Rendkívül széleskörű programmal és kampánnyal edukálja és védi a fogyasztókat a média és a digitális világ káros hatásaitól az NMHH – különösen is a gyermekekre figyelnek. Egy átfogó kutatásból kiderült ugyanis, hogy felkészületlenek a legtöbb ártalommal kapcsolatban, mind a szülők, mind pedig a gyermekeik.
Közép- és Kelet-Magyarország után a nyugati országrészen, Sopronban nyitja meg harmadik médiaértés-oktató központját az NMHH, amelyet a diákok várhatóan 2019 őszén vehetnek majd birtokba. Az új központban három szinten, hat stúdióban, kiegészített foglalkozási struktúrában tanulhat majd naponta ötven, évente kilencezer gyerek a média sajátosságairól. A jelenlegi rádiós, filmes, híradós, újságos, internetes foglalkozások mellett
egy kifejezetten a vloggerek dilemmáival szembesítő óraterv is bekerül a kínálatba.
Bűvösvölgy célja, hogy a központokba látogató gyerekek játszva, aktív alkotófolyamatok során tanulják meg, hogyan hat rájuk a média, és értő, felkészült, tudatos médiafogyasztókká váljanak. Ebben egyedülálló eszközpark és képzett médiaértés-oktatók segítik őket.
„A Bűvösvölgy világviszonylatban is egyedülálló kezdeményezés. Modern, szórakoztató, és – ami talán a legfontosabb – ingyenesen elérhető interaktív foglalkozás a gyermekek és a pedagógusok számára. A média minden platformjának teljeskörű megértése és a hozzá kapcsolódó háttértudás megszerzése érdekében jött létre. Budapest és Debrecen után elindult Sopronban is a Bűvösvölgy kialakítása, így maximum 2 óra buszos utazás nyomán az eddigieken túl a jövő évtől további 100 000 gyermeknek nyílik lehetősége részt venni a programjainkon” – mondta el Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a szervezet mai sajtótájékoztatóján.
A budapesti és a debreceni központba évről évre folyamatosan érkeznek az iskolai osztályok: a két központ 2014-es és 2017-es megnyitása óta ez idáig összesen 261 településről több mint 33 ezer gyermeket fogadott, térítésmentesen. Akik tanítási időben nem jutnak el Bűvösvölgybe, azoknak lehetőségük van részt venni a központ nyári táborában, csak ebben az évben közel háromszázan tették ezt meg.
Hogyan viszonyulnak a gyerekek a közösségi médiához?
A gyerekek jelenléte, viselkedése az „újmédiás” közegben sokféle aggodalmat váltott ki az elmúlt években, ezért az NMHH gyermekvédelmi és edukációs tevékenységének támogatása érdekében kétezer, 7 és 16 év közötti gyermekkel és szüleikkel készíttetett nagymintás, reprezentatív kérdőíves kutatást a médiafogyasztásról és az új médiához kapcsolódó családi attitűdökről.
A kutatásból kiderül, hogy már a 7-8 évesek 14 százalékának van mobiltelefonja, a 9-10 éves korosztályban pedig már a gyerekek felének. A teljes korosztály 88 százalékának okoseszköze, vagyis netezésre alkalmas készüléke van. A magyar gyerekek is hamar csatlakoznak a közösségi médiához: 19 százalékuknak már 9-10 éves korában van profilja, regisztrációjuk pillanatában pedig átlagosan 11,5 évesek, vagyis másfél évvel fiatalabbak a hivatalos regisztrációs korhatárnál.
A közösségi médiában a gyerekek itthon is keresik a privát, az ellenőrző felnőtt tekintettől távolibb teret, hiszen a szülők mintegy 17 százaléka egyáltalán nincs jelen ezeken a felületeken, negyedük pedig olyan oldalon, ahol ismerőse lenne a gyermekének.
A hatóságot különösen érdekelte, hogy a családok milyen előzetes szabályokat vagy utólagos ellenőrzési formákat alkalmaznak azért, hogy a gyerekek biztonságát erősítsék vagy korlátozzák az elérhető tartalmak, tapasztalatok körét. Az eredmények szerint a mobilozó 11-13 évesek közel fele semmilyen előzetes szabályban nem állapodott meg a szüleivel, és ugyanekkora arányban utólag sem esik szó az online tapasztalatokról. A felnőtt tartalmakat a családok 90 százalékában nem szűrik a gyerek mobilján, de nagyobb részt (54%) ott sincs érvényben az azokkal kapcsolatos szabályozás, ahol a gyerekek nem mobileszközről neteznek. Minél újabb egy platform, annál kevesebb eszközzel élnek a szülők a szabályozásban és ellenőrzésben.
A kutatás szerint a gyerekek közel negyede látott olyan tartalmat az elmúlt egy évben, amely egy csoport ellen keltett gyűlöletet származása, bőrszíne, szexuális orientációja miatt, a 15-16 éveseknek egyenesen 37% százaléka tapasztalt ilyesmit. A gyerekek negyede számolt be olyan megnyilvánulásról, amit személyére irányuló zaklatásnak, megfélemlítésnek érzékelt ebben az időszakban, itt is a 15-16 évesek, közülük is a lányok voltak leginkább érintettek: 27 százalékuk.
A netbiztonsággal kapcsolatos tájékozottságban a kutatás leginkább tanácstalanságot mutatott a szülők és a gyerekek között is: a szülők 27 százaléka saját bevallása szerint sehonnan sem tájékozódik ebben a témában. 19 százalékuk magától a gyermektől próbál ismereteket szerezni, miközben a gyermekek 82 százaléka a szülőktől várja az információt. A teljes kutatás nagyobb lélegzetvételű kivonata elérhető a hatóság honlapjának Kutatás menüpontjában.
A kutatás eredményeinek figyelembe vételével indult el néhány hete a hatóság online sérelmek bejelentési lehetőségét népszerűsítő kampánya is. A szülőktől, a szülői attitűdökről szerzett ismeretek emellett szerepet játszottak az NMHH már elérhető és még tervezett kiadványainak kialakításában, és befolyásolják a Bűvösvölgyekben kínált foglalkozások tartalmát is, Budapesten, Debrecenben, és 2019 őszétől Sopronban is.
Az Internet Hotline és az NMHH CSR-programja
Az eseményen Karas Monika kitért az NMHH több olyan tevékenységére is, amelyet a hatóság önként, a társadalmi felelősségvállalás jegyében végez. Az NMHH 2011-ben indította az Internet Hotline szolgáltatását, amelynek online felületén kilenc kategóriában lehet bejelentést tenni azoknak, akik jogsértő vagy kiskorúakra káros tartalmat találtak, a munkatársak pedig közbenjárnak a tartalmak törlésében és jogaik érvényesítésében. A hatóság az indulás óta több mint négyezer bejelentéssel foglalkozott, amelyek között volt internetes zaklatás, pedofil tartalmat kifogásoló bejelentés és kábítószer fogyasztására buzdító honlap jelzése is, közülük a legtöbb azonban a hozzájárulás nélkül közzétett tartalom, pl. fotó vagy személyes adatok kategóriában érkezett.
Az Internet Hotline törekvéseihez hasonlóan a megelőzés, a tudatosítás és a társadalmi felelősségvállalás a célja a hatóság CSR-programjának is, amelynek keretében az elmúlt három évben az NMHH munkatársai az SOS Gyermekfalvak lakóinak – csak tavaly 150 gyereknek és nevelőszülőnek – tartottak médiaértési foglalkozásokat. A kölcsönösen pozitív tapasztalatok alapján az NMHH idén újabb három évre újította meg az együttműködést.
