Hirdetés

Az ember a kulcs, nem az ötlet

A hazai startup világban is megtalálhatók már az angyalbefektetők, a vállalkozások nagy része azonban még nem mindig tudja pontosan, hogyan és mikor lehet alkalmas arra, hogy tőkét kapjon tőlük a szintlépéshez. A Start it @K&H ezért a hazai angyalbefektetői szféra két közismert alakját látta vendégül, hogy tapasztalataikon keresztül mutassák be a kezdő vállalkozóknak az ilyen típusú forrásbevonás sajátosságait.

Míg az USA-ban 3 év, Nagy-Britanniában 4,5-5 év, addig Magyarországon ennek többszöröse, 15 év az angyalbefektetés átlagos időtartama. A befektetéssel elért hozamban látszólag nincs ekkora eltérés, hiszen Amerikában 30-40 százalék, itthon pedig 20-30 százalék ennek a mértéke. Ha azonban ezt az időtávra leosztjuk, már szemmel látható a különbség. Arról, hogy ennek mi az oka és hogyan működnek itthon az angyalbefektetések Balogh Péter, a Baconsult alapítója és Károlyi Antal, a SignCoders alapítója beszélt a legnagyobb magyarországi nagyvállalati inkubátor, a Start it @K&H befektetői meetupján. „A hazai startup szféra – a befektetőkkel együtt – még a tanulási szakaszban van. A legnagyobb dilemmát az jelenti, hogy nem tudni, meddig fog tartani a befektetési időszak. Az angyalbefektető ugyanis olyan korai fázisban kapcsolódik be, amikor még nincsenek megbízható pénzügyi adatok. Magyarországon ezért ez a típusú befektetési forma leginkább a bizalomról szól” – hangsúlyozta ki Balogh Péter.

Miben más az angyal, mint az intézményi befektető?

Az intézményi befektetők – legyen szó kockázati tőkéről vagy akcelerátorról – nem a saját tőkéjüket kockáztatják, ezért számukra biztosíték kell arra, hogy a csapat sikerre viszi az ötletet. Ezzel szemben az angyal a saját pénzét teszi a startupba, mégpedig egy olyan korai fázisban, amikor még nem garantált a siker. Az angyalt ezért akkor érdemes bevonni, amikor már van némi piaci bevétele a startupnak, de pénzügyi adatokkal még nem alátámasztható a megtérülés. Magyarországon az angyalbefektetések 3 és 75 millió forint között mozognak, ezen belül is a 20-40 millió forint közötti sáv a legjellemzőbb, cserébe pedig kevesebb, mint 20 százalék tulajdonrészt szoktak kérni a befektetők.

A személyes elköteleződést nem lehet alábecsülni

Az angyalbefektetésnél az angyal elsősorban a startup alapítójába fektet be, nem pedig az ötletbe vagy a vállalkozásba. Egy jó ötlet ugyanis könnyen elbukhat, ha nem elég elkötelezett az alapító és nincs mögötte egy összeszokott, jól működő csapat. A befektetőnek ezért azt kell felmérnie, hogy az alapító képes-e elég időt rááldozni a vállalkozásra, fontos-e neki annyira a siker, hogy meghozza érte a – sokszor nem csekély – áldozatot. Emellett az is meghatározó lehet az angyal számára, hogy az alapító mennyi pénzt fektetett már a saját ötletébe, ez ugyanis jó mérőszám arra vonatkozóan, hogy a startupper mennyire elkötelezett, eljutott-e már valameddig a megvalósításban.

Hogyan válasszunk angyalt?

Az angyalbefektetők nemcsak a pénzüket teszik a csapatba, hanem a tudásukat is. Jellemzően ugyanis valamilyen szakterületre vagy iparágra specializálódnak a saját érdeklődésük vagy az alapján, hogy mely területek fejlődhetnek a következő években a legdinamikusabban. Azok a témák, iparágak ugyanis, amelyekre a társadalom kiemelten figyel és költeni hajlandó, pénzügyileg is sikeresebbek lehetnek. Itt jön a képbe a Start it @K&H. Az inkubátor ugyanis a közösségi iroda, a digitális infrastruktúra és a szakmai fejlődést szolgáló mentorok biztosítása mellett kapcsolati rendszerén keresztül össze tudja kötni a startupokat azokkal az angyalokkal, akik a leginkább értik az adott területet és a legtöbbet tudnak segíteni a csapatnak.

Magához térni látszik az európai VC-piac: egy évtizede nem volt olyan alacsony a startupok értékcsökkenése, mint most

A PitchBook adatai szerint a lefelé irányuló cégértékelések aránya 2025 első negyedévében csupán 12,39 százalék volt – míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat az összes befektetési kör értékelésének majdnem 18,5 százalékát tette ki.

Bővebben

Miért éri meg magyar startupperként részt venni egy nagy nemzetközi technológiai expón?

Szinte közhelyszámba megy, hogy egy nagy technológiai rendezvényen mennyi kapcsolatra lehet szert tenni – de pontosan milyenekre? Miről beszélgetnek ilyenkor a startupok képviselői, milyen konkrét lehetőségeket vázolnak fel nekik, és mennyi időbe telik, mire a cég ebből tényleges hasznot láthat. Az első GITEX EUROPE kiállítás magyar résztvevőit kérdeztük.

Bővebben