Hirdetés

Győr: az innováció pénzt jelent

A hazai innovációs képesség erősítése érdekében Miskolc és Debrecen után Győrben is megalakult a Területi innovációs platform kedden, amelynek alapító okiratát a Széchenyi István Egyetem, a megyei kereskedelmi és iparkamara, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal képviselői írták alá.

Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese elmondta, hogy erősíteni kell az innovációs képességet, mert Magyarország az Európai Unió 28 tagállama közül jelenleg a 23. helyen áll. A cél, hogy 2030-ra minden évben egy helyet előre lépjen az ország és bekerüljön a jelentős innovátorok kategóriájába. A Területi innovációs platformokhoz egyetemek, mikro- kis- és közepes vállalkozások, nagyvállalatok, startupok, kutatóintézetek, szakmai szervezetek, kamarák és klaszterek csatlakozhatnak.

Szabó István hangoztatta, hogy a vállalatok, vállalkozások bő kétharmada még nem tartja fontosnak az innovációt, ami nem csak a vállalatoknak, vállalkozásoknak hátrányos, hanem az gazdaság egészét visszahúzhatja.

A hivatal a Területi innovációs platformoktól azt várja, hogy az érintettek bízzanak egymásban, ami együttműködésekre sarkall. Novemberben Pécsett, Szegeden és a fővárosban is létrehoznak Területi innovációs platformot. A cél, hogy a platformok innovatív hálózattá alakuljanak, az együttműködés országossá fejlődjön – mondta Szabó István. A hosszú távú cél pedig az, hogy az innovációban érintettek száma bővüljön, ezáltal az innovációs képesség erősödjön a kis- és közepes vállalkozások körében – fűzte hozzá. Kiemelte azt is, hogy

az innováció pénzt jelent, hiszen ha a vállalkozás hatékonyan működik, több pénz marad a zsebében.

Az együttműködésekhez csatlakozás legfőbb kihívásaként említette az elnökhelyettes, hogy növelni kell a mikro-, kis- és közepes vállalkozások innovációs teljesítményét, fokozni a piaci hasznosulást és ösztönözni a tudáskapacitás kihasználását.

Az együttműködésben az egyetemek teret adnak a tudásukkal, szakértelmükkel, a vállalkozások pedig a piaci szemléletüket és igényeiket viszik közelebb az egyetemi ökoszisztémához, emellett a jó gyakorlataikkal és az innovációs képességeikkel is segíthetnek. A startupok a kreativitást, a gyors növekedési lehetőséget viszik magukkal, a hivatal pedig pályázatokkal segít közvetlenül és közvetetten – mondta.

Földesi Péter, az egyetem rektora azt emelte ki, hogy az egyetem már évek óta kiemelten foglalkozik az innovációval és az együttműködésekkel. Példaként említette a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot, amely az egyetem, a helyi ipari szereplők és az önkormányzat együttműködésére alapozva működik.

A győri egyetem nyitott, küldetése az oktatás, a kutatás, valamint egyfajta társadalmi, gazdasági kötelezettségvállalás, amely azt takarja, hogy az egyetemnek kötelessége a társadalmi és gazdasági igényeket szolgálva működnie. A Területi innovációs platform Győrben az innovációhoz az akaratot és a hitet fogja megadni – fogalmazott.

mti

 

Magához térni látszik az európai VC-piac: egy évtizede nem volt olyan alacsony a startupok értékcsökkenése, mint most

A PitchBook adatai szerint a lefelé irányuló cégértékelések aránya 2025 első negyedévében csupán 12,39 százalék volt – míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat az összes befektetési kör értékelésének majdnem 18,5 százalékát tette ki.

Bővebben

Miért éri meg magyar startupperként részt venni egy nagy nemzetközi technológiai expón?

Szinte közhelyszámba megy, hogy egy nagy technológiai rendezvényen mennyi kapcsolatra lehet szert tenni – de pontosan milyenekre? Miről beszélgetnek ilyenkor a startupok képviselői, milyen konkrét lehetőségeket vázolnak fel nekik, és mennyi időbe telik, mire a cég ebből tényleges hasznot láthat. Az első GITEX EUROPE kiállítás magyar résztvevőit kérdeztük.

Bővebben