100 lengyel és magyar céget kérdezett meg a témában a Design Terminal a Wacław Felczak Alapítvánnyal közös tanulmányában, melyből kiderült: a startupok kölcsönösen nyitottak a másik országban való terjeszkedésre. Ehhez azonban olyan kihívásokkal kell megküzdeniük, mint például a kapcsolatépítés és a tudásmegosztás problémája.
Közös tanulmányban összegezte a Design Terminal (DT) és a Wacław Felczak Alapítvány (WFA) a magyar és lengyel innovációs ökoszisztéma legfontosabb kihívásait, problémáit és az ezekre adható válaszmegoldásokat.
A kiadvány arra is javaslatot tesz, hogy a startup szektor szereplőinek tevékenységét és együttműködését mely pontokan és hogyan lehet elősegíteni. A projekt hosszú távú célja, hogy a DT segítségével a WFA egyfajta hídszerepet tölthessen be a jövőben a két ország ökoszisztémája között.
„Az alapítványunk szeretne gyújtópont és lehetőség lenni, egy olyan találkozóhely, amelyet megnyitunk a startupok számára”
– mondta el Deák Gábor, a WFA felügyelőbizottsági tagja a tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón.
A kutatásban részt vevő 100 startup négy fő témában fogalmazott meg kihívásokat. A kapcsolatépítés mellett a finanszírozás, vagyis a potenciális befektetők megismerése és elérése, továbbá a tehetségek megtalálása és a jó csapat összeállítása, valamint a tudásmegosztás sem egyszerű feladat számukra.
A nemzetközi terjeszkedés mindannyiuk számára kiemelt fontosságú, így a DT és a WFA további együttműködési lehetősége elsősorban ebben rejlik. A startup szereplők kölcsönösen érdeklődők és nyitottak a másik országgal való kapcsolat és kooperáció irányába.
Jónás László, a Design Terminal szakmai vezetője kiemelte:
az eredmények azt mutatják, hogy azon magyar és a lengyel cégek számára, akik a másik országban szeretnének terjeszkedni, a legfontosabb, hogy országspecifikus kérdésekben tudjanak kihez bizalommal fordulni.
„Most kezdjük el kidolgozni az operatív tervet. Megnézzük, hogy közvetítő közegként az alapítvány hogyan értéket teremteni.”
A megoldási javaslatok között fontos elem a kapcsolatépítés támogatása külső szereplőkkel. Emellett egy olyan platform és adatbázis létrehozását is szorgalmazza a tanulmány, amely összeköti a startupokat a potenciális tehetségekkel.
Harmadik pontként pedig egy olyan „információs csomagot” összeállítását javasolja a DT a magyar – lengyel alapvető piaci tudnivalókról, amely csökkenti a kihívások egyikeként megjelölt információhiányt és egyúttal ösztönzőleg bemutatja a már megvalósult sikeres együttműködéseket és azok potenciális előnyeit.
