem ennyire kilátástalan a bankok és biztosítók számára. A fintech képviselői ugyan mind olyan technológiák és szoftverek fejlesztésével foglalkoznak, amelyek a pénzügyi szolgáltatásokat teszik hatékonyabbá, többségük „enabler” típusú, azaz a hagyományos pénzügyi rendszer képviselőivel együttműködve tudják és akarják céljaikat megvalósítani.
A felforgatók, a „disruptorok”, akik komplex banki szolgáltatásaikkal a teljes banki bevételek elhódítására törekednek, a legtöbb felmérés alapján kevesebb mint 20 százalékos súlyt képviselnek a piacon. Sokak szerint ugyanakkor napjaink fintechláza csupán a jéghegy csúcsa, és a bankok akkor lesznek igazán nagy veszélyben, ha a nagy technológiai cégek agresszívabban kezdenek el terjeszkedni a pénzügyi szolgáltatások terén.
Ha nem is a világ élvonalában vagyunk, de a fintech cégek számát szakértők ma már közel százra becsülik Magyarországon. Bár a szabályozói korlátok nálunk azért erősebbek, és a kis piacméret miatt a nagy nemzetközi cégek egyelőre inkább más, sokkal nagyobb piacokat céloznak meg, de azért a felkészülés már nálunk is elkezdődött.
A nagy lehetőség
A bankok és az outsiderek mellett legalább olyan fontos kitérni egy harmadik szereplő kapcsolatára az új típusú innovációval kapcsolatban. A banki piac az egyik legszigorúbban szabályozott iparág a fejlett országokban, így az egyes államok pénzügyi felügyeleti szerveinek reakciója nagyban befolyásolhatja a fintechek előtt álló akadályokat és a technológia elterjedését. A szabályozó ugyanis megszabja azt a keretet, amelyben a banki piac és így a fintech szereplői is mozoghatnak.
A változásokat és a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva, az Európai Unió 2015 végén döntött: az új pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvvel, a PSD2-vel lényegében kötelezik a bankokat arra, hogy együttműködjenek a fintechekkel. Ennek keretében a bankoknak elsősorban adatokat és az infrastruktúrájukat kell megosztaniuk a fintechekkel, amennyiben erre az ügyfél engedélyt ad. Az irányelv lényege, hogy egyszerűbbé tegyék a nem banki szereplőknek, hogy pénzügyi szolgáltatásokat nyújthassanak.
Ezzel a lépéssel megnyitják az utat az új, innovatív digitális pénzügyi szolgáltatások előtt, beindítva a versenyt. A bankoknak a harmadik feles szolgáltatók (Third Party Provider, azaz TPP) számára hozzáférést kell adniuk a számlavezető rendszerükhöz, amelyen keresztül a TPP-k tranzakciós adatokat kérhetnek le, vagy fizetési tranzakciókat kezdeményezhetnek.
2018. január 13-tól az EU minden tagállamában alkalmazni kell az új irányelvet. A megvalósítással kapcsolatban ugyanakkor rengeteg a kérdés és egyre inkább biztossá válik, hogy sok szereplő nem tudja tartani az eredetileg kijelölt határidőket.
A TPP-knek, nevezzük őket fintecheknek, alapvetően két típusát különítjük el. Az AISP típusú cégek számlainformációkat összesítenek, és ezekre építve nyújtanak szolgáltatásokat például kiadáskövetés, olcsóbb számlák vagy egyéb pénzügyi termékek ajánlása a kiadásaink alapján. A másik nagy csoport a PISP típusú szolgáltatók, amelyek már fizetési szolgáltatásokat is kezdeményeznek az ügyfél banki számlájáról a kötelező meghatalmazást követően.
