Hirdetés

Még sosem érte meg ennyire telekocsizni

Noha december 31-ig még biztosan hatósági árakon tankolhatunk, a globális infláció miatt sokan már most az autós közlekedés költséghatékonyabb alternatíváit keresik. A közúti közlekedés résztvevőinek egyre több anyagi próbatétellel kell szembenézniük, így autósként és utasként egyaránt mérlegelni kell, hogy milyen utazási forma lehet a leggazdaságosabb, különösen nagyobb távolságok esetében.

Mára már szinte mindenki tapasztalhatta az egész világot súlytó infláció hatásait a saját bőrén is. A növekvő élelmiszerárak mellett azonban nem csak vásárlási szokásainkat kell újratervezni, de az élet minden egyéb területén is érdemes optimalizálni a kiadásainkat. Noha Magyarországon jelenleg hatásági árakon tankolhatunk, a közlekedési szokásaink mégis változhatnak majd a jövőben. Az emelkedő utazási költségeknek egyértelműen a kevésbé fejlett infrastruktúrával rendelkező városok és falvak lakói lehetnek az egyik legnagyobb vesztesei. A rossz tömegközlekedésű településekről utazók ugyanis rákényszerülnek az autóhasználatra, így nem meglepő, hogy az ő közlekedési szokásaikat a növekvő árak nem befolyásolják – vélik a GKI szakértői. Legalábbis nem oly módon, ahogyan elsőre gondolnánk.

Az állam és az önkormányzatok által működtetett tömegközlekedés ezeken a helyeken általában lassabban reagál az utazási igényekre, így egyéb lakossági alternatívák jelenthetnek megoldást a problémára. Azok körében, akik gyakran kényszerülnek a városok közötti távolság leküzdésére, a telekocsi rendszere régóta ismert fogalom, hiszen az autómegosztás lehetővé teszi a költséghatékony közlekedést a települések infrastruktúrájától függetlenül. A telekocsi szolgáltatást használók a költséghatékonyság mellett olyan szempontokra is érzékenyek, mint az időhatékonyság és a rugalmasság, amit a tömegközlekedési eszközök jellegükből adódóan többnyire csak a nagyvárosokat összekötő kiemelt útvonalakon tudnak kielégíteni.

Az autósok és utasok is költséghatékony megoldást keresnek

Ma, ha autóval szeretnénk eljutni Budapestről Nyíregyházára, 9 literes átlagfogyasztással számolva 10 150 forintos benzinköltséggel kell számolnunk. Amennyiben telekocsival szeretnénk megtenni ugyanezt az utat, úgy hozzávetőlegesen 4000-5000 forintos költséggel kell számolnunk. Sofőrként pedig minél több személlyel osztjuk meg az autónkat, annál kisebb üzemanyagköltség jut egy főre, így nem meglepő, hogy anyagi előnyei miatt folyamatosan nő a telekocsi népszerűsége az autósok és utasok körében egyaránt.

,,A pandémia időszakában a korlátozások ellenére is forgalomnövekedést észleltünk. A Budapestről Pécsre, Debrecenbe vagy akár Szombathelyre utazó autósok két utas felvételével akár 70%-kal is csökkenteni tudják útiköltségeiket, ezért egyre többen teszik tele kocsijukat. Azt tapasztaljuk, hogy mind az autósok, mind az utasok körében a költséghatékonyság az első számú szempont, amikor a telekocsizást választják. Ezt követi a rugalmasság és a gyorsaság, majd a környezetvédelem” – mondta Prácser Attila, az Oszkar.com Telekocsi szolgáltatás társalapítója.

Út a zöldebb jövő felé?

A személygépkocsi használat optimalizálása nem csupán az egyéneknek jelenthet pénztárcabarát megoldást, hanem a klímakatasztrófa elleni harcban is jó eszközünk lehet. Az autók ugyanis az európai közúti közlekedésből adódó teljes szén-dioxid-kibocsátás 60,7 százalékáért felelősek, derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2019-es értekezéséből. Akár a saját autónkat osztjuk meg, akár utasként veszünk részt a telekocsi szolgáltatásban, csökkentjük ökológiai lábnyomunkat és közlekedésünk károsanyag-kibocsátását, hiszen mindkét esetben kevesebb jármű lesz egyidőben az utakon. Prácser Attila szerint annak ellenére, hogy a telekocsi használatakor nem a környezetvédelem az elsőszámú szempont, a pazarlás redukálásával nem elhanyagolható annak jelentősége a fenntarthatóság viszonylatában.

Magához térni látszik az európai VC-piac: egy évtizede nem volt olyan alacsony a startupok értékcsökkenése, mint most

A PitchBook adatai szerint a lefelé irányuló cégértékelések aránya 2025 első negyedévében csupán 12,39 százalék volt – míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat az összes befektetési kör értékelésének majdnem 18,5 százalékát tette ki.

Bővebben

Miért éri meg magyar startupperként részt venni egy nagy nemzetközi technológiai expón?

Szinte közhelyszámba megy, hogy egy nagy technológiai rendezvényen mennyi kapcsolatra lehet szert tenni – de pontosan milyenekre? Miről beszélgetnek ilyenkor a startupok képviselői, milyen konkrét lehetőségeket vázolnak fel nekik, és mennyi időbe telik, mire a cég ebből tényleges hasznot láthat. Az első GITEX EUROPE kiállítás magyar résztvevőit kérdeztük.

Bővebben