Még a pandémia ideje alatt az online térben zajlott le a VETATHON verseny, (az állatorvoslás angol elnevezését és a marathont összekombinálva), az Állatorvostudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem közös szervezésű, 24 órás hackatonja, „Az állatok és a pandémia” témakörében. A csapatok a megmérettetés során egy általuk beazonosított probléma megoldására tettek javaslatot és demonstrálták is innovatív ötleteik kidolgozását.
A VETATHON célja az volt, hogy a verseny során a két tudományterület (az állategészségügyi és a mérnöki) összekapcsolásával valós problémákra új megközelítésű – akár a pandémiás helyzeten is túlmutató – megoldásokat kapjunk, amelyeknek konkrét hasznosítása is elképzelhető a jövőben. Elvárás volt a versenyzőktől többek közt az, hogy a feladatmegoldásba beépítsék az állatorvosi, illetve mérnöki tudásukat. Utóbbi esetén kiemelten a mesterséges intelligencia eszközeit, a big data megközelítést és/vagy a korszerű szenzorok alkalmazását érvényesítsék.
A zsűri értékelése egy angol nyelvű prezentáció és a kérdésekre adott válaszok alapján született meg. A verseny ezen része nyilvános volt, így nem csupán a családtagok és szurkolók vehettek részt az online eseményen, hanem a média képviselői is. A hackathon végeredményéről transzparens értékelési rendszer alkalmazása mellett egy jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező, ipari és akadémiai tagokból álló zsűri döntött, a mentorok véleményének figyelembevételével. A kényszerű online megrendezés viszonylag kevés zökkenővel működött, de azért a személyes részvétel izgalma sokaknak hiányzott.
Összesen 41 hallgató indult, 6 országból és 4 egyetemről (Állatorvostudományi Egyetem, Óbudai Egyetem; 1-1 hallgatóval a Budapesti Corvinus Egyetem és Szegedi Tudományegyetem is képviseltette magát), így végül 7 vegyes csapat állt a zsűri elé kreatív megoldásaikkal. A verseny ideje alatt több mint tíz, állatorvosi, mérnöki és üzleti háttérrel rendelkező mentor segítette a csapatokat. A csapatok egytől-egyig a zsűri elismerését kiváltó ötletekkel rukkoltak elő, így végül igen nehéz volt a döntés.
Az első helyen a Pawsome csapat végzett, a laktáció időszakában gyakori és nagy tejveszteséggel járó ketózis, problémájára kerestek újszerű választ. Az ötletük egy, a szarvasmarhákat monitorozó, microchip alapú rendszer, mely a ketózis korai felismerését teszi lehetővé.
A második helyet a Veta-Tech csapat szerezte meg innovatív gyógynövény hatóanyagú táplálék-kiegészítőt előállító rendszerre vonatkozó ötletükkel.
A dobogó harmadik helyére a Vengineers csapat állt, különböző fertőző megbetegedések elkerülését segítő prevenciós célú kisállatnyakörvre és a hozzá kapcsolódó applikációra irányuló megoldásukkal.
Született még néhány izgalmas megoldás
- az állattartók és állatorvosok közötti kommunikáció javítására egy speciális applikáció segítségével, amelyben az orvos utasításai alapján kerülnek a beteg állatokkal kapcsolatos adatok, paraméterek rögzítésre és így a helyes terápia megállapítása egyszerűbbé és gyorsabbá tud válni.
- a szarvasmarhák vérvételének automatizálására egy robotkar segítségével, amely több fontos élettani paraméter egyidejű rögzítésével köti össze a vérvétel adatait az adott állattal.
- a járványok idején a kisállatok és haszonállatok betegségeinek nehézkessé vált diagnosztizálására, amin egy olyan mobil kabinnal segítenének, ahol lehetőség van a különböző diagnosztizáló folyamatok, tesztek és vizsgálatok elvégzésére, illetve online kapcsolatteremtésre állatorvosokkal.
- az emberiség fehérje ellátási problémáira, a különböző rovarok (fehérjeforrások) optimalizált és ipari mértékű tartásának továbbfejlesztésével. Az innováció kiterjed a folyamatok optimalizálására, a rovartartó konstrukciók megtervezésére, illetve az élelmiszerek, élelmiszerszármazékok előállítására.
A hackathon szponzorai az Elanco, a Zoetis és a Boehringer Ingelheim nagy nemzetközi állategészségügyi cégek voltak, akik értékes konferencia részvételi és képzési lehetőséget, valamint ajándékutalványokat ajánlottak fel a nyertes hallgatók számára.
A VETATHON innovációs hallgatói verseny a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma című pályázati konstrukcióján belül, az Állatorvostudományi Egyetem által elnyert, 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00010, valamint az Óbudai Egyetem 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00017 számú projektjének támogatásával jött létre.