A Koin nevű hazai fejlesztésű kiadáskövető app a legelterjedtebb AISP-típusú alkalmazás itthon. Az appot rengetegen használják, annak ellenére, hogy jelenleg a felhasználóknak manuálisan kell bepötyögniük a költéseiket a rendszerbe. A PSD2 ezt fogja megváltoztatni, és a jövőben már nem lesz szükség az adatok manuális bepötyögésére, hanem a bank köteles lesz kiadni a tranzakciókról felhalmozott adatot a Koin típusú alkalmazásoknak. Persze mindezt csak akkor, ha az ügyfél jelzi a hitelintézet felé ezt az igényét.
Van már ugyanakkor egy bank hazánkban, amely a PSD2 bevezetése előtt, kérésünkre már akár ma is ki tudja adni ezeket az adatokat a Koinnak. A MagNet Bank és a Koin partnerséget kötött, és elkészült az az infrastruktúra, amely lehetővé teszi a két rendszer összehangolását.
Úttörő szerepben
Egy év sem telt el az első fintech-együttműködés óta, és a MagNet Bank ismét bizonyítja: értékalapú bankként nemcsak tevékenysége társadalmi és környezeti hatásaira fordít kiemelt figyelmet, de a digitalizációban is élen jár. A kiépített API-n keresztül csatlakozási lehetőséget biztosít mindazoknak, akik a MagNet Bank ügyfélköre számára innovatív addicionális szolgáltatást képesek biztosítani – mondta Csákay Mátyás, a MagNet Bank IT-vezetője.
„A Koin az egyik legsikeresebb hazai kiadáskövető alkalmazás, amely segít a felhasználóknak abban, hogy pénzügyeiket átláthatóbbá tegyék saját maguk számára. Az alkalmazás ingyenesen elérhető androidos és iPhone készülékekre. A MagNet ügyfelei, amennyiben úgy döntenek, hogy összekötik az online banki felületüket a Koin-fiókjukkal, ez utóbbiban minden manuális rögzítés nélkül, automatikusan láthatják kiadásaikat. Ezzel egyszerűbbé válik a költségek követése, kategorizálása, és jobb pénzügyi tervezésre nyílik lehetőség a felhasználók számára” – tette hozzá.
Pereczes János, az MKB Fintechlab vezetője banki oldalon mindenképpen több megkeresésre számít, de nem csak fintech cégektől: „A PSD2 nagy lehetőséget teremt minden olyan típusú szereplőnek, amelyek banki tranzakciós adatokkal vagy fizetési folyamatokkal bővítenék szolgáltatási palettájukat, például online kereskedők vagy számlázó cégek. Mi azon területeken keressük aktívan a partnerséget, ahol kielégítetlen ügyféligényt látunk és értéket tudunk teremni egy együttműködéssel. Kihívás lesz minden – akár a bank, akár a másik fél által kezdeményezett – együttműködésnél a biztonság és felelősség kérdésköre.”
Pereczes szerint a bankoknak proaktívaknak kell lenniük, ha a lehetőségeket szeretnék megtalálni az új szabályozásban: „A kulcsszó a proaktivitás. Proaktívan fejlesztjük belső folyamatainkat és külső csatornáinkat, valamint proaktívan építjük a kapcsolatot a lehetséges együttműködő partnerekkel. Abban hiszünk, hogy aki elsőként épít az ügyfelek eddig kielégítetlen igényeit kiszolgáló partnerségeket, az növelni tudja ügyfélelérését.”
Versenyre hívnak
A Fundamenta Lakáskassza a külső szereplőkkel való együttműködés egy másik lehetséges módját választotta, ami máig unikum a hazai piacon. „A kényelmes digitális, egy kattintásra működő megoldások ma már az ügyfeleink számára alapelvárásnak számítanak. Ezt felismerve hirdettük meg a Fundamenta Digiverzum innovációs versenyt, amelyre az ügyfélélményt növelő digitális megközelítésekkel, megoldásokkal, alkalmazásokkal neveztek startupok” – mondta Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója.
„Óriási az érdeklődés a terület iránt, a statisztikák alapján egyre többet vásárolunk, bankolunk online, és persze alapelvárás, hogy minden intézhető legyen mobiltelefonról is. Nincs ez másképpen a lakáshoz kapcsolódó pénzügyeinknél sem, legyen szó lakáscélú megtakarításról vagy hitelfelvételről. Ezeknek az igényeknek a kielégítése érdekében a vállalatoknak olyan új üzleti intelligencia megoldásokra is szükségük van, amelyeket külsős startupoktól, fejlesztőktől, digitális pénzügyi megoldásokat szállító cégektől kaphatnak meg.”
Ezt felismerve hirdette meg a cég a Fundamenta Digiverzum névre hallgató innovációs versenyét, amelyre az ügyfélélményt növelő digitális megközelítésekkel, megoldásokkal, alkalmazásokkal neveztek startupok, fejlesztők és egyéb, digitális megoldásokat szállító vállalatok.
A verseny győzteseivel akár hosszú távú együttműködést is tervez a cég: segítenek a megoldások közös hazai piaci bevezetésében, illetve abban, hogy a Fundamenta külföldi anya- és testvérvállalatai számára is bemutathassák a terméket.
Ijesztő szerepek
Összességében elmondható, hogy a hazai pénzügyi piacon napjainkban is akadnak olyan inkumbens szereplők, amelyek aktívan keresik az együttműködést az újító startupokkal, ugyanakkor ezeknek az együttműködéseknek a száma továbbra is alacsony. A PSD2 talán megmozgatja a szereplőket, és a következő hónapokban egyre több partnerséget láthatunk a szereplők között.
Arra is fény derül majd, hogy bekövetkezik-e a bankok nagy félelme, a közműszolgáltatóvá válásuk. Azaz hogy a hitelintézetek már csak az infrastrukturális hátterét adják a bankolás világnak, és minden client facing, valamint trendi dolgot a fintechek csinálnak. Egy ilyen modell már közel állna Bill Gates kilencvenes években elhangzott híres mondásához, amely így szól: „A bankolásra szükség van, de a bankokra nem”. A PSD2 bevezetésével kiderül, hogy realitás-e egy ilyen világ, és hogy milyen szerepe lesz a külső szolgáltatóknak a PSD2 által kialakított piacon.
Együttműködés a startupokkal
Az MKB az első magyarországi bank, amely külön inkubációs programot indított a digitális pénzügyi technológiák fejlesztésével foglalkozó startupok felkarolására. Pereczes Jánost, az MKB Fintechlab vezetőjét kérdeztük az úttörő kezdeményezésről.
– Egy év alatt hová sikerült eljutni?
– Megteremtettük az „innovációban élen járás” alapjait a bankok belül – konzervatív nagyvállalati kultúránkat egy agilis, innovatív szervezeti kultúrává fejlesztjük, és rendszereinket felkészítjük a rugalmas, piaci igényekre gyorsan reagáló fejlesztésekre. Ezenkívül a piacon egyedüliként mindennapos párbeszédet folytatunk a startupvilággal és kapcsolatban vagyunk nemzetközi legjobb gyakorlatok megvalósítóival.
– Milyen tapasztalatokkal gazdagodott a bank a Fintechlab kapcsán, különös tekintettel a külső szereplőkkel való együttműködésre. Milyen nehézségek, különbözőségek merülnek fel a hétköznapok során?
– A legfontosabb az, hogy megtanultuk, hogyan lehet nagyvállalatként együttműködni induló startupokkal. Mi magunk is startup módjára, folyamatosan alakítottuk az együttműködési és inkubációs folyamatainkat a startupokkal való munka során, az igényeik és válaszaik alapján. A legtöbb kihívást a bankszektor szabályozottsága jelenti – nekik is figyelembe kell venniük ezeket a szabályokat, és ezen keretek között kell működniük. Épp a szigorú szabályozottság miatt tartjuk üdvözítőnek a Magyar Nemzeti Bank szabályozási sandbox kezdeményezését, amelynek segítségével a fintechpartnereinkkel reményeink szerint gyorsabban tudunk majd megoldásokat piacra vinni.
Nyomárkay Benedek
