Hirdetés

Hogyan lesz vége a divatipar pusztításának?

360 millió tonnával kevesebb kibocsátott széndioxid 2030-ra. Ebben állapodtak meg a divatcégek a 2018 decemberében huszonnegyedik alkalommal megrendezett Felek Konferenciáján (COP) a lengyelországi Katowicében. Az eseményen az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményét (UNFCCC) aláíró országok küldöttjei vettek részt, ahol a divatszakma több tucat meghatározó márkája elkötelezte magát, hogy 2050-re nullára redukálja a termelés során keletkező, környezetkárosító anyagok kibocsátását.

A globális divatszakma felelős a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 10 százalékáért, amelyek javarészt a textíliák előállításakor keletkeznek. Az Ellen MacArthur Alapítvány elemzése szerint 2015-ben a textilgyártás 1,2 milliárd tonna széndioxidot bocsátott ki – nagyjából annyit, mint 231 millió személygépkocsi egy év alatt. Ez a szám a következő években csak növekedni fog, hiszen az olyan országokban, mint Kína és India, az egyre szélesedő középosztály évről-évre több ruhát vásárol.

A nagy divatházak az UNFCCC szervezetével együtt kívánnak fellépni a gyártásból következő környezetszennyezés ellen. A Divatipar Éghajlatváltozási Cselekvési Chartájában foglaltak szerint az aláírók 2030-ra 30 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok összesített kibocsátását, amelyet több mint 384 millió holdnyi amerikai erdőterület tudna semlegesíteni egy év alatt. Ezen felül a tagok együttműködnek a kormányokkal, a befektetőkkel, a szakértőkkel annak érdekében, hogy rendszerszintű változás történhessen a divatiparban. 2050-re a kibocsátás mértékét nullára szeretnék csökkenteni.  A charta aláírói között olyan márkák szerepelnek, mint az Inditex (a Zara, a Stradivarius, a Massimo Dutti, a Pull&Bear, a Bershka, az Oysho és a Uterqüe tulajdonosa), a H&M, az Adidas, a Burberry, a Levi’s, az Esprit, a Guess, a Gap, a Puma vagy a Kering (a Gucci és az Yves Saint Laurent tulajdonosa). Az Egyesült Államok nagy dobozos kereskedője, a Target, és a globális logisztikai cég, a Maersk is vállalták a károsanyag-kibocsátás csökkentését, karöltve olyan szervezetekkel, mint a kínai Nemzeti Textil- és Ruházati Tanács és a Fenntartható Ruházati Koalíció.

A chartát aláírók a csökkentés mellett azt is vállalták, hogy a jövőben alacsony környezeti hatást kiváltó eljárásokkal állítják elő termékeiket, és számszerűsítik emissziójukat, amely így nyomon követhető és nyilvános adat lesz.

Az ENSZ, amely korábban a divatipar hatalmas környezeti lábnyomának csökkentéséről beszélt, „megkönnyíti és koordinálja” az aláírók munkáját. Segíteni fog az általuk létrehozott munkacsoportok megszervezésében, és az elért eredmények értékelése érdekében megszervezett találkozók lebonyolításában, a tanulságok megosztásában, valamint segíti meghatározni a következő évre kitűzött célokat.

A széndioxid kibocsátás mellett más környezetkárosító hatások is vannak, amelyek a divatiparhoz köthetők. Az indiai Divattechnológiai Egyetem tanulmánya szerint a textilfestő és textilfeldolgozó ipar kémiailag az egyik legintenzívebb iparág a földön, és – a mezőgazdaság után az elsőszámú ivóvízszennyező. Ma a szektor több mint 3600 egyedi textilfestéket gyárt és több mint 8000 vegyi anyagot használ a textilgyártás különböző folyamataiban, beleértve a festést és a nyomtatást is. Az alkalmazott technológiák és kemikáliák fenntartható megoldásokkal történő helyettesítése nyújthat megoldást, amellyel a textilgyártás környezetkímélőbb lehet a jövőben.

Ha van egy olyan ötleted, amely akár a divatiparban, akár egyéb területen hozzájárulhat a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentéséhez, akkor várjuk jelentkezésed az EIT Climate-KIC Accelerator powered by KPMG programba. Az anyagi támogatás mellett szakmai tanácsadást nyújtunk annak érdekében, hogy az ötletből piacképes termék/szolgáltatás jöjjön létre. Bővebb információt ITT találsz.

Jelentkezz február 28-ig az EIT Climate-KIC Accelerator powered by KPMG programra!

JELENTKEZEM!

Magához térni látszik az európai VC-piac: egy évtizede nem volt olyan alacsony a startupok értékcsökkenése, mint most

A PitchBook adatai szerint a lefelé irányuló cégértékelések aránya 2025 első negyedévében csupán 12,39 százalék volt – míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat az összes befektetési kör értékelésének majdnem 18,5 százalékát tette ki.

Bővebben

Miért éri meg magyar startupperként részt venni egy nagy nemzetközi technológiai expón?

Szinte közhelyszámba megy, hogy egy nagy technológiai rendezvényen mennyi kapcsolatra lehet szert tenni – de pontosan milyenekre? Miről beszélgetnek ilyenkor a startupok képviselői, milyen konkrét lehetőségeket vázolnak fel nekik, és mennyi időbe telik, mire a cég ebből tényleges hasznot láthat. Az első GITEX EUROPE kiállítás magyar résztvevőit kérdeztük.

Bővebben