Hirdetés

A fejlődés az elvárt alapkészségek közé emeli a programozást

Az információs társadalom nemzetközi világnapja van ma, május 17-én. Ez alkalomból 17 ismert személyiséget kért fel a Codecool programozóiskola, hogy valljanak az informatikához való viszonyukról a legkorábbi emlékeiktől a legtávolabbi jóslataikig.

Immár ötven éve adózik megkülönböztetett figyelemmel a szakma május 17-nek. Míg azonban 1968-ban még „csupán” a távközlés volt olyan nóvum, ami érzékelhetően forradalmasította a minket körülvevő világot, 2006-tól az ENSZ döntése nyomán ezt a napot már az információs társadalom világnapjaként tartjuk számon.

Ennek alkalmából indítja útra a „Tanulj meg kódolni!” kampányát a Codecool programozóiskola.

Az információs technológiai fejlődés félelmetes tempóját jól érzékelteti, hogy míg a távírónak 100 év kellett ahhoz, hogy világnapot érdemeljen, ezzel szemben az egy-két évtizede még egzotikus hóbortnak tartott otthoni számítástechnika mára teljesen hétköznapivá vált a fejlett társadalmakban. „Nem árt, ha ez mindenkiben tudatosul, és ezzel a felismeréssel vágunk neki a következő éveknek: a fejlődés az elvárt alapkészségek közé emeli a programozást, és korántsem csak a szűken vett fejlesztői szakmában, hanem a kereskedelemtől a kreatíviparon át a gyártásig minden területen” – magyarázza Boda József, a Codecool programozóiskola alapító-ügyvezetője a mostani kezdeményezésük létjogosultságát.

A kommunikáció első 150 éve a passzív eszközhasználatról szólt, mostanra azonban a tömeges interakció nem csupán emberek közötti, hanem ember és gép, valamint gép és gép közöttivé vált. Ezt pedig a programozói készséggel állhat csak módunkban uralni. Nélküle nem lehet már boldogulni a munka világában és lassan a magánéletben sem – állapítják meg többen is a megszólaltatott szakmai és közéleti hírességek közül. A „Tanulj meg kódolni” kampányhoz forgatott videointerjúkra 17 személyt kértek föl, hogy meséljenek a kódoláshoz és az információs technológiához való viszonyukról, az első találkozástól a jövőbeli várakozásaikig.  Megtudhatjuk Harcsa Veronikáról, hogy majdnem lediplomázott műszaki-informatika szakon; fény derül rá, hogy a Bitcoin hazai legismertebb evangelistáját mi indította arra, hogy négy évesen már programokat írjon; a vállalkozások tízezreinek könyveléséért felelős Kulcs-Soft első embere pedig korai lyukkártyás emlékeiről vall. Betekintést nyerhetünk többek között az Állás.hu, a Jófogás, az E.ON Business Services Hungary, a Prezi, a Bridge Budapest vagy a Szállás.hu első emberének informatikával való megismerkedésének történetébe is. Saiid az Akkezdet Phiaitól pedig ihletettségében még egy strófát is költött a programozásról.

„Közösen ünnepeljük ezt a forradalmat tizenhét olyan emberrel, akiknek teljesen más a háttere, az életútja, más volt az indíttatása, eltérő helyen és eltérő időben kerültek közel az informatikához, és így együtt bizonyítják, hogy az informatikai készségeknek immár legkülönbözőbb szakmákban van kulcsszerepe” – mondja Boda József.

Magához térni látszik az európai VC-piac: egy évtizede nem volt olyan alacsony a startupok értékcsökkenése, mint most

A PitchBook adatai szerint a lefelé irányuló cégértékelések aránya 2025 első negyedévében csupán 12,39 százalék volt – míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat az összes befektetési kör értékelésének majdnem 18,5 százalékát tette ki.

Bővebben

Miért éri meg magyar startupperként részt venni egy nagy nemzetközi technológiai expón?

Szinte közhelyszámba megy, hogy egy nagy technológiai rendezvényen mennyi kapcsolatra lehet szert tenni – de pontosan milyenekre? Miről beszélgetnek ilyenkor a startupok képviselői, milyen konkrét lehetőségeket vázolnak fel nekik, és mennyi időbe telik, mire a cég ebből tényleges hasznot láthat. Az első GITEX EUROPE kiállítás magyar résztvevőit kérdeztük.

Bővebben