Hirdetés

Tíz százalékot érdemes fejlesztésre költeni

A gazdasági visszaesés miatt szükséges takarékoskodás és optimalizálás mellett az újításokról sem lehet megfeledkezni. Ehhez a pénz mellett ötlet és nyitottság is kell, hogy meglássuk, meghalljuk az újító gondolatokat. A világ legnagyobb cégei ezért nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy bevonják munkatársaikat a folyamatba, és itthon is sok jó példa van már erre – tájékoztatott a K&H.

Nemzetközi viszonylatban a járvány ellenére töretlenül növekednek a kutatás-fejlesztés (K+F) célra fordított összegek. A kínai cégek kiemelkednek a mezőnyből, akiknek több mint 15 százalékkal nőttek a K+F kiadásai 1995 óta, és ezzel 2020-ban már az egyesült államokbeli vállalatoknál is nagyobb összeget fordítottak erre. Ám az innováció több, mint K+F. Az, hogy mekkora összeget fordítunk fejlesztésekre, nagyban függ attól, hogy milyen iparágban tevékenykedik a cégünk. Míg termelő cégek esetében az árbevétel akár 20 százalékát is érdemes ilyen célokra fordítani, addig a kereskedelemmel foglalkozó vállalatok esetében ennél jóval kisebb összeg, akár 2-3 százalék is látványos változásokat hozhat. „Nagy eltérések vannak a különböző iparágak között a fejlesztések nagyságát illetően. Általánosan azonban azt látjuk, hogy érdemes az éves bevétel legalább 10 százalékát innovációra és korszerűsítésre költeni, különben könnyen lehagyhatnak a versenytársaink” – összegezte Ékes Ákos, a K&H üzletfejlesztési vezetője a K&H családi vállalati klub rendezvényén, amelynek fő témája az újítás és az ahhoz szükséges inspiráció volt. „Mi a K&H-nál hiszünk abban, hogy a folyamatos fejlesztés szükséges ahhoz, hogy egy vállalat versenyképes maradhasson. Ezért hirdettük meg idén is a K&H családi vállalatok kiválósági díjat innováció kategóriában, amelyre 2021. augusztus 6-ig várjuk a hazai jó példákat” – emelte ki Ékes Ákos az újítások fontossága kapcsán.

Sose tudhatod, honnan jön az inspiráció

Az innovációhoz persze nemcsak pénz kell, hanem ötlet is. A legjobb felvetések pedig gyakran nem a menedzsmentből, hanem cégen kívülről vagy az alkalmazottaktól jönnek. Ennek oka, hogy gyakran egy munkatárs jobban látja, hogy a saját környezetében mit lehet javítani, fejleszteni. Nem véletlen, hogy a világ legnagyobb vállalatai, a Google vagy a Microsoft nagy hangsúlyt fektetnek a pozitív, inspiráló légkör megteremtésére és jutalmazással ösztönzik az új ötletek megosztását. Magyarországon is vannak jó példák: Boros Dávidhoz, az Oázis kertészet tulajdonos-ügyvezetőjéhez nemrég egy pénztárosa ment oda egy termékötlet rajzával, amelynek már a megvalósításán dolgoznak. Emellett külső hatásra is hozott már egészen komoly döntéseket:

„Amikor sikeres lett a vállalat, megkerestek azzal, hogy olyan áruházat szeretnének nyitni, mint a miénk. Habár bennünk fel sem merült az üzletlánc gondolata, azóta sorra nyílnak az új üzletek a franchise rendszerünkben”

– mondta el az ügyvezető.

Az innováció csapatmunka

Ha pedig az ötlet és a pénz is megvan, akkor már „csak” a megfelelő módon kell bevezetni az újítást. A sikeres változtatáshoz ugyanis szükségünk van a munkatársak támogatására is. Ha enélkül próbálkozunk, a dolgozók úgy érzik, hogy akaratukon kívül akarnak valamit rájuk erőltetni a feletteseik. Ez pedig ellenérzést, komolyabb esetben kilépéseket eredményezhet. A legcélszerűbb ezért már a folyamat elindításakor bevonni a kollégáinkat. Így egyrészről az észrevételeikkel sokat segíthetnek a megvalósításban, másrészről a magukénak fogják érezni a döntést, és nagyobb támogatást fog kapni az újítás.

Magához térni látszik az európai VC-piac: egy évtizede nem volt olyan alacsony a startupok értékcsökkenése, mint most

A PitchBook adatai szerint a lefelé irányuló cégértékelések aránya 2025 első negyedévében csupán 12,39 százalék volt – míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat az összes befektetési kör értékelésének majdnem 18,5 százalékát tette ki.

Bővebben

Miért éri meg magyar startupperként részt venni egy nagy nemzetközi technológiai expón?

Szinte közhelyszámba megy, hogy egy nagy technológiai rendezvényen mennyi kapcsolatra lehet szert tenni – de pontosan milyenekre? Miről beszélgetnek ilyenkor a startupok képviselői, milyen konkrét lehetőségeket vázolnak fel nekik, és mennyi időbe telik, mire a cég ebből tényleges hasznot láthat. Az első GITEX EUROPE kiállítás magyar résztvevőit kérdeztük.

Bővebben