Az amerikai óriáscég rekordméretű, 4,3 milliárd eurós bírsággal sújtotta az Európai Bizottság mert az internetes keresők közötti vezető pozícióját igyekezett tovább erősíteni azzal, hogy az Androidot futtató eszközök gyártóinak és a mobilszolgáltatóknak illegális feltételeket szabott az általa kifejlesztett operációs rendszer használatához.
Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos arról számolt be, hogy a Google, a domináns piaci pozíciójával visszaélve, gyakorlatilag arra kényszerítette a nagyobb mobilgyártókat, hogy saját böngészőjét és keresőjét telepítsék előzetesen az eszközeikre, így korlátozva a versenytársakat.
A társaságnak 90 napon belül fel kell hagynia jogsértő magatartásával, máskülönben kényszerítő bírságot kell fizetnie, amely elérheti a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalmának 5 százalékát – írta közleményében a bizottság.
“A Google az Androidot eszközként használta fel keresőmotorja erőfölényének bebetonozására. A gyakorlat megvonta a lehetőséget a versenytársaktól, hogy érdemeik szerint újíthassanak, versenyezhessenek, és megtagadta az európai fogyasztóktól a tényleges verseny előnyeit. Ez az uniós antitrösztszabályok értelmében jogellenes” – közölte Vestager.
A brüsszeli testület kifogásolta, hogy a Google az alkalmazásboltja, a Play Store engedélyezési feltételeként előírta a gyártók számára saját keresőjének és böngészőjének előzetes telepítését, valamint hogy kifizetéseket tett egyes nagyobb gyártók és mobilhálózat-üzemeltetők számára azzal a feltétellel, hogy eszközeikre előre kizárólag a cég keresőszolgáltatását installálják.
Kiemelték emellett: a Google megakadályozta a saját alkalmazásait előzetesen telepíteni kívánó gyártókat abban, hogy akár csak egyetlen versengő, az Androidnak a Google által jóvá nem hagyott alternatív változatán működő intelligens mobileszközt is értékesíthessenek.
Manapság az okos mobileszközök mintegy 80 százaléka Európában és világszerte is Androidot használ, amelynek eredeti fejlesztőjét a Google 2005-ben felvásárolta.
Az uniós szabályok értelmében a trösztellenes bírság összege a cég éves árbevételének a 10 százalékát is elérheti. Az Alphabet árbevétele tavaly 110,9 milliárd dollár volt, tehát a büntetés egyesek szerint visszafogottnak is mondható.
Szakértők szerint az ügy tovább fokozhatja a feszültséget az Egyesült Államok és az Európai Unió között a bizottságot vezető Jean-Claude Juncker és Donald Trump amerikai elnök jövő heti találkozója előtt, amelyen elsősorban a felek kereskedelmi konfliktusáról lesz szó. Washington korábban azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy módszeresen vesz célba amerikai cégeket, Brüsszelben azonban ezt tagadják.
Az EU tavaly 2,4 milliárd euróra bírságolta a Google-t egy másik ügyben, amiért a cég visszaélt a keresőszolgáltatások piacán élvezett fölényével azzal, hogy saját ár-összehasonlító szolgáltatásait előrébb, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között. A vállalat ellen emellett az AdSense hirdetési platform miatt is vizsgálatot folytat az uniós versenyhatóság.
(MTI)
