Hirdetés

Startra kész a Műegyetem negyedik, saját fejlesztésű kisműholdja

Bajkonurból (Kazahsztán) juttatják a világűrbe a SMOG-1 kisműholdat egy Fregat végfokozattal szerelt Szojuz-2 rakétával 2021. március 20-án, 6:07 (UTC) időpontban. Az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről áll pályára a műegyetemi oktatók és hallgatók közreműködésével készült negyedik magyar műhold, mely a világ első működő 5x5x5 cm (1 PocketQube) méretű kisműholdjának, a SMOG-P-nek az ikertestvére.

A műhold elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség vizsgálata. Az orosz rakéta startja, mely 18 ország 38 műholdját állítja majd pályára, itt követhető: http://gklaunch.ru/en/

Az 1 PocketQube (5x5x5 cm) méretű SMOG-1, az új magyar műhold a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem oktatóinak irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási feladatok keretében, szponzorok támogatásával készült. A fejlesztést a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék, oktatók irányításával fogta össze. A fejlesztésben aktívan részt vettek a Gépészmérnöki Kar hallgatói, valamint külső szakértőkis. A felbocsátás költségét a Villamosmérnöki és Informatikai Kar biztosította a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával.

A műhold elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség vizsgálata, amit elektroszomgnak nevezünk, erre utal a műhold neve is. Másodlagos küldetésként egy totál ionizáló dózismérő került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálja az űreszköz. Újdonsága, hogy harmadlagos küldetésként egy fékező hatású mágnesesen veszteséges anyag került a napelemek alá, mely várhatóan lecsökkenti a 18-25 éves pályaélettartamot, annak érdekében, hogy minimalizálja azt az időt, amit űrszemétként tölt a Föld körül a műhold, miután befejezi aktív küldetését.

Az 1PQ méretű, SMOG elnevezésű kisműholdak fejlesztése 2014-ben indult a Műegyetemen. Két repülő példány készült belőlük, amelyek közül az egyik SOG-P néven 2019. december 6-án kapott startlehetőséget és küldetését 2020. szeptember 28-án sikeresen fejezte be. A SMOG-1-et 2020. szeptember 6-án Magyarország római nagykövetségének segítségével szállították el Rómába, ahol az Unisat-7 nevű, 32 kg-os műhold egyik kidobószerkezetébe került be. Ebben várja, hogy 2021. március 20-án 18 ország 38 műholdjával együtt pályára állítsa 498 km magasságban egy Szojuz-2 típusú orosz hordozórakéta Bajkonurból és megkezdje a Föld körüli működését.

A többlépcsős pályára állítási folyamat miatt a SMOG-1 műhold első jeleiről a becslések szerint a jövő hét elején tudunk tájékoztatást adni.

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán 2022-ben űrmérnök mesterképzési szak indul, felkészítve a hallgatókat a jövő új iparágát jelentő űrtechnológiai kihívásokra.

Magához térni látszik az európai VC-piac: egy évtizede nem volt olyan alacsony a startupok értékcsökkenése, mint most

A PitchBook adatai szerint a lefelé irányuló cégértékelések aránya 2025 első negyedévében csupán 12,39 százalék volt – míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat az összes befektetési kör értékelésének majdnem 18,5 százalékát tette ki.

Bővebben

Miért éri meg magyar startupperként részt venni egy nagy nemzetközi technológiai expón?

Szinte közhelyszámba megy, hogy egy nagy technológiai rendezvényen mennyi kapcsolatra lehet szert tenni – de pontosan milyenekre? Miről beszélgetnek ilyenkor a startupok képviselői, milyen konkrét lehetőségeket vázolnak fel nekik, és mennyi időbe telik, mire a cég ebből tényleges hasznot láthat. Az első GITEX EUROPE kiállítás magyar résztvevőit kérdeztük.

Bővebben