Hirdetés

Egyre népszerűtlenebb a Facebook

A Facebook hanyatlik a fiatalabbak körében, de helyette jönnek fel az újabb közösségi média platformok – derül ki az ArvaliCom kutatásából. Az is kiderült, hogy habár sok időt töltünk a közösségi médiával, de nem tartjuk magunkat függőnek.

A 14-19-es korosztály legkedveltebb platformja a YouTube, ezt követi az Instagram és a Facebook. A 20-40 éveseknél, valamint a 41 év felettieknél már kicsit más a helyzet, ők leginkább Facebook felhasználónak vallják magukat, a YouTube csak második helyre csúszik, az Instagramot pedig a kitöltők kis százaléka használja első helyen, de hamarosan leelőzheti a Facebookot (az adatokat torzíthatja kicsit az is, hogy a kitöltők többsége a Facebookról érkezett).

Közösségi média platformok népszerűsége korcsoportok alapján

“Ha a 14 év alattiakat is megkérdeztük volna, a TikTok lényegesen előrébb állna” véli Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője, akinek becslése szerint már több mint 800.000 fiatal használja hazánkban a platformot. Ezt bizonyítja az első hazai TikTok fesztivál és díjátadó, a teltházas TikTOP Fest & Awards sikere az Akváriumban szeptember végén (az eseménynek az alapító Follow Me Influencer Marketing Agency mellett az ArvaliCom is társszervezője volt).

Az idei eredményeket érdemes összevetni a szintén az ArvaliCom által készített 2015-ös Nagy Közösségi Média kutatással. 2015-ben a válaszadók 75%-a akár egynél több órát is eltöltött a Facebookon, míg a kitöltők 13%-a csupán néhány percet. Korcsoportonként nézve a 41 év felettiek csoportja 2015-ben kifejezetten “fészbukozni” ült le a gép mellé, és ők voltak azok, akik leginkább egy órát vagy annál is többet eltöltöttek ott (45%), míg a 40 év alattiak csupán 30%-a szánt alkalmanként ennyi időt a platformra.

Ezzel szemben az idei kutatás azt mutatja, hogy a fiatal válaszadók többsége (70%) naponta 3 óránál többet is eltölt a Facebookon, a maradék 30% pedig csak napi néhány percet, legfeljebb egy órát szán a Facebookra. A 41 év felettiek többet lógnak a Facebookon, mint 2015-ben, a többség (75%) mára már leginkább napi 2-3 órát, míg a válaszadók 25%-a csak fél órát-órát. A 24-40 éves korosztály 60%-a is naponta átlagosan 2-3 órát Facebookozik.

Nem gondoljuk magunkról, hogy függők lennénk

Na és mi lenne a felhasználókkal a közösségi média nélkül? A felhasználók nem gondolják magukat függőnek, a 14-23 éves korosztály 58%-a szerint (2017-ben 57%) csak kiegészítő szerepe van az életében a közösségi médiának, 16%-nak (2017-ben 20%) egyáltalán nem fontosak a közösségi média csatornák, és mindössze 2% tartja erőteljesen függőnek magát, (korábban 4%). 2019-ben a válaszadók többsége úgy gondolja, hogy minden további nélkül tudna létezni a Facebook nélkül, de 33% pár hét után már elvonási tünetekkel küzdene, míg mostanság 13% gondolja azt, hogy nem tudna egyáltalán létezni a platform nélkül.

Az idei kutatás azt mutatja, hogy a 14-23 éves korosztály nem meglepő módon leginkább csetelésre, kedvenc oldalaik követésére és saját tartalom feltöltésére használja a platformot, a középkorosztály (24-40 évesek) szakmai és egyéb híreket olvas, és csetel a Facebookon. A 41 év felettiek korosztálya itt tájékozódik a napi és a szakmai hírekről is.

A megkérdezettek 96%-a azt válaszolta, hogy nem akadt még gondja abból, hogy a munkahelyén Facebookozott, de 4%-nak pedig már származott kára munkahelyi “fészbukozásból”.

A Facebook legyőzte az intimitást?

Manapság a közösségi média sokak életében napi szerepet játszik, ami akár a párkapcsolatra is negatív hatással lehet. Idén is válaszoltak a kitöltők, hogy adott esetben a „fészbukozást” vagy a szexet választják. A 2015-ös adatok alapján szinte mindig a szex győzött, de 2019-ben előretört a Facebook, már a megkérdezettek mintegy 31%-a válaszolta azt, hogy időnként vagy mindig a Facebook győz a négy évvel ezelőtti 8% helyett (ehhez persze hozzájárulhatott az is, hogy az idei kutatás korfája jobban tendált az idősebbek felé):

A válaszadók többsége (75%) egyébként még egyáltalán nem ismerkedett Facebookon, 15% vallotta azt, hogy ugyan ismerkedett már, de sose lett belőle semmi, a maradék 10%-nak pedig csak rövid távú kapcsolatai voltak a Facebookos ismerkedés által.

Egyre jobban utáljuk a hirdetéseket…

A hirdetésekhez való viszonyunk jócskán megváltozott. Míg 2015-ben csak 48%, most már a válaszadók 65%-a véli úgy, hogy zavaróan sok hirdetés van a közösségi médiában, korábban 39% szerint nem volt vészes, most már csak 25% véli így, és csak 10%-ukat nem zavarja a sok hirdetés.

Biztonságban vagyunk?

Ugyan a legtöbb közösségi média felület már többpontos biztonsági rendszerrel rendelkezik, ám még ez sem tudja megakadályozni teljes mértékben a hackereket. A válaszadók 83%-a azt a választ adta, hogy még sosem törték fel valamelyik közösségi média fiókját, viszont 13%-a már áldozatául esett a hackereknek. A megkérdezettek többsége (73%) szerint már igenis fontos az adatai biztonsága, míg 2015-ben csak 36%-ukat foglalkoztatta nagyon ez a kérdés.

Magához térni látszik az európai VC-piac: egy évtizede nem volt olyan alacsony a startupok értékcsökkenése, mint most

A PitchBook adatai szerint a lefelé irányuló cégértékelések aránya 2025 első negyedévében csupán 12,39 százalék volt – míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat az összes befektetési kör értékelésének majdnem 18,5 százalékát tette ki.

Bővebben

Miért éri meg magyar startupperként részt venni egy nagy nemzetközi technológiai expón?

Szinte közhelyszámba megy, hogy egy nagy technológiai rendezvényen mennyi kapcsolatra lehet szert tenni – de pontosan milyenekre? Miről beszélgetnek ilyenkor a startupok képviselői, milyen konkrét lehetőségeket vázolnak fel nekik, és mennyi időbe telik, mire a cég ebből tényleges hasznot láthat. Az első GITEX EUROPE kiállítás magyar résztvevőit kérdeztük.

Bővebben