A gépészmérnökök, a villamosmérnökök, illetve a mechatronikai mérnökök fizetése alig 5 év alatt duplázódott meg hazánkban – hívja fel figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva.
A műszaki szakmákban elérhető jövedelmek már szorosan követik az IT területen dolgozókét. Előbbiek esetében közel bruttó 400.000 forint a havi átlagjövedelem, míg az utóbbiaknál bruttó 400.000 és 500.000 forint között lehet keresni. A mechatronikai mérnökök esetében például a számok izgalmasan alakulnak: amíg a 2009-ben, BSc-n végzett fiatal mechatronikai mérnökök 2012-ben átlagosan 337.000 forintos havi bruttó átlagjövedelemmel rendelkeztek, addig tavalyelőtt már közel 700.000 forintra emelkedett az összeg, amit havi szinten munkájuk ellenértékeként kaptak. Az EJMSZ szakértői szerint ez az évek óta tartó jövedelemnövekedés is jelzi, hogy a műszaki, mérnöki szakmák kiszámítható, biztos jövőt ígérnek mindenkinek, ezért érdemes azokat számításba venniük a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, illetve szüleiknek.
Hasonló, a műszaki és az IT szakmákhoz mérhető, jövedelemszint emelkedés nem volt jellemző más szektorokban az elmúlt esztendőkben. Az egészségügyi, agrár, társadalom- és bölcsészettudományi végzettségű fiatalok esetében a kezdő átlagjövedelmek bruttó 300.000 forint alatt maradtak. A sport, művészet területén, illetve pedagógusként elhelyezkedő frissdiplomások átlagjövedelme pedig nagyjából a bruttó 250.000 forintos fizetési sávban bebetonozódott. Ezeket a tendenciákat is látva az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László úgy látja, hogy a műszaki pályaorientáció vonatkozásában az idő a kezükre is játszik, de ellenük is dolgozik.
„Naponta érezzük, látjuk, hogy óriási az érdeklődés a hightech iparágakat képviselő nyugati cégek részéről a magyarországi befektetések iránt. Ez hatalmas lehetőség össztársadalmi szinten a fejlődésre, viszont hiába csábítottunk be tudásalapú multinacionális vállalatokat, amelyek egyre éhesebbek a jól képzett helyi mérnöki munkaerőre, ha nem tudjuk folyamatosan biztosítani a mérnökképzés személyi és infrastrukturális oldalait.” – fejtette ki az EJMSZ elnöke, aki hozzátette, hogy ezt a helyzetet mielőbb orvosolni kell, ezért is szentelik ennek a témának a Szövetség október 18-ai saját konferenciáját, amelyet A 21. századi STEM Pedagógus címmel rendeznek meg. Ezen a rendezvényen tanárok, független szakértők, illetve a versenyszféra képviselőivel közösen szeretnék azonosítani a problémás területeket, hogy azokra azután – kompetenciaalapú modern pedagógiai módszerek elsajátításával – megoldási lehetőségeket is kínáljanak.
A szakember megjegyezte, hogy az idei évtől az EJMSZ tevékenységének fókuszába került a STEM pedagógusok fejlesztése, támogatása is, mert a Szövetség tagjai abban hisznek, hogy versenyképes tudással rendelkező fiatalok csak akkor tudnak a munkaerőpiacra kikerülni, ha őket 21. századi tudással és kompetenciákkal felvértezett STEM pedagógusok oktatják.
